Magyarország másképp osztaná el a borbüdzsét

2007.07.17. BruxInfo

A Bizottság által javasolthoz képest más logika alapján osztaná szét a tagállamok között a szőlő- és bortámogatási keretet Magyarország, amely a cukor hozzáadásának betiltását is elfogadhatatlannak nevezte az agrárminiszterek borreformnak szentelt első eszmecseréjén.

Ficsor Ádám, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára az agrártanács ülését követően úgy vélekedett, hogy még egyetlen reformjavaslat sem volt olyannyira távol a magyar érdekektől, mint az, amit az Európai Bizottság nemrég a borágazat átalakításával kapcsolatban az asztalra helyezett. A 27-ek mezőgazdasági miniszterei hétfőn (2007. július 16.) először vitatták meg a Bizottság javaslatait és Ficsor szerint az ülés után nyilvánvalóvá vált, hogy „még nagyon messzi a kompromisszum”.

A Gráf József vezette magyar delegáció két sarkalatos ponton is szembeszállt Mariann Fischer Boel agrárbiztossal, aki a reformtervezetet jegyzi. Budapest mindenekelőtt elutasítja azt a logikát, ami alapján az Európai Bizottság szétosztaná az egyébként változatlan nagyságú – évente mintegy 1,3 milliárd eurós – pénzügyi keretet a tagállamok között. Hazánk azzal még egyetért, hogy a termőterület nagyságát és a termelés mértékét figyelembe vegyék a nemzeti borítékok tartalmának meghatározásakor, azzal viszont már annál kevésbé, hogy a korábbi történelmi bázis legyen a legfontosabb szempont. Az Európai Bizottság 50 százalékban az utóbbit venné figyelembe, míg 25-25 százalékban a termelés mennyiségét és a termőterület nagyságát a források elosztásában. Ennek alapján becslések szerint a teljes keret 80 százaléka három tagállamra, Olaszországra, Spanyolországra és Franciaországra jutna.

A magyar szakállamtitkár jelezte, hogy hazánk a történelmi bázis figyelmen kívül hagyásában, de legalábbis súlyának a mostanihoz való csökkentésében érdekelt, hiszen a Bizottság által javasolt feltételek mellett éppen azok az országok lennének jogosultak a legtöbb pénzre, amelyek eddig a legnagyobb borfeleslegeket termelték, ami ellen éppen a reform hadakozni kíván. Ficsor a BruxInfo kérdésére elismerte, hogy a bizottsági javaslat elfogadása esetén a hazai borágazat évente több millió euróval szegényebb lenne, mint egy más elosztási logika esetén.

A magyarok másik vesszőparipája az a javaslat, amely megtiltaná a bor alkoholtartalmának cukor hozzáadásával történő növelését. Ebben a kérdésben az északabbra fekvő bortermelő országok egységesen elutasítók voltak. A magyar szakállamtitkár szerint a Bizottság a vita során azzal szembesült, hogy nehéz lesz elfogadtatnia a tagállamokkal egy olyan döntést, amely külső kényszerítő erő nélkül hozná versenyhátrányba uniós tagállamok termelőit.

Gráf József az ülésen a szőlőültetvények kivágására vonatkozó terveket is bírálta, és úgy vélekedett, hogy sokkal célzottabb kívágási támogatásra lenne szükség. Ez egyébként az a kérdés, ahol Brüsszel a legnagyobb engedményt tette, miután a korábbi 400 ezer hektár ellenében már csak 200 ezer hektárnyi szőlőültetvény felszámolását szorgalmazza egy önkéntes kivágási rendszer keretében. Magyar részről értésre adták, hogy csak egy olyan rendszert tudnak támogatni, amely valamilyen módon országok közötti teherviselést is tartalmaz. Hazánkban az elmúlt években néhány ezer hektár szőlőültetvény került kivágásra, elsősorban az alföldi borvidéken, amiért kivágási támogatást kaptak a gazdák. Egyesek attól tartanak, hogy a nagyvonalú támogatást kilátásba helyező kivágási program túl sok bortermelőt ösztönözne a termeléssel való felhagyásra. „Hiszünk a magyar bor minőségében, ezért fontos, hogy a kivágási programban minél több korlát legyen” – mondta Ficsor Ádám.

  • kapcsolódó anyagok
AGRÁRIUM
EURÓPAI UNIÓ