Vitatható ingatlanadó egyre sokasodó kérdőjelekkel

2007.05.18. Magyar Hírlap Online / Szalontay Mihály, Bán Károly, Lánczi Richárd, Németh Era, Pindroch Tamás, Zelei Béla

Nem folytat párbeszédet a kormányzat az ingatlanszakma képviselőivel, noha január elsején bevezetné az új ingatlanadót. Szakértők szerint 0,25 százalékos adómérték lenne elfogadható, ami kismértékű emelkedést jelent, a hatálybaléptetését viszont csak 2009. január elsejétől tartják célszerűnek. A kereskedelmi ingatlanok egyszázalékos adója a GDP csökkenéséhez vezetne.

Nem tudni, hogy a kormány mikor lesz képes döntést hozni az ingatlanadóról. A koalícióban sem tisztázottak a frontvonalak ebben a kérdésben. A kabinet a jelek szerint a saját belső harcaival van elfoglalva, és nem akar egyeztetni a szakmai és a társadalmi partnerekkel. Az ingatlanszakma képviselőinek véleményére nem kíváncsi a kormányzat – panaszolják az érintettek.

A Pénzügyminisztérium még nem vette ki ezt az adónemet a konvergenciaprogramból. Veres János az utóbbi hetekben többször is megerősítette, hogy a konvergenciaprogramban foglaltak szerint 2008. január elsején bevezetik az új ingatlanadót. Az új adónemből hatvan–száz milliárd forint bevételre számít a kormány. A végső egyenleg azonban korántsem egyértelmű, hiszen egybehangzó vélemények szerint az ingatlanadónak meglévő adónemeket kellene felváltani, mint a ma is meglévő ingatlanadó, a luxusadó, az építmény- és telekadó, valamint részben az iparűzési adó. Az is elfogadott álláspont, hogy őszhöz képest csökkent a költségvetési nyomás, hiszen az eddig meghozott megszorító intézkedések hatására valamelyest javult az államháztartás egyenlege. Az ingatlanszakemberek abban reménykednek, hogy ha a jövő év elejéig megszületik az új törvény, annak hatálybalépését a képviselők egy évvel elcsúsztatják. Erre azért is szükség lenne, mert az ingatlanberuházók több évre terveznek. A nagy projektek tervezésétől a megvalósulásig három–öt év is eltelhet, így időben tudniuk kell, hogy milyen szabályozási környezetben valósulhat meg az elképzelésük.

Az ingatlanadó megszületése mellett nem pusztán fiskális szempontok szólnak. Azért is szükség van rá – érvelt Gyurcsány Ferenc az Új egyensúly programot ismertetve –, mert az igazságosság megköveteli, hogy a vagyonnal rendelkezők ne csupán – olykor csak részben – látható jövedelmük, hanem tényleges vagyoni helyzetük alapján is hozzájáruljanak a közterhekhez. A családok valóságos anyagi helyzetét, lehetőségeit a jövedelmük mellett alapvetően meghatározza örökölt vagy szerzett vagyonuk. Ezért indokolt az ingatlanvagyonra is kiterjeszteni a közteherviselést.

Noha a pénzügyi tárca hivatalos tájékoztatást mindeddig nem adott adóelképzeléseiről, lapértesülések már tavaly októberben arról szóltak, hogy az értékalapú ingatlanadó a lakóingatlanok esetében sávosan progresszív lenne, és a lakóingatlanokat öt kategóriába sorolná. A kiszivárgott terv szerint tízmillió forintos értékhatárig másfél ezrelék lenne az adó mértéke, a legmagasabb, százmillió forint fölötti kategóriában pedig másfél százalék. A nem lakáscélú ingatlanok után egységesen egyszázalékos kulccsal adóznának a tulajdonosok. A legnagyobb tiltakozást az utóbbi váltotta ki. A vállalkozások által most fizetett építményadó nem különbözteti meg a kültelki raktárt és a Váci utcai üzlethelyiséget, hanem egységesen állapítja meg a négyzetméterek után fizetendő tarifát. Ez átlagosan 16 százalékos adótehernek felel meg, s a szakértői várakozások szerint ezt kicsivel meghaladó, hozzávetőleg 0,25 százalékos adómértéket még elfogadhatónak tartanának.

Nagygyörgy Tibor, az ingatlanfejlesztő Biggeorge’s holding elnök-vezérigazgatója korábban elmondta, hogy ha valóban vagyonadóként – a személyi jövedelemadó és a tb-terhek csökkentésével – fokozatosan jelenne meg az ingatlanadó, azt az ingatlanszakma elfogadná. Az adónemet minél szélesebb körben kell bevezetni, nem szabad kivételeket gyártani. "Egy minden lakóingatlanra kiterjedő, de alacsony mértékű adót tudnék elképzelni – mondta Nagygyörgy Tibor. – A lépésről lépésre való, lassú bevezetés lenne indokolt a negatív piaci hatások mérséklése miatt. Egy jól meghatározott értékövezetes megközelítésű rendszer alapvetően jó lenne."

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS