Törvénysértő a szlovákiai kisebbségi sajtó?

2007.06.28. Magyar Hírlap Online / Kocur László

A pozsonyi kulturális tárca felszólította az Új Szó című szlovákiai magyar napilapot, hogy tartsa be a nyelvtörvényt. A minisztérium szerint a lap törvényt sért, amikor magyarul közli a szlovákiai településneveket.

A szlovákiai magyar sajtó nem írhatja magyarul a felvidéki magyar településneveket. A kulturális tárca terjedelmes levele szerint az újság eljárása egy 1995-ben hozott törvénybe ütközik. A minisztérium művészeti főosztálya úgy véli, az említett törvény szellemében a településnevek "a nyilvános érintkezésben csakis az állam hivatalos nyelvén használhatók", vagyis semmilyen más nyelvre nem fordíthatók le.

A közszolgálati Szlovák Rádió a tavasszal műsorstruktúrát váltott. Ezt nagyszabású reklámhadjárat előzte meg, és az Új Szóban is közölték magyar nyelvű hirdetésüket. A minisztérium szerint a lap törvényellenesen járt el, amikor a vételkörzetekről tájékoztató hirdetésben a települések nevét magyarul írta le. Martin Sarvas, a művészeti főosztály vezetője – egyébként Ivan Gasparovic pártjának, a HZD-nek a kampányfőnöke – azt írja levelében, hogy az önkormányzatokról szóló törvény értelmében a nyilvános érintkezésben a hivatalos helységnevek használandók. A minisztérium szerint különbséget kell tenni a település neve és megjelölése között. A településeknek nemzetiségi kisebbségi nyelven történő megjelöléséről rendelkező 1994. évi törvény értelmében kisebbségi nyelven is megjelölik azokat a településeket, amelyekben a nemzetiségi lakosság számaránya eléri a húsz százalékot, vagyis az e települések elején és végén elhelyezett közlekedési táblák kétnyelvűek. A levél arra is kitér, hogy a Szlovák Köztársaság alkotmánya által garantált kisebbségi jogok érvényesítésekor nem sérülhetnek a többség jogai, és a többségi társadalom tagjai nem lehetnek diszkriminálva.

Az Új Szó lapgazdája által felkért jogi szakértő véleménye szerint az önkormányzatokról szóló törvény a hivatali érintkezésben írja elő a települések szlovák nevének használatát, ez a kötelezettség azonban a sajtóra nem vonatkozik. Szabómihály Gizella nyelvész az esettel kapcsolatban elmondta: "Nincs olyan jogszabály Szlovákiában, amely előírná, hogy egy magyar nyelvű sajtóorgánumban a helységnevek csak államnyelven szerepelhetnek. Az Új Szót ráadásul egy magán-, nem pedig állami vállalat jelenteti meg."

A kulturális minisztérium által szorgalmazott megoldás a két világháború közötti időszakba taszítaná a szlovákiai magyar nyelvű sajtót. Akkoriban a kisebbségi nyelvek védelméről szóló törvény híján a hivatalos – cseh vagy szlovák – nevükön kellett megjelölni a településeket. Így a lapok nem prágai, pozsonyi, kassai, hanem prahai, bratislavai és kosicei hírekről számolhattak be.

  • kapcsolódó anyagok
KISEBBSÉGI JOGOK