A Legfőbb Ügyészség (LÜ) hatályon kívül helyezte azt a határozatot, amellyel a Fővárosi Főügyészség június 1-jén megszüntette a nyomozást az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz ügyében, s az eljárás folytatására hívta fel a vádhatóságot.
A Legfőbb Ügyészséghez még tavaly év végén Szerdahelyi Szabolcs, a Deport ’56 elnöke nyújtott be panaszt a nyomozás megszüntetése miatt.
A Fővárosi Főügyészség tavaly májusban gyanúsítottként hallgatta ki E. József egykori kormányőrt. A férfi, aki ’56 októberében az Akadémia utcai pártközpontot védő fegyveres erők egyik parancsnoka volt, bevallotta: saját elhatározásából, tűzparancs nélkül két-három sorozatlövést adott le a Kossuth téri békés tüntetésről menekülő emberekre. Mint mondta: kormányőr társai is lőttek, illetve a Központ közelében álló szovjet harcijármű is tüzelt a felvonulókra. E. József vallomása szerint a lövöldözés mintegy egy percig tartott, s ezután még mindig voltak, “akik szaladtak vagy másztak a földön”. Az eddigi kutatások szerint a “véres csütörtök” mintegy száz halálos áldozatot követelt, és 284-en sebesültek meg.
A Fővárosi Főügyészség azért szüntette meg a nyomozást, mert úgy ítélte meg: az 1956. október 25-i eseményekre még nem alkalmazhatók a nemzetközi jogi normák. Így az E. József által több emberen elkövetett emberölés bűncselekménye 1971-ben elévült.
A Legfőbb Ügyészség ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság irányadó határozatára utalt, amely szerint a kérdéses időszakban elkövetett emberölés büntethetősége nem évül el, figyelemmel a polgári lakosság védelméről szóló 1949-es genfi egyezményre.
Emlékezetes, hogy a sortűzperek a Legfelsőbb Bíróság 1999. június 28-i elvi döntése után vettek új fordulatot. Ezt követően indultak újra a korábban megszüntetett eljárások a tiszakécskei, a tatai, a kecskeméti és a mosonmagyaróvári sortűzek, illetve fegyveres incidensek ügyében. A tiszakécskei ügyben 2000. szeptember 20-án hirdetett ítéletet a Legfelsőbb Bíróság. Török Béla Vincét 3 évi fegyházra ítélték, ám a szabadságvesztés végrehajtását az 1990-es közkegyelem kizárta. Hasonló – elsőfokú – ítélet született az 1956. október 26-ai mosonmagyaróvári sortűzperben is: Dudás István is három év fegyházat kapott, ám a közkegyelmi törvény miatt nem kell börtönbe vonulnia.
