A hiánycél túlteljesítését reméli hazánktól az EU

2007.07.11. BruxInfo

Az Európai Bizottság után a pénzügyminiszterek Tanácsa is úgy ítélte meg július 10-én, hogy a magyar kormány által az elmúlt hat hónapban hozott konszolidációs intézkedések jól szolgálják a túlzott mértékű államháztartási hiány 2009-ig történő kiigazítását. A tagállamok szerint ugyanakkor a cél elérése folyamatos konszolidációs erőfeszítéseket követel meg.

Az Európai Bizottság után július 10-én a pénzügyminiszterek Tanácsa is arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország eleget tett a tavaly októberi tanácsi ajánlásoknak, amelyek konkrét deficitcsökkentő lépéseket írtak elő hazánknak. „A Tanács osztotta a Bizottság azon véleményét, amely szerint a magyar hatóságok által a hat hónapos határidőn belül meghozott konszolidációs intézkedések megfelelő előrelépést jelentenek a túlzott hiány 2009-ig történő kiigazítása felé” – fogalmazott közleményében a pénzügyminiszteri Tanács, amely jelenleg nem tart szükségesnek további lépéseket Magyarországgal szemben a deficiteljárás keretében.

A tagállamok ugyanakkor abban is egyetértettek a Bizottsággal, hogy a túlzott hiány határidőre történő leszorítása még mindig veszélyeknek van kitéve és arra sürgették a magyar kormányt, hogy töretlenül folytassa a konszolidációs erőfeszítéseket. „Nagyon jó hír, Magyarország jó úton halad, hogy 2009-re kiigazítsa a túlzott mértékű hiányt” – közölte sajtóértekezletén Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos, hozzátéve, hogy esélyt lát az idei GDP-arányosan 6,8 százalékos hiánycélnél kedvezőbb eredmény elérésére. Veres János magyar pénzügyminiszter ugyanakkor arra emlékeztette a tudósítókat, hogy a kormány a legújabb becslések szerint már a 6,4 százalékos hiányt is teljesíthetőnek tartja az év végén a konvergenciaprogram által előrejelzettnél gyorsabb és kedvezőbb folyamatoknak köszönhetően. Veres arra is rámutatott, hogy a reálbércsökkenés is kisebb lesz idén a konvergenciaprogram által prognosztizáltnál.

A Tanács arra is felhívta a magyar kormány figyelmét, hogy a túlzott hiány 2009-ig történő kiigazítása elsősorban a strukturális reformokra vonatkozó tervek további kibontásától és végrehajtásától, valamint a költségvetési keret megerősítésétől függ. A magyar pénzügyminiszter úgy vélekedett, hogy a vártnál kedvezőbb alapokról kiindulva 2009-re az euró bevezetésének többi kritériuma is jó eséllyel teljesíthető, legyen szó az inflációról, az államadósság mértékéről vagy a kamatszintekről.

A pénzügyminiszterek keddi ülésükön megállapodtak arról, hogy Dominique Strauss-Kahn korábbi francia pénzügyminisztert jelölik az EU nevében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatói posztjára, amely a spanyol Rodrigo Rato idő előtti távozása miatt megüresedett. Egyedül a lengyelek állítottak ellenjelöltet Nicolas Sarkozy francia elnök kiszemeltjével szemben Marek Belka korábbi kormányfő személyében, de ő nem kapott támogatást. Elsősorban a brit delegáció ugyanakkor kifogásokat hangoztatott a jelölés módjával szemben, felvetve, hogy a jövőben Európán kívüli jelölteknek is lehetőséget kell adni a poszt betöltésére. Mint ismeretes, egy régi megállapodás eredményeként jelenleg gyakorlatilag az Egyesült Államok állíthat jelöltet a Világbank elnöki posztjára, míg az IMF főigazgatói székébe az EU által megnevezett jelölt ülhet, noha formailag mindkét posztra bárki állíthat jelöltet. Mivel azonban nemrég a Világbank élére ismét amerikai állampolgár került, az EU úgy ítélte meg, hogy még nem jött el az ideje a nyitásnak a külvilág felé, vagyis igényt tart az IMF vezetésére.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
KÖLTSÉGVETÉS