Alkotmányellenes elővásárlási jog a bírósági végrehajtásban

2007.06. 1. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (Ab) május 29-én hozott határozatában alkotmányellenes­nek minősítette és megsemmisítette a bírósági végrehajtás­ról szóló 1994. évi LIII. törvény több rendelkezését.

Az alkotmánybírák szerint a törvényben szabályozott, a települési önkormányzatot megillető elővásárlási jog és az ezzel összefüggésben biztosított többletjogosítvá­nyok sértik a jogegyenlőség és a jogbiztonság követel­ményét is.

Az Alkotmánybírósághoz öt indítvány érkezett, amelyben az indítványozók a bíró­sági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 2005. évi CLXII. törvény által módo­sított rendelkezései alkotmányel­lenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. Az Ab eljárása során beszerezte az igazságügyi és rendészeti mi­niszter véle­ményét is.

Az alkotmánybírák megalapozottnak találták az indítványokat.
Az Ab elsőként azt vizsgálta, hogy a törvény 136/A. §-ában szabályozott, a tele­pülési önkormányzatot megillető elővásárlási jog és az ezzel összefüggésben az ön­kormányzat számára biztosított többletjogosítvá­nyok sértik-e az Alkotmány 70/A. §-ában szabályozott jogegyenlőség követelményét. Az eredeti indoklás szerint a tör­vény módosításának az volt a célja, hogy védelmet nyújtson az úgynevezett lakás­maffia által az ingatlanuktól megfosztott állampolgárok számára. Az Ab rámutatott: az ingatlan-végrehajtás során a lefoglalt ingatlanok értékesítésére irányuló eljárásban a települési önkormányzat, mint gazdálkodó szerv lép fel vevőként. Ahhoz, hogy a törvény más vevőkhöz képest, azok hátrányára, többletjogokkal ruházza fel a tele­pülési önkormányzatot, alkotmányos indok szükséges. Az Ab állás­pontja szerint a „lakásmaffia” áldozatainak védelme, szociális biztonságuk megteremtése megfelelő alkotmányos indoka lehet annak, hogy az ingatlan-végrehajtás során – a cél megva­lósításához szükséges mértékben – az önkormányzatok speciális jogokkal rendelkez­zenek. Azonban a támadott rendelkezésben a szabályozási cél érvényesítésén túlme­nően a települési önkormányzat számára biztosított többletjogosítványok alkotmá­nyos in­doka nem állapítható meg, ilyen indokot a jogalkotó sem jelölt meg. Ezért az Ab úgy ítélte meg, hogy a megkülönböztetésnek tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka nincs, így az önkényes, sérti az Alkotmány 70/A. §-ában szabályozott jogegyenlőség követelményét. A testület ezért megsemmisítette a törvény 136/A. §-át.

 Az Ab megvizsgálta azt is, hogy megállapít­ható-e a vitatott rendelkezések alkot­mányellenessége az Alkotmány 2. § (1) bekezdé­sében szabályozott jogbiztonság kö­vetelményének sérelme miatt. Az Ab álláspontja szerint a törvénynek az önkor­mányzati elővásár­lási jogra vonatkozó szabályai ezeknek a követelményeknek nem felelnek meg.

Az Ab a bírósági végrehajtási törvény több rendelkezését is alkotmányellenesnek találta. Ennek keretében megállapította, hogy a törvény 147. § (5) bekezdésének „tá­jékoztatja a jelenlévőket, hogy az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkor­mányzat 30 napon belül élhet elővásárlási jogával. Amennyiben az önkormányzat az árverés napjától számított 30 napon belül nem él elővásárlási jogával, vagy arról nem nyilatkozik, a végrehajtó” szövegrésze, valamint utolsó mondata alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette. Ez a rendelkezés a kö­vet­kező szöveggel maradt hatály­ban: „(5) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után a legtöbbet ajánlót írásban értesíti az ingatlan megvételéről.”

 A testület ugyancsak megállapította, hogy a törvény 149. § (1) bekezdésének „a települési önkormányzat 30 napos nyilat­kozattételi határidejének lejártától, illetve a települési önkormányzat elővásárlási jo­gáról lemondó nyilatkozatának keltétől szá­mított” szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt is megsemmisítette. Ez a rendelkezés a kö­vet­kező szöveggel maradt hatályban: „(1) Az árverési vevő köteles a teljes vétel­árat 15 napon belül befizetni vagy át­utalni a végrehajtói letéti számlára; ha elmu­lasztja, előlegét elveszti.”

 Az Ab a továbbiakban megállapította, hogy a törvény 156/D. § (2) bekezdésének „az ingatlanra elővásárlási joggal rendel­kező, az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat erre meghatalma­zott képviselője” szövegrésze is alkot­mányellenes, ezért azt megsemmisítette. A támadott rendelkezés a kö­vetkező szö­veggel maradt hatályban: „(2) A felbontási eljáráson a végrehajtón és alkalmazottjain kívül a felek, azok, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, továbbá az ajánlattevők vehetnek részt személyesen vagy meg­hatalmazott útján; tá­volmaradásuk az eljárás lefolytatásának nem akadálya.”

Szintén alkotmányellenesnek minősítették a jogszabály 156/F. § (2) bekezdésének „majd tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat 30 napon belül élhet elővá­sárlási jogával. Amennyiben a települési önkormányzat az eredményhirdetés napjá­tól számított 30 napon belül nem él elővá­sárlási jogával, vagy arról nem nyilatkozik, úgy” szövegrészét és utolsó mondatát, valamint 156/F. § (3) bekezdésének „és tájé­koztatja a jelenlévőket, hogy az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkor­mányzatnak elővásárlási joga van, amellyel 30 napon belül élhet. Amennyiben a te­lepülési önkormányzat az eredményhirdetés napjától számított 30 napon belül nem él elővásárlási jogával, vagy arról nem nyilat­kozik, úgy” szövegrészét és utolsó mon­datát. A törvény 156/F. § (2)-(3) bekezdése a következő szöveggel maradt hatályban:
„(2) A végrehajtó megállapítja a legmagasabb ajánlatot, a pályázatot a legmaga­sabb ajánlatot tevő nyeri, akit a végrehajtó erről írásban értesít.

(3) Ha több azonos összegű ajánlat érkezett, a végrehajtó az eredményhirdetésen megjelent érintett feleket erről tájékoztatja, és felhívja őket, hogy szóban újabb aján­latot tehetnek. Az eljárást addig kell folytatni, amíg a megjelentek ajánlatot tesznek, majd a végrehajtó megállapítja a legmagasabb árajánlatot, a pályázatot a legmaga­sabb ajánlatot tevő nyeri, akit a végrehajtó erről írásban értesít.”

 Az Ab szerint alkotmányellenes a törvény 158. § (1) bekezdésének „az ingatlan fekvése szerint illetékes tele­pülési önkormányzat az árverési jegyzőkönyv kézhez­vételétől számított 30 napon belül az ingatlan a becsértéke felének megfelelő összeg erejéig élhet elővásárlási jo­gával.

Amennyiben az önkormányzat 30 napon belül nem él elővásárlási jogával, vagy arról nem nyilatkozik” szövegrésze, (2) bekezdésének „és tájékoztatja őket, hogy az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormány­zatnak elővásárlási joga van, amellyel 30 napon belül élhet. Amennyiben az önkor­mányzat a tájékoztatás napjától számított 30 napon belül nem él elővásárlási jogával, vagy arról nem nyilat­kozik, úgy”, valamint „amennyiben az önkormányzat nem élt elővásárlási jogával, vagy arról nem nyilatkozott” szövegrésze, (3) bekezdésének „amennyiben az önkor­mányzat nem élt elővásárlási jogával, vagy arról nem nyilat­kozott” szövegrésze, ezért azokat is megsemmisítette.

A törvény 158. § (1)-(3) bekezdése a következő szöveggel maradt hatályban:
„158. § (1) Ha a 156. § alapján megtartott második árverés is sikertelen volt, úgy a végrehajtást kérő veheti át az ingatlant.
(2) Ha több végrehajtást kérő van, a végrehajtó megállapítja a becsérték felét meg­haladó legmagasabb árajánlatot az ingatlant az veheti át, aki a becsérték felét meg­haladó legmagasabb árajánlatot tette. Ha a becsérték felének megfelelően vagy azt meghaladóan több egyenlő árajánlatot tettek, az átvételi jogosultság a 165. §-ban meghatározott sorrend szerint alakul.

(3) [A] becsérték felének, illetőleg az azt meghaladó átvételi árnak megfelelő össze­get be kell számítani a végrehajtást kérő követelésébe.”

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG