Drágák és pazarlók az eddigi hazai PPP-beruházások

2007.05.22. Magyar Hírlap Online / Domi Zsuzsa

Az állami feladatok "kiszervezése" a magánszférába eddig igazán magyar módra történt, vagyis drágán és pazarlón – áll az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézetének legújabb tanulmányában, amely a köz- és a magánszféra együttműködésével kapcsolatos tapasztalatokat gyűjtötte össze.

A PPP (Public Private Partnership) a köz- és magánszféra olyan együttműködése, amelyben az állam hosszú távon együttműködik magáncégekkel egy-egy projekt tervezésében, megvalósításában, működtetésében és finanszírozásában.

Ahhoz, hogy ez a konstrukció mindenki megelégedésére működjön, számos feltételnek teljesülnie kell. Úgynevezett stratégiai analízist kell készíteni, amely feltárja, hogy az adott projektet érdemes-e PPP-konstrukcióban megvalósítani. Második lépésként közbeszerzési pályázatot kell kiírni, utána a mindenre kiterjedő szerződés megfogalmazása következik. A szerződésnek kiegyensúlyozott mértékben tartalmaznia kell mindkét fél érdekeit.

A jelentés szerint az eddig megvalósuló projektekben a magánszféra érdekei túlzottan érvényesültek, s az állam többnyire ráfizetett. Az AKA Rt.-nek például 1998 és 2004 között hatvanmillió dollárt fizetett ki az állam elmaradt haszon címen. A megvalósulás alatt folyamatosan ellenőrizni kell a munka minőségét. Az üzemeltetés kezdeti szakaszában vizsgálni kell, hogy megfelel-e a kitűzött célnak az adott út, épület, később pedig az, hogy milyen hatékonysággal működik.

A kormányzati negyed megvalósítását is ebben a konstrukcióban képzeli el az állam. (A Budapest Sportaréna, az M5-ös autópálya első szakasza és a Művészetek Palotája is így épült.) Báger Gusztáv, az Állami Számvevőszék főigazgatója elmondta, hogy a kormányzati negyed építésekor különösen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy minden lépés a nyilvánosság előtt történjen. Ha ugyanis a nyilvánosság elve csorbát szenved, menthetetlenül politikai síkra terelődik az ügy, ami megakadályozhatja, hogy szakmai szempontoknak megfelelő döntés szülessen. S bár a számvevőszék feladata általában az utólagos ellenőrzés, ezt az ügyet már az előkészítés és a szerződéskötés szakaszában is vizsgálni fogja, hogy idejében figyelmeztessen, ha a célszerűség, a szakszerűség, a gazdaságosság vagy a nyilvánosság alapkövetelményeinek nem felel meg. Az idei költségvetésben az eldöntött projektek becsült értéke több mint hatszázmilliárd forint. Ez a GDP 2,4 százaléka. Az ezzel kapcsolatos folyó kiadások 2010-ig a GDP 0,2 százalékával szerepelnek a büdzsében. Ez a kiadási főösszeg mintegy 0,8 százaléka.

  • kapcsolódó anyagok
GAZDASÁGI JOG