A luxusadó besegített

2007.07. 9. Piac & Profit

Jövőre több új adójogszabály bevezetésére van esély, ezek egy része még kicsit nyers állapotban került nyilvánosság elé. A szakma javában bírál.

Nem biztos, hogy nem vegyül egy kis üröm az örömbe. A kormányzat a múlt héten szondázni kezdte a közvéleményt, s láthatóan arra kíváncsi, hol, kik és hogyan fogadják az amúgy nemes cselekedetet, az átformált, átstrukturált adószisztémát. A kormányfő is, a gazdasági miniszter is különböző közönségek előtt - és a sajtó segítségével - feltárta az aktuális teendőket. Az úgynevezett "kisadók" tervét például, mely összevonást jelent majd és azt, hogy egy összegben, kevesebb adminisztráció mellett lehet majd munkavállalói és munkaadói járulékot és egyéb kötelezettségeket befizetni. Sokkal kevesebb adószámlát kell majd elkészíteni, s a bevallási rendszer egyszerűsítése, a befizetés átalakítása érdekében az elektronikus teljesítés feltételeit is sürgősen bővíti a kormányzat.

Nyolc bevallás

A munkáltatóknak hétféle járulékot, hozzájárulást kell fizetniük az alkalmazottak után, az szja-n túl további négyféle közterhet vonnak le az alkalmazottaknak fizetendő munkabérből. Az összevont, egyetlen számlán való befizetésben ölt majd testet a "kisadók" teljesítése. A mai 30 bevallásból összesen nyolc lesz csak, s átfésülik a bevallások adattartalmát is, melynek első "hozadéka" az lehet, hogy legalább 120 bevallási sor szűnik meg.

A szándékait tekintve dicséretes kormányzati kezdeményezést nem fogadták kitörő lelkesedéssel az adóügyekben jártas szervezetek. A "kisadókkal" ugyanis egy nagy baj van, az, hogy vannak. Meglehet, az összevonásukkal pedig még gondokat is okoznak, ugyanis a munkaadói, a munkavállalói, a szakképzési és a rehabilitációs járulékoknak nem ugyanaz az adóalapjuk. Ezért nehezen értelmezhető az összevonás terve maga is. A szakképzési járulékról tudja az azt befizető vállalkozó, hová megy a pénze, s praktikusan arra is módja van (ma még), hogy úgymond természetben teljesítsen, azaz szerepet vállalhasson bizonyos körülmények között a szakképzésben. Ebből a szempontból az innovációt szolgáló közteher is így viselkedik, hiszen összeállhatnak kutató intézmények és vállalkozások ilyen jellegű feladatok elvégzésére, s ekkor már módosul a cég ilyen rendeltetésű közterhe. Az ilyen előnyök elvesznek, eltűnnek, ha sor kerül a "kisadók" összevonására.

Fordított adózás

A nem annyira kis adók sorsa is - több menetben - változik. A kormányzat mind a személyi jövedelemadóknál - a kedvezmények leépítése formájában -, mind az áfánál újítani akar. Tervezik az úgynevezett fordított adózás kiterjesztését is, vagyis nem a szolgáltatást nyújtó, hanem az igénybe vevő fizeti majd az áfát, abban a reményben, hogy ezzel a folyamat láthatóbb, ellenőrizhetőbb lesz. Jelenleg ugyanis az idézi elő a körbetartozást, hogy a szolgáltatást értékesítő lerója ugyan az áfát, a vevőjétől azonban nem kapja meg az áfát is tartalmazó ellenértéket. Elképzelhető, hogy elégséges adat esetén a láncügyletek is visszaszoríthatók lesznek.

Egyelőre még nem tudni túl sokat a fordított adózásról, főképp annak hatásáról. Szintén csak remélhető, hogy az adójóváírás egyszer valóban a szó tényleges tartalma szerint kifuttatással fejezi be pályafutását. A jövő évben "csak" az alacsonyabb béreket kapók számára jelent jó megoldást. Jövőre "zavartalanabbul" kaphatnak magasabb béremelést azok, akik mostanában belecsúszhatnak pár ezer forinttal olyan sávba, amilyennek a segítségével többet lehet tőlük elvenni, mint amennyivel több lett a jövedelmük.

Kedvezménycsökkentés

A 150 ezer és 175 ezer forint között keresőkkel lehetett béremelés segítségével "kitolni". Várhatóan az következik most, hogy csökkentik a kedvezményt azoknál, akik évi 1,25 és 2,76 millió forint között keresnek, úgy, hogy e határok között a több fizetést kapók kevesebb kedvezményt vihetnek haza, de még mindig nem annyi az adójuk, mint azoknak, akik a 18 és 36 százalékos szja-kulcs alapján adóznak. Ezt a tervezett változtatást sem fogadják kitörő örömmel a szakértők, mivel kevéssé ösztönzi a gazdaság szereplőit, az ilyen döntés nem mozdítja elő a gazdaság növekedését.

Voltaképpen az igazán komoly vitákat már most kiváltó kérdés az ingatlanadó ügye, mely terminológiai eszmefuttatásokat éppen úgy felszínre hoz, mint szakmaiakat. Azt például nem tudni, hogy a pénzügyminiszter - szándéka szerint - a hét végefelé pontot tett-e az egy héten át tartó vitára, mindenesetre kijelentette: az ingatlan értékének maximum két százaléka lehet majd a 2009-ben bevezetni tervezett ingatlanadó mértéke, s négy helyi és egy központi adót válthat ki az új adónem. Jelenleg az önkormányzatok kommunális-, építmény-, telek- és ingatlanforgalmi adót vethetnek ki, a luxusadót pedig központi adóként kell fizetni. Ezekből összesen 65 milliárd forint bevétele van a költségvetésnek.

Ingatlanadó

Szakértői körökben azt mindenesetre jó ponttal jutalmazzák, hogy valóban törekszik a jogalkotó az ingatlanadóztatás egységesítésére, s ennek megfelelően szabad kezet kapnak az önkormányzatok, hogy megállapítsák a mértékeket. Azt most még nem lehet se pro, se kontra kimondani, hogy az új szabályozással adóemelést ér el a kormányzat, avagy sem. A szakértők a jelenlegi gyakorlatból kiindulva azon a véleményen vannak, hogy az önkormányzatok nem hívei az építményadónak, de annál inkább azok, ha "csak" az üdülők tulajdonosainak, a nem náluk szavazó ingatlantulajdonosoknak a megsarcolásával lehet pénzt csinálni. Csakhogy a kommunális adótól nem tudnak eltekinteni, s innen nézve már nem túl egyszerű az önkormányzatok helyzete, ha eddig csak ezzel az egy adóval operáltak eddig. Az egységesítést az ő településükön adóemelésként élik majd meg.

Amúgy az előszobába már bejutottak a helyhatóságok, hiszen a tervezett értékalapú ingatlanadó kísérleti terepe már ismert számukra. Pontosabban, az egységes ingatlanadóban a jelenleg is elvben alkalmazott luxusadónak is helye lesz, amelyhez már kidolgozták az értékövezeteket, s alkalmazhatják a zónákat az ingatlanadó során is. Praktikusan a már meglévő övezeti besorolás már, hála a luxusadó intézményének, létezik az országban.

  • kapcsolódó anyagok
ÖNKORMÁNYZATOK
ADÓZÁS
INGATLANJOG