Az EP alkotmányügyi szakbizottsága egyértelmű elképzelést vár a tagállamoktól a júniusi csúcs után arról, milyen lépések vezetnek el az EU intézményi reformjáról szóló megállapodáshoz. A képviselők a demokráciát, az átláthatóságot és a polgárok jogait erősítő szerződést akarnak – mégpedig 2008 végéig.

Az Enrique Barón Crespo (szocialista, spanyol) és Elmar Brok (néppárti, német) által jegyzett, az EP plenáris ülése elé kerülő jelentés kiindulópontja a következő: „az Európai Unió mint az államok és az állampolgárok által alkotott nemzetek feletti demokrácia első sikeres példája, új és eddig még soha nem látott kihívásokkal néz szembe, amelyek a sorozatos bővítés, a belső piac fejlődése és a globalizáció során bekövetkező átalakulásokkal együtt alapjainak felülvizsgálatát teszik szükségessé”.

A szöveg emlékeztet: bár „a népszavazások negatív kimenetele miatt Franciaországnak és Hollandiának nem sikerült sikeresen lezárnia e folyamatot”, „a tagállamok teljes számának kétharmadát, valamint az Európai Unió népességének többségét kitevő 18 tagállam ratifikálta az alkotmányszerződést”, és „négy másik tagállam nyilatkozatot tett, hogy hajlandó a ratifikáció folytatására”.

A jelentésben az alkotmányügyi szakbizottság „újból megerősíti támogatását az alkotmányszerződés tartalmával kapcsolatban”.

A szakbizottság ezen kívül „újra megerősíti elkötelezettségét az Európai Uniónak az alkotmányszerződés tartalmán alapuló, folyamatban lévő alkotmányos folyamatának rendezése mellett, esetlegesen másfajta beállításban, de figyelembe véve a bizonyos tagállamokban felmerülő nehézségeket”. Majd tovább: „ennek fényében támogatja a német elnökség erőfeszítéseit, amelyek célja, hogy a 2007. júniusi Európai Tanács kötelezettséget vállaljon a kormányközi konferencia összehívására, és az eljárást, világos megbízást, valamint a megállapodás ez év vége előtti elérésére vonatkozó célkitűzést tartalmazó ütemterv meghatározására”.

A képviselők kitartanak „amellett, hogy meg kell őrizni az alkotmányszerződés I. részében foglalt valamennyi alapelvet, beleértve az Európai Unió mint az államok uniója és a polgárok uniója kettős természetét, az európai jog elsőbbségét, a jogi aktusok és eljárások új tipológiáját, a jogszabályok hierarchiáját és az Európai Unió jogi személyiségét”.

Az EP szakbizottsága „kijelenti, hogy a tárgyalások eredményét el fogja utasítani, amennyiben az az alkotmányszerződéshez képest az állampolgárok jogainak csökkenéséhez (és itt külön hangsúlyt fektet az alapjogi charta, és különösen jogilag kötelező érvényének fenntartására), illetve a demokrácia, az átláthatóság és a hatékonyság gyengüléséhez vezetne”.

A képviselők szerint az intézményi reformnál kiemelten kell foglalkozni a következőkkel:

  • a fenntartható fejlődés, különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelem
  • az európai összetartás az energiapolitika terén
  • egységes bevándorláspolitika
  • az európai szociális modell a demográfiai változások és a globalizáció összefüggésében
  • a terrorizmus
  • a civilizációk közötti párbeszéd
  • hatékony közös mechanizmusok az euróövezet gazdaságpolitikáival kapcsolatosan, megőrizve az Európai Központi Banknak a szerződések szerint a monetáris politikában betöltött szerepét

A szakbizottság rögzítené „az unió bővítésre vonatkozó kritériumait és eljárásait” is.

A szöveg „sürgeti az új szerződés ratifikációs folyamatának befejezését 2008 végéig”.