Az EP szerint még sok kérdés vár tisztázásra a reformszerződés kapcsán

José Manuel Barroso Bizottsági elnök és az Európai Parlament három delegáltja az EU reformszerződéséről egyeztetett. Mind a Parlament, mind a Bizottság árgus szemekkel figyeli a reformszerződést kidolgozó elnökség munkáját, hogy a tagállamok nehogy megingassák az EU hierarchiájában betöltött szerepüket.

Az Európai Parlament elnöke mellett a kormányközi konferenciára az EP három képviselőt delegálhat. Az Európai Néppárt részéről a német Elmar Brokot, az Európai Szocialisták részéről a spanyol Enrique Barón Crespo-t küldik a tárgyalásokra, míg a liberálisokat Andrew Duff képviseli majd.
A képviselők és a bizottsági elnök egyetértettek, hogy számos kérdés vár még tisztázásra a reformszerződéssel kapcsolatban. A találkozón főleg az Európai Tanács mandátumának szerződés formájában történő megfogalmazásáról volt szó, s a felek egyetértettek, hogy szorosan együttműködnek egymással a konferencia alatt. Ez azért is fontos számukra, mert mindkét intézmény attól tart, hogy hatásköreit megnyirbálhatja az elnökség által megfogalmazott szöveg.

A képviselők szerint a megvitatandó kérdések között 5-7 olyan is van, amely nem teljesen technikai, hanem inkább politikai jellegű, s ezekben heves vitára lehet számítani. Elmar Brok szerint ilyen például a Nagy-Britanniának adott kimaradási lehetőség az Alapjogi Charta és a büntetőügyi együttműködés területén. Andrew Duff szerint aggodalomra ad okot, hogy Nagy-Britannia beleszólhat egyes javaslatok megtárgyalásába, megpróbálhatja csökkenteni azok erejét és értékét, majd a tárgyalások végén még mindig úgy dönthet, hogy mégis kimarad a végrehajtásból.

A képviselők az érzékeny pontok között említik a közös kül- és biztonságpolitikáról szóló új javaslatokat, amelyek megkurtíthatják az Európai Bizottság hatáskörét a kereskedelmi politika terén. Heves vitát várnak az EP-delegáltak a szavazati rendszerrel kapcsolatban is, amely Lengyelország vesszőparipája. Varsó szeretné elérni, hogy a döntések megvétózásához szükséges mechanizmus a szerződés része legyen, más tagállamok azonban ezt csak külön deklarációban rögzítenék. Nagy vita várható a megbeszéléseken a diplomáciai szolgálat felállításáról és a képviselők fontosnak tartják az állampolgárság kérdését is, amelyet az új szerződés nem szabályoz részletesen.

Bár a képviselők szerint a szöveg továbbra is olvashatatlan a földi halandó számára, egyetértenek a júniusban elfogadott, az energiával, a szolidaritással, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos változtatásokkal.

A portugál elnökség már az októberi informális EU-csúcson megállapodást szeretne elérni az új EU-alapszerződésről, amely így a tagállamok ratifikációját követően és a 2009-es európai parlamenti választásokat megelőzően életbe is léphetne.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ