Magyarországon veszélyben vannak szabadságjogaink?

2007.07.10. HírTV

Magyarországon egyre több társadalmi csoport tapasztalja meg közvetlenül, hogy amikor szabadságjogait szeretné gyakorolni nem kapja meg az államtól az ahhoz szükséges biztosítékokat –áll abban a nyilatkozatban, amelyet a szombati melegfelvonuláson történtekkel kapcsolatban az Európai Néppárt magyar európai parlamenti képviselőcsoportja adott ki.

A nyilatkozat szerint az a tény, hogy egy bejelentett megmozdulás erőszakos megzavarását a magyar rendvédő szervek nem tudták megakadályozni, ismét arról tanúskodik, hogy a polgári szabadságjogok gyakorlásához szükséges feltételeket ma a magyar rendőrség nem tudja garantálni.

Mint írják, a néppárti képviselők az elmúlt év során már több alkalommal is felhívták a figyelmet, hogy ma Magyarországon szabadságjogaink veszélyben vannak. Az állam válogat, aszerint, hogy milyen cél érdekében gyakorolják a polgárok gyülekezési jogukat.

A polgárok Alkotmányban és törvényben biztosított joga, hogy véleményt nyilvánítsanak, véleményük kifejezése érdekében joguk van a gyülekezésre, felvonulásra. Joguk van arra, hogy megmozdulásuk, gyülekezésük feltételeit számukra a rendőrség biztosítsa. 2006. október 23-án a magyar rendvédelmi szervek szintén képtelenek voltak a békésen megemlékező naggyűlés részvevőinek szabad gyülekezési jogát megfelelően garantálni – áll a nyilatkozatban. Persze azzal a lényeges különbséggel – folytatják –, hogy a mostani esetben a rendőrség tevőlegesen legalább nem akadályozta a gyülekezési jog gyakorlását.

Gyakori ma Magyarországon az is, hogy a politika és a média a polgári szabadságjogok ügyét kettős mércével méri, attól függően, hogy neki tetsző vagy nem tetsző vélemények kifejtéséről van-e szó. A nyilatkozat elítéli az ilyen gondolkodást. Szerintük a szabadság lényege éppen az, hogy eltérő, törvényes célra irányuló véleményének kifejtésére, annak gyülekezéssel való nyomatékosítására minden polgárnak joga van. Joga van akkor is ha a társadalom jelentős része esetleg nem is osztja azt a véleményt. Épp ez a szabad véleménnyilvánítás és gyülekezés jogának a lényege. A gyülekezéshez való jog biztosításában az államnak aktív tevőleges szerepe van, ezt a kötelességét az állam ma gyakran nem képes teljesíteni.

Az Európai Néppárt magyar EP-képviselőcsoportja felhívja a kormányt, a rendőrséget, hogy garantálja a polgárok szabadságjogait. Felhívják a polgárokat, hogy vitáikat békés úton, erőszakmentesen folytassák le. Egy európai demokráciában ez elemi követelmény – áll abban a nyilatkozatban, amelyet Szájer József, az Európai Néppárt Képviselőcsoportjának igazságügyi kérdésekért felelős alelnöke, európai parlamenti képviselő, valamint Gál Kinga, az Európai Parlament Igazságügyi és Szabadságjogi Bizottságának alelnöke, európai parlamenti képviselő adott ki.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
GYÜLEKEZÉSI JOG
RENDŐRSÉG
ÁLLAMI SZERVEK