Ombudsmanhoz fordul az MSZOSZ női választmánya a Munka törvénykönyvének júliustól érvényes módosítása miatt: szerintük ugyanis a jogszabály az Európai Unió irányelveit ugyan elfogadta, azok betartásához azonban semmilyen biztosítékot nem ad.
A jogi garanciák teljességgel hiányoznak a jogszabályból, és bár felsorolja a hátrányos megkülönböztetés kritériumait, de nem rendelkezik arról, mi van abban az esetben, ha ezt bármelyik munkavállaló megsérti – állítja Szabó Istvánné, a választmány elnöke. Így az érintett csak a munkaügyi bírósághoz fordulhat, ahol évekig húzódhat az ügye. – A nők esetében a munkaadó sem a végzettséget, sem a gyakorlatot nem veszi figyelembe a bérezésnél. A rosszabbul fizetett költségvetési szférában is 20-30 százalékos volt a nők lemaradása, a versenyszférában pedig csak a két évvel ezelőtti adatokból kiindulva átlagosan 60 százalék. Ugyan a szolgáltatói ágazat fejlődése miatt szinte robbanásszerűen emelkedik a női munkavállalók száma, nekik nincs semmilyen biztosítékuk arra, hogy például gyermekvállalás esetén ne veszítsék el állásukat. A szakszervezetek éppen ezért javasolják, hogy valamennyi munkahely kollektív szerződésébe kerüljön be, hogy a gyesről visszatérő nők védettsége legalább 90 napos legyen a mostani 30 helyett, s a szülés utáni időszakba helyére csak határozott idejű szerződéssel vegyenek föl bárkit.
A női választmány, több tagszervezettel együtt, teljes körű, tehát nemcsak nőknek szóló esélyegyenlőségi ombudsman, illetve munkahelyi bizottságok létrehozását kezdeményezi, amelyek a munkáltatót is testületileg befolyásolhatják döntéseiben.
