Skandináviában és Észtországban már az online választáson gondolkodnak, míg Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a háztartásoknak csupán egyharmadában van internetkapcsolat.

Simon Attila jogász szerint az elektronikus választás megvalósításához mindenképpen ki kell dolgozni az alkotmány szempontjából fontos garanciális elemeket. Szerinte nem a jogi háttér megteremtése a legnagyobb feladat, hanem a társadalom bizalmatlanságának megszüntetése a digitális világgal szemben. Simon szerint a többség még nem érett meg erre. “Választási csalásokat emleget a közvélemény, ezért az online szavazás hitelességének nem lenne nagyobb ereje.”

“Magyarországon a lakosság hatvan százaléka digitálisan írástudatlan” – mondta Mlinarics József, a Magyar Tartalomipari Szövetség ügyvezető elnöke. Ennek ellenére derűlátó, szerinte a harminc év alatti szavazók hetven százaléka elfogadná az internetes voksolást.
A technika már alkalmas a gyakoribb, csak egyes régiókra érvényes, illetve helyi népszavazások lebonyolítására is.

A választópolgárokat digitális aláírással vagy a bankrendszerben használatos ügyfélkóddal látnák el, hogy senki se szavazhasson többször. A választási költségek jelentős részét a kinyomtatott papír és a bizottsági tagok javadalmazása teszi ki, ezt az összeget lehetne megtakarítani az online voksolással.