A Bizottság vitát nyit a sportról

Az Európai Bizottság a sportról szóló fehér könyvben olyan vitás kérdéseket vizsgál meg, mint a sportolók kiválasztása és átigazolása, a korrupció, illetve a televíziós közvetítési jogok. A fehér könyv az első olyan politikai dokumentum, amely uniós szintű vitát kezdeményez az eddig lényegében érintetlen sport társadalmi, gazdasági és szervezeti aspektusairól.

Jan Figel, oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős biztos a fehér könyv jelentőségét abban látja, hogy az megerősíti az a sport jelenlétét az uniós politikaalakí­tásban, növeli a sport sajátosságainak és szükségleteinek tudatosítását, valamint segít meghatározni azon területeket, melyeken közösségi szintű intézkedések szükségesek a jövőben.

Jelenleg a sporttal kapcsolatos ügyekben a sportszerveze­teknek, a tagállamoknak, illetve nemzetközi sportegyesületeknek van elsődleges szerepe. A közösségi versenyjog és a belső piaci szabályok csak a gazdasági tevékenységek vonatkozásában érintik a sport területét. Szakértők szerint azonban kérdéses, hogy az új EU-szerződés elfogadását, illetve 2009-ig befejeződő ratifikációját követően is megmarad-e a sport autonómiája.

Az EU vezetői által június végén elfogadott Reform Szerződés tervezete alapján ugyanis, az EU végrehajtó szerve közvetlen, kiegészítő beleszólást kap majd sportkérdésekben, s így lehetősége nyílik jogszabályter­vezetek előterjesztésére.

A fehér könyv végrehajtása segíthet megteremteni az Unió sporttal kapcsolatos jövőbeni intézkedéseinek alapjait, mivel az Európai Tanács legutóbbi ülésén felmerült a Szerződés sportról szóló rendelkezései újratárgyalásának a lehetősége – mondta Figel. A biztos azonban egyelőre nem javasolt új intézkedéseket, helyette ragaszkodik a szektor önszabályozó jellegéhez. Figel kijelentette, hogy a sport szektorban a versenyjogi és belső piaci szabályok végrehajtásának bizottsági ellenőrzése továbbra is eseti megközelítésen alapul.
A Bizottság a Fehér könyvben első alkalommal veszi számba az Európai Bíróság esetjogát és a bizottsági döntéseket a sport területén és a Pierre de Coubertinről elnevezett részletes cselekvési tervben konkrét lépéseket javasol. A cselekvési terv különösen a sport szociális és gazdasági vetületeivel foglalkozik, mint a közegészségügy, oktatás, társadalmi befogadás, önkéntesség, külkapcsolatok és a sport finanszírozása.
Habár a dokumentum jogilag nem kötelező érvényű, nagy várakozás előzte meg, a dokumentumot, amely tartalmazza, hogy Brüsszel néhány igen vitás témában, milyen lépéseket tervez. Az egyesületek szerint azonban a Bizottság óvatos és kerüli a határozott, egyértelmű állásfoglalásokat, ami miatt a fehér könyv tervezete visszafogott és határozatlan.

Az egyesületek többek között azt nehezményezték, hogy a testület nem alakított ki világos álláspontot a játékosok ügynökeiről, bár többször felkérték Brüsszelt e tevékenység szabályozására. A Fehér könyv szerint nem ritka, hogy az ügynökök korrupciós és pénzmosási ügyekbe keverednek, vagy kiskorú játékosokat zsákmányolnak ki, de a dokumentum nem vázol fel az egész Közösségben alkalmazandó kezdeményezéseket, csupán egy hatástanulmány elkészítését javasolja.

A Bizottság nem határozza meg pontosan álláspontját a médiajogok kapcsán sem, pedig Európában ez a profi sport legjelentősebb bevételi forrását jelenti. Míg a sportszövetségek, mint az UEFA, támogatják, hogy az egyes klubok a médiajogokat együtt adják el, a nagyobb klubok a közvetítési jogok egyenkénti értékesítését preferálják. A Bizottság álláspontja szerint bármelyik választás is valósuljon meg – legyen az a médiajogok kollektív vagy egyéni értékesítése – annak egy erős szolidaritási mechanizmushoz kell kapcsolódnia és a bevételek igazságos elosztásán kell alapulnia a kis és nagy, valamint a profi és amatőr klubok között.

Felmérések szerint a sport 2004-ben mintegy 407 milliárd euró bevételt generált, ami a Közösség GDP-jének 3,7 százalékát jelentette, s mindeközben 15 millió embernek adott munkát. A 2004-es Eurobarometer felmérés szerint az európai állampolgárok mintegy 60 százaléka sportol rendszeresen az Európában található 700 ezer sportklubban.

  • kapcsolódó anyagok
SPORTJOG
VERSENYJOG
EURÓPAI BIZOTTSÁG