Nem indul versenyhivatali eljárás a tandíj-ajánlás miatt

2007.06. 4. Jogi Fórum / GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem indít eljárást a Magyar Rektori Konferencia ellen. Több bejelentő kifogásolta, hogy a testület képzési hozzájárulásokról szóló ajánlása egyfajta áregyeztetést segíthetett elő a felsőoktatási intézmények között. A versenyhatóság tekintettel a felsőoktatás működését meghatározó sajátos és átmeneti körülményekre és a rektori konferencia vállalására úgy ítélte meg, hogy a kifogásolt ajánlás nem sérti a közérdeket.

A GVH bejelentés alapján kezdett vizsgálódni a Magyar Rektori Konferencia ellen. A testület ugyanis 2006. december 13-án azt az ajánlást tette a felsőoktatási intézmények felé, hogy a felsőoktatási törvényben szereplő irányadó összeget alapul véve a képzési hozzájárulás mértékét egységesen állapítsák meg. (Azaz évente alapképzésben 105 ezer forintot, a mesterképzésben és osztatlan képzésben pedig 150 ezer forintot szedjenek a hallgatóiktól.)

A felsőoktatási törvény 2006. október 27-i módosítása miatt az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóknak a 2008/2009-es tanévtől képzési hozzájárulást kell fizetniük. A törvény meghatározott egy irányadó összeget is, amelytől a felsőoktatási intézmény akár lefelé, akár felfelé eltérhet, amennyiben biztosítja, hogy összességében legalább akkora bevételhez jut a képzési hozzájárulásokból, amely a fizetésre kötelezettek száma és az irányadó összeg szorzatának megfelel.

A képzési hozzájárulás 30-50 százalékát a felsőoktatási intézmény a hallgatók szociális hátrányokat kompenzáló, valamint tanulási hajlandóságot ösztönző támogatására, a megmaradó részt pedig az intézmény fejlesztésére fordíthatja.

A Magyar Rektori Konferencia (MRK), amely a felsőoktatási intézmények rektoraiból álló szervezet, tavaly év végén ajánlást adott ki. Ebben azt javasolta, hogy minden intézmény a törvényben szereplő irányadó összeget fogadja el, valamint ne a képzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesítéssel (a törvény ugyanis a hátrányos helyzetű hallgatókon túl a hallgatók legfeljebb 15 százalékának mentesítését engedélyezi), hanem a már meglévő kompenzációs rendszerükben értékeljék a szociális és tanulmányi szempontokat. Ajánlását a megváltozott, illetve jelenleg is változó felsőoktatási reformmal indokolta. Azzal, hogy egyelőre ismeretlenek a bolognai folyamattal bevezetett új, kétszintű képzési struktúra hatásai, a munkaerő piac visszajelzései, a felvételizőnek több, az eddigiekhez képest új szempontokat kell mérlegelnie. A MRK ezért a sok bizonytalansági tényező között a képzési hozzájárulás egységesítésével kívánta legalább a képzési hozzájárulás fizetésével kapcsolatos kérdést egyszerűsíteni.

A GVH szerint a felsőoktatás szolgáltatás-nyújtásnak minősül, ezért a felsőoktatási intézmények piaci magatartást tanúsítanak, így tevékenységük a versenytörvény alapján vizsgálható. A képzési hozzájárulás a hallgatók által fizetendő – még ha csak részleges is – ellenszolgáltatás, így az MRK ajánlása egyfajta áregyeztetést segíthetett elő. A versenyhatóság mindezek ellenére közérdek hiányában nem indít versenyfelügyeleti eljárást az MRK, mint az intézmények vezetőit tömörítő szakmai szövetség ellen.

A GVH a döntés során figyelembe vette, hogy a felsőoktatás működését meghatározó körülmények sajátosak és átmeneti jellegűek. A képzési hozzájárulás meghatározására pedig az intézmények döntési szabadságát korlátozó, a versenyhez fűződő közérdeken túli közpolitikai megfontolásokat – különösen szociális és tanulmányi ösztönzési szempontokat – figyelembe vevő szabályozás vonatkozik. Tekintettel volt továbbá arra, hogy az MRK ajánlását csak a képzési hozzájárulás bevezetésének első évére szánta. Ráadásul a testület a versenyhatóság közbenjárására olyan elnökségi állásfoglalást juttatott el az intézmények felé, amelyben hangsúlyozza az ajánlás egyszeri jellegét, felhívva az intézmények figyelmét arra, hogy a következő évben saját tapasztalataik alapján döntsenek a képzési hozzájárulás differenciálásáról.

Az elnökségi állásfoglalással a GVH biztosítottnak látja a közérdek védelmét. Hangsúlyozza azonban, hogy amennyiben arról értesül, hogy a Magyar Rektori Konferencia a következő évben is befolyásolni igyekszik a felsőoktatási intézmények döntéshozatalát a képzési hozzájárulás megállapításának bármely vonatkozásában, akkor versenyfelügyeleti eljárás megindítása válhat szükségessé.
(B-84/2007. sz. ügy)

  • kapcsolódó anyagok
VERSENYJOG