Az EP a hosszadalmas kórházi várólistákat szeretné megszüntetni azzal, hogy egy átlátható rendszer létrehozásával lehetővé teszi, hogy a betegek kiválaszthassák, hogy mely országban kívánnak gyógyulni. Egy 2006-os bírósági döntés alapján már most sem tagadható meg a külföldi gyógykezelés, ha az adott ellátás ugyan igénybe vehető a lakóhely szerinti tagállamban, azonban megfelelő időben nem biztosítható. Az EP ugyanakkor nem támogatja az egészségügyi piac teljes liberalizálását.
A 2007. május 23-án elfogadott parlamenti jelentés hangsúlyozza, hogy minden beteget azonos jog illet meg az egészségügy területén, függetlenül attól, hogy milyen országból származik, vagy hogy magán vagy állami egészségbiztosítással rendelkezik-e. A dokumentum értelmében meg kell teremteni annak a jogszabályi hátterét, hogy a nemzeti egészségügyi szervek egyenlő bánásmódban részesítsék más tagállamok lakosait is az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében.
A képviselők szerint a betegek biztonsága és jogai jelenleg nem biztosítottak a határokon átnyúló egészségügyi ellátás során, számos bizonytalanság tapasztalható például a visszatérítési mechanizmusokkal kapcsolatban, illetve a magánbetegekre vonatkozó előírások tekintetében is. A jelentés javasolja egy európai szintű referenciarendszer bevezetését, amely átláthatóvá és ezáltal összehasonlíthatóvá tenné az egyes államok egészségügyi szolgáltatásait. A rendszer lehetővé tenné, hogy a betegek kiválasszák, hogy mely országban kívánnak gyógyulni.
A parlamenti jelentés megállapítja, hogy több tagállam igen sok betege a várólisták miatt ésszerű időn belül nem tudja saját országában megkapni a szükséges orvosi kezelést, ezért egészsége a külföldön végzett orvosi kezeléstől függ. A közösségi jog értelmében az E-112-es formanyomtatvánnyal lehet engedélyt kérni külföldi gyógykezeléshez. A Bíróság 2006 májusában hozott döntése szerint az engedély nem tagadható meg, amennyiben az adott ellátás ugyan igénybe vehető a lakóhely szerinti tagállamban, azonban megfelelő időben nem biztosítható. A betegbiztosítási pénztár tehát ilyenkor köteles megtéríteni a beteg ellátásának külföldi költségeit is. A Bíróság kimondta, hogy a betegbiztosító nem tagadhatja meg a külföldi gyógykezelést akkor sem, ha az ellátás a másik tagállamban pénzbe kerül, míg az adott tagállamban ingyenes.
Az utóbbi időben Magyarországon is drámaian megnőtt a műtétek előjegyzési ideje. A Népszabadság értesülései szerint például egy csípőműtétre az Országos Gerincgyógyászati Központban a korábbi fél helyett már egy évet kell várni, de aki most jelentkezne be egy stabilizációs gerincműtétre, az 2010 második negyedévénél korábbi időpontra nem számíthat.
Az egészségügyi szolgáltatásokról egyébként a szolgáltatási irányelv sem rendelkezik, mert az indoklás szerint a teljes liberalizáció olyan, költségeken alapuló versenyt eredményezne, amely az ellátások minőségének csökkenését és egy kétsebességes egészségügyi rendszer létrejöttét okozná. A parlamenti javaslat ezt próbálja kiküszöbölni, miközben megteremtené a mobilitás feltételeit.
