A Kormány fogyasztóvédelmi cselekvési programjának értékelése, hiányosságai

2007.06. 8. Jogi Fórum / FEOSZ

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége az elmúlt hónapokban többször is nyilvánosságra hozta a kormány fogyasztóvédelmi politikájával kapcsolatos álláspontját.

2007. 05. 23-i dátummal a kormány elfogadta az 1033/2007. (V. 23.) Kormány határozatot a III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megvalósítására irányuló, 2007-2010 közötti időszakra szóló cselekvési program végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről.

A cselekvési terv elismeri, hogy hosszabb távon a fogyasztóvédelem megerősödése attól fog függni, hogy az állam mennyire tudja egységesen kezelni, irányítani ezt a területet. Ennek érdekében mindössze annyi fog történni, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőségek a közigazgatási hivatalok szervezetéből a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetébe kerülnek. A többi, különböző minisztériumok irányítása alatt álló hatóságról említést sem tesz a terv, tehát marad ugyanolyan szétszabdalt terület a fogyasztóvédelem, mint eddig.

Tény, hogy növelni kell a létszámot a felügyelőségeken, azonban érthetetlen, hogy mit takar, az a gondolat, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség számára általános fogyasztóvédelmi hatáskört kell biztosítani, hiszen eddig is általános hatáskörrel rendelkezett, és feltételezhető, hogy ezután is lesznek különleges hatáskörrel rendelkező hatóságok, pl. Magyar Energia Hivatal, stb.

A programban szerepel, hogy növelni kell a békéltető testületi tagok díjazását, át kell alakítani a testületek támogatási rendszerét az ügyszámarányosság elve alapján, korrigálni kell a testületek szabályozását a működésük hatékonyságának növelése érdekében. Ezt szintén régóta szorgalmazák, csak az erőforrások biztosítása tekintetében nincs semmilyen konkrét javaslat, szemben azzal, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőségeket érintően pontosan megjelölésre kerül, hogy hány fővel kell emelni a hatóságok létszámát. Szintén nincs szó a függetlenségük kérdéséről, ami súlyos problémákat okoz.

Növelni kell a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó hatóságok döntéseinek nyilvánosságra kerülését, mind szélesebb körben történő ismertté válását, így a jogkövető magatartás kikényszeríthetőségét, fogalmazza meg a kormányhatározat. Nem csak a hatóságok döntéseinek, hanem a Békéltető Testületek határozatainak nyilvánosságra kerülését is növelni kellene. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy a fogyasztók a határozat be nem tartását jelezzék vissza a Békéltető Testületeknek.

Kiemelkedő fontosságú, hogy a Kormány támogatni kívánja a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásban történő hangsúlyosabb megjelenését, mind az alapfokú, mind a középfokú, mind a szakirányú képzés területén. Módosítani kell a fogyasztóvédelmet érintő jogszabályokat a fogyasztói érdekek érvényesítése érdekében, csak sajnos nem derül ki, melyek ezek a jogszabályok.

Az eddigi tervezetekben nem is szerepelt, hogy ki kell dolgozni egy Fogyasztóvédelmi Alapprogram működésének szabályait. Nem lehet tudni, ez mit takar.

A cselekvési terv kidolgozása közben folyamatosan azt kommunikálta a Kormány, hogy alapvető cél a civil szervezetek erősítése, ehhez képest a kormányhatározat egyetlen pontja foglalkozik a civil szervezetekkel. Az is olyan formában, hogy ki kell alakítani a Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Irodák országos hálózatát a civil szervezetek szerepének növelése érdekében. Ma is sok fogyasztóvédelmi társadalmi szervezet működik országos hálózattal, rengeteg fogyasztói panasz esetén igyekeznek megoldást találni a fogyasztóknak. Az állam nem hozhat létre civil tanácsadó hálózatot, hiszen ez ellentétes nem csak Európai Uniós gyakorlattal, hanem ellentmond az egyesülési jogról szóló törvényben meghatározott céloknak is.

Az államnak a működésükhöz szükséges feltételek biztosítását kell megteremteni. Ehhez szorosan kötődik, hogy a cselekvési program „0.” számú változata még tartalmazta, hogy a 89/1998. (V. 8.) Korm. rendelet „a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetéről, feladat-és hatásköréről, valamint a fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról” szóló jogszabályban a fogyasztói szervezetek részére biztosított 30 %-os bírság 45 %-ra történő emelésére már rövid távon sor kellene, hogy kerüljön. Ez teljes egészében kimaradt a kormányhatározatból.

Mivel a bírság összege és annak költségvetésbe érkezésének ideje kiszámíthatatlan, ezért ahogy azt a fogyasztóvédelmi törvény már most is tartalmazza, elkülönítetten folyamatosan biztosítani kell normatív módon a finanszírozást a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek részére.

  • kapcsolódó anyagok
FOGYASZTÓVÉDELEM