EU: alkotmány helyett módosító szerződést, többsebességes integráció

2007.05.24. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

Az Európa jövőjéről rendezett EP-vitasorozatban szerdán Jan Peter Balkenende, holland miniszterelnök szólalt fel.

Szerinte korlátozott, módosító szerződésre lenne szüksége az EU-nak, nem pedig alkotmányra. Ebben, a szerinte jó eséllyel elfogadható szövegben benne lennének a további bővítés feltételei is. Balkenende erősítené a nemzeti parlamentek szerepét. Előző nap Romano Prodi, olasz kormányfő mondott beszédet.

Szerda délután Jan Peter Balkenende tartott beszédet az EP-ben, Strasbourgban.

A holland kormányfőt köszöntő Hans-Gert Pöttering azt mondta, Hollandia mindig azon országok között volt, amelyek „az európai integráció előmozdítására törekednek”. „Éppen ezért volt fájdalmas számunkra” - folytatta -, hogy a hollandok az alkotmányos szerződés ellen szavaztak. Az EP elnöke ugyanakkor úgy vélte, ez nem jelentet nem szavazatot az egész Európai Unióra.

Jan Peter Balkenende egyetértett a házelnökkel abban, hogy Hollandia mindig is Európa-párti volt. Emlékeztetett: 2006 végén a hollandok 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatja országa EU-tagságát. Ezzel együtt a népszavazás sikertelensége után most „kölcsönösen elfogadható megoldással kell előállnunk, amely választ ad az aggodalmakra” - mondta a kormányfő.

Szerinte a holland nem-szavazat egyik oka a változások üteme, a gyors bővítés volt. „Észre kell vennünk, a közvéleménynek időre van szüksége ahhoz, hogy hozzászokjon az EU új formájához. (...) Időt kell hagynunk arra, hogy fokozódjék a szolidaritás érzése” - fogalmazott Balkenende. A kormányfő úgy vélte, a „támogatja-e Ön az európai alkotmányt?” kérdést sokan úgy értelmezték, mintha azt firtatták volna, „akarja-e Ön, hogy az EU egy államhoz hasonlítson?”, sőt „átvegye-e végül Európa a nemzeti kormányok szerepét?”. Ez pedig nyilván túl messzire ment - mondta Balkenende.

A kormányfő a további okok közé sorolta, hogy „volt, aki úgy vélte, Európa túl sok szabályt hoz, és olyanokat csinál, amiket jobb lenne a tagállamokra bízni. Mások az átláthatóság hiányával vádolták Brüsszelt. A holland pénzügyi hozzájárulással kapcsolatos aggodalmak is fontos szerepet játszottak. Összefoglalásként, a probléma az volt, hogy az emberek nem igazán érzékelték az európai partnerségből fakadó speciális előnyöket” - fogalmazott a politikus.

A holland kormány álláspontja szerint az új szerződésnek két fő célt kell kitűznie: „először is olyan EU-t akarunk, amely demokratikusabban működik, másodszor olyan EU-t akarunk, amely képes döntéseket hozni és cselekedni is” - mondta Balkenende.

Ehhez négy pontra kell koncentrálni - folytatta.

Először: Hollandia tradicionálisabb, az amszterdamihoz és a nizzaihoz hasonlatos szöveget akar, tehát kicsi, ám jelentős lépésekkel haladna előre.

Másodszor: erősítené a szubszidiaritást, fontos szerepet adna a nemzeti parlamenteknek. Szerinte az alkotmányos szerződésben lefektetett intézményi javaslatok jó irányba mutatnak, de még van lehetőség a fejlődésre. „A nemzeti parlamenteknek integránsabb szerepet kell játszaniuk annak eldöntésében, hogy egy uniós jogszabályjavaslat megfelel-e a szubszidiaritás elvének. Ha a nemzeti parlamentek elleneznek egy adott javaslatot, annak következményekkel kell járnia” - így Balkenende.

Harmadszor: a hatékonyabb EU-hoz több minősített többséges szavazás kell. Ehhez a kormányfő hozzátette: „tisztában kell lennünk azzal, hogy a tagállamok tartanak vétójoguk megszűnésétől és attól, hogy az EU lopakodva fogja kiterjeszteni a kompetenciáit. Ezen a ponton világosan kell fogalmazni: az unió csak a közvélemény támogatása mellett lehet hatékonyabb”.

Negyedszer: „a bővítés kritériumait bele kell foglalni az új szerződésbe”. A miniszterelnök kiemelte: „Hollandiában van egy olyan érzet, amely szerint az unió nem veszi komolyan a saját szabályait. Léteznek a kritériumok, de egyesek szerint ezeket nem alkalmazzák szigorúan. Ez erodálja a közvélemény támogatását az EU felé”.

Ezt követően a frakciók vezérszónokai kaptak szót.

Joseph Daul (néppárti, francia) szerint az, hogy az amúgy Európa felé nyitott hollandok visszautasították az alkotmányt, azt jelenti, hogy az EU a többség szemében nem elég legitim, nem elég hiteles és nem elég hatékony. A képviselő szerint fontos lenne tisztázni a közvélemény felé, pontosan ki mit csinál és miért felelős, valamint véget kell vetni annak, hogy a miniszterek Brüsszelt okolják és fordítva. Az unió addig nem vehet fel újabb tagokat, amíg nem oldja meg saját belső problémáit, ezért sürgető az intézményi reform megvalósítása - zárta felszólalását Daul.

A szocialisták vezérszónoka, Martin Schulz (német) azt mondta, a 27-tagú unió nem működhet a nizzai szerződés, vagy egy „Nizza mínusz” alapján. Szerinte az EU azért nem tudott például eredményesen fellépni a Közel-Keleten, mert nem volt külügyminisztere, és a Tanácsban egyhangú döntésre lett volna szükség. „Tegnap Romano Prodi 100 százalék alkotmányt javasolt. Ha Ön 50 százalékot akar, akkor megegyezhetünk 75 százalékban, közös himnusz és zászló nélkül, valamint egy más néven szereplő európai külügyminiszterrel” - fogalmazott Schulz.

„Vessünk véget annak, hogy a farok csóválja a kutyát, vezessük vissza Hollandiát Európába!” - mondta Graham Watson (liberális, brit). A frakcióvezető szerint az életszínvonal és a szociális biztonság növelése, valamint a munkahelyteremtés érdekében nem kevesebb, hanem több Európára van szükség. „Ha nem sikerül Európát politikailag egyesíteni, az olyan hatalmak kegyelmétől tenné függővé a kontinenst, mint Oroszország” - vélte a politikus.

Brian Crowley (UEN, ír) szerint „Prodi fenyegetése a kétsebességes Európáról, a velünk levőkéről és az ellenünk levőkéről” sokkal inkább emlékeztet George W. Bushra, mint egy európai politikus szavaira. Crowley kritizálta Kovács László uniós biztost, amiért - mint fogalmazott - „adóharmonizációt javasol, amikor a szerződés ezt nem engedi meg”.

A zöldek nevében felszólaló Kathalijne Maria Buitenweg (holland) „szelektív hallással” vádolta a holland miniszterelnököt. Szerinte ugyanis az új EU-alkotmány ellen szavazó hollandok nem kevesebb változást akartak. A nemmel szavazók 80 százaléka inkább demokratikusabb Európát és több változást szeretett volna - vélte.

Erik Meijer (GUE/NGL, holland) szerint a kormányok véleménye helyett inkább a polgárokét kellene figyelembe venni.

Bastiaan Belder (IND/DEM, holland) olyan új elnökségi szisztémát javasolt, melynek egy-egy ciklusa másfél évig tartana, és amelyet nem egy, hanem három - egy nagy, egy közepes és egy kis - tagállam adna.

Az Identitás, Hagyományok és Szuverenitás képviselőcsoport nevében felszólaló Philip Claeys (holland), úgy vélte, a holland szavazók világosan kifejezték véleményüket az alkotmányról. A politikus szerint azon is el kellene gondolkodni, hol végződnek Európa határai, csatlakozhat-e Törökország az unióhoz.

A független képviselők csoportjából felszólaló Jim Allister (brit) abban látja a problémát, hogy az Európai politika képtelen elfogadni a polgárok nem-szavazatát. A mostani parlamenti vita a képviselő szerint arról szól, hogy lehetne olyan stratégiát alkotni, mely elkerülhetővé tenné, hogy az európai polgárok közvetlenül beleszóljanak ezekbe a döntésekbe.

Prodi az EP-ben: Európa jövője dől el 2009-ig

Az olasz miniszterelnököt kedd délután Hans-Gert Pöttering köszöntötte. Az EP elnöke kiemelte, hogy az alkotmányos szerződést 18 tagállam már ratifikálta. Pöttering szerint „az emberek akaratának félreértelmezése” lenne, ha a Hollandiában és Franciaországban elbukott népszavazásra olyan választ adnának, amely „korlátozná az Európai Unióban a demokráciát és az átláthatóságot”.

Romano Prodi úgy vélte, „mostantól a 2009-es választásokig Európa jövője a tét”. Prodi szerint az eredmények elérése érdekében erősebb és hatékonyabb uniós intézményekre van szükség.

„Az utóbbi két évben csak a hezitálást lehetett hallani, most itt az idő, hogy azokat is meghallgassuk, akik ratifikálták a 2004-es alkotmányos szerződést” - mondta. Prodi szerint fontos, hogy 2009-ben az európai szavazók tisztában legyenek például azzal, mi az Európai Parlament szerepe, feladata. Az olasz kormányfő a következő, alkotmányozással foglalkozó kormányközi konferenciának „precíz és szelektív” mandátumot adna- Szerinte csak kevés, lényegi pontra kellene koncentrálni a tárgyalásokon, különben nehéz lenne 2007 végéig megállapodásra jutni.

Mivel Olaszország már támogatta a szerződés mostani szövegét, Róma nem tud elfogadni radikális változtatásokat - fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte európai külügyminiszter kinevezésével kellene erősíteni a közös kül- és biztonságpolitikát, állandó tanácsi elnökségre, a minősített többségi szavazás kiterjesztésére, a három pilléres struktúra megszüntetésére, az unió jogi személyiségére van szükség.

Prodi azt mondta, az unió előtt álló kihívásokra „meggyőző válaszokat” ad a 2004-es szerződés. A kormányfő kijelentette: „nem kell szükségképpen azonos sebességgel együtt haladnunk. Szeretném, ha így lenne, és ezen fogok dolgozni, de megértem, hogy ez nem mindig lehetséges”. Prodi utalt a utalt az euróra és a schengeni rendszerrre, mint olyan, szorosabb integrációs együttműködésekre, amelyekben nem minden tagállam vesz részt. A miniszterelnök szerint nem valakik kizárásáról lenne szó, hanem éppen ellenkezőleg: „az ajtók nyitva tartásáról”. Ez esetben a tagállamok egy „élcsapata” haladhatna tovább az integráltabb unió felé, nyitottan a többi ország csatlakozására - mondta Prodi.

„Tudnunk kell, hogy nem vallhatunk kudarcot. (...) Azt kockáztatjuk, hogy Európa az ázsiai kontinens nyugati függelékévé válik” - zárta beszédét Romano Prodi.

Joseph Daul (néppárti, francia) azt mondta, számos területen - klímaváltozás, energiapolitika - az európai integráció felgyorsulóban van. A frakcióvezető szerint az alkotmányozás kérdésében fontos lenne építeni a többek között az új francia elnök, Nicolas Sarkozy megválasztásával kialakult „új dinamikára”. Az Európai Néppárt a többségi szavazás kiterjesztésén, a szubszidiaritáson, az állandó elnökségen, az egységes külpolitikai fellépésen és az alapvető jogok chartáján túl a gazdasági és kereskedelmi ügyekben is európai együttműködést szeretne, és elkerülné a tagállamok közötti tisztességtelen versenyt, főleg az adózásban - mondta Daul.

A szocialista Martin Schulz (német) azt mondta, frakciója teljesen egyetért a Romano Prodi által előadottakkal. A frakcióvezető emlékeztetett: a nizzai EU-csúcs után az állam- és kormányfők úgy álltak fel a tárgyalóasztaltól, hogy tudták, az ott elfogadott alapszerződés nem alkalmas egy 27-tagú unió működtetésére. Azóta elfogadtak egy jó alkotmánytervezetet, amelyet elutasítottak két tagállamban. Azonban a nizzai probléma továbbra is fennáll - vélte Schulz, hozzátéve: „elégséges alapok nélkül mentünk keresztül a bővítésen. Ha így folytatjuk tovább, Európa elpusztul.”

Graham Watson (liberális, brit) méltatta Prodi európai bizottsági elnökségének eredményeit, kiemelve a bővítést és az euró bevezetését. A frakcióvezető üdvözölte Olaszország szerepét a libanoni intervencióban és a halálbüntetések felfüggesztéséért folytatott harcát. Európának nem elszigetelnie kell magát a világ igazságtalanságaitól, hanem exportálnia kell az elmúlt ötven évben elért eredményeit - mondta Watson. Csak erős intézmények képesek erősebb Európát teremteni - vélte a politikus.

Cristiana Muscardini (UEN, olasz) szerint sürgősen el kéne fogadni egy olyan alapszerződése, amely az EU-t egyszerűbbé, és könnyebben érthetővé teszi. A képviselőnő a prioritások közé sorolta a szuverenitás fokozottabb tiszteletét, a terrorizmus elleni fellépést, a versenyképesség és a mobilitás növelését, a szociális modell erősítését és a gyerekek elleni bűncselekményekkel szembeni közös megközelítés kialakítását.

A zöldeket képviselő Monica Frassoni (olasz) pártja semmiképpen nem tud elfogadni egy „lefelé menő” kompromisszumot. Szerinte az alkotmányozásban a nemzeti parlamenteknek is szerepet kellene játszaniuk, és az egész folyamatnak a nyilvánosság előtt kell zajlania.

Francis Wurtz (GUE/NGL, francia) azt mondta, attól, hogy megváltoztatják az „alkotmány” elnevezést, még meg kell kérdezni róla a népet. Szerinte statútumot kell adni az Európai Központi Banknak, és válaszolni kell a gazdasági globalizáció által felvetett kérdésekre.

Nigel Farage (IND/DEM, brit) azt mondta, az embereknek kell dönteniük saját jövőjükről, nem szabad ezt rájuk kényszeríteni.

Jean-Marie Le Pen (ITS, francia) szerint Sarkozy győzelme azt jelenti, hogy az uniós alkotmány újra sínen van. Pedig - mint mondta - a franciák a szöveg elutasításával azt is kimondták, hogy elvetik a „bürokratikus és mindenható európai szuperállamot” is.

Jana Bobosiková (független, cseh) szerint nehezen érthető az alkotmányos szerződés szövege. A képviselőnő úgy vélte, az alkotmányozásról folyó vita azt mutatja meg, „milyen alacsonyan van a szellemi horizontja azoknak a vezetőknek, akik még mindig nem vették észre, hogy halott ügyről van szó”.

A vitában felszólalt Szájer József (néppárti) is. „Gyakran azzal bírálják az Európai Uniót, hogy túl erős, túl sok mindenbe beleavatkozik. Meggyőződésem, hogy éppen a fordítottja igaz” - kezdte a képviselő. Az újonnan csatlakozott országok szerinte azt látják, hogy erősebb, cselekvőképesebb Európára van szükség, amelynek megvannak az eszközei feladatai végrehajtásához. Ehhez közös energiapolitikára, közös bevándorlási politikára, a terrorizmus elleni közös küzdelemre és a környezetvédelem összehangolására van szükség - mondta.

Szájer úgy vélte, az alkotmányos szerződés nem végcél, hanem eszköz a közös célok megvalósításához. Szerinte „arra is óriási szükség van, hogy Európa kereszténységen alapuló közös gyökereit nyíltan elismerjük, és megjelenjen az európai alkotmányban. Szükség van arra, hogy megvalljuk Európa közös értékeit, a szabadságjogok tekintetében, a kisebbségek jogainak a védelme tekintetében.” „Európa polgárainak támogatását meg kell nyernünk ehhez az alkotmányos szerződéshez, de nem úgy mint a végcélhoz, hanem úgy mint egy eszközhöz, amellyel a közösen, ötven éve kitűzött célokat el tudjuk érni” - fogalmazott Szájer József.

  • kapcsolódó anyagok
EU-ALKOTMÁNY
EURÓPAI PARLAMENT