EP-előzetes, 2007. szeptember 3-6., Strasbourg

2007.08.31. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

A nyári szünet utáni első plenáris ülését tartja az Európai Parlament szeptember 3. és 6. között Strasbourgban. Szavaznak Lévai Katalin jelentéséről, amely az uniós jogalkotás javításáról szól. Szó lesz még a terrorizmus elleni harcról, a túlzott alkoholfogyasztás elleni küzdelemről is.

A képviselők kedden az ülés megnyitása utána az európai - mindenekelőtt görögországi - természeti katasztrófákkal foglalkoznak. Ebben a témában kedden fogadnak el állásfoglalást.

Hétfő este a jobb uniós jogalkotásról lesz szó négy jelentésben, melyek egyikét a szocialista Lévai Katalin írta.

Kedd reggel az egységes piac működésének javításáról (Toubon-jelentés), a veszélyes anyagok közúti szállításáról (Liberadzki), valamint az alkoholfogyasztásból eredő károk elleni küzdelem stratégiájáról (Foglietta) lesz szó.

Délben a portugál államfő, Aníbal Cavaco Silva tart beszédet.

Szerda délelőtt a terrorizmus elleni harcról tartanak közel háromórás plenáris vitát. Délután többek között a pénzpiaci instabilitásról vitáznak a képviselők.

Csütörtökön lesz szó a fogyasztóvédelmi szabályozás felülvizsgálatáról (Patrie) és a drogfogyasztás megelőzéséről (Segerström).

EP-vita a pénzügyi instabilitásról

A világ pénzpiaci problémáiról vitáznak szerda délután a Tanács, az Európai Bizottság és az EP képviselői Strasbourgban. Az Európai Központi Bank másnap dönt a kamatláb mértékéről.

Az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet szeptember 11-én az EP gazdasági és monetáris szakbizottságában vitatja meg a helyzetet az EP-képviselőkkel.

Lévai Katalin jelentése a jobb uniós jogalkotásról

A jogalkotás minőségének javítása az Európai Unióban: ezzel a címmel írt jelentést Lévai Katalin. Az EP támogatja az Európai Bizottság erőfeszítéseit ezen a téren, és az uniós intézmények egyenrangú részvételét sürgeti a folyamatban. A szövegről várhatóan kedden szavaz az EP.

Négy, az Európai Unió jogalkotásának javításával foglalkozó, saját kezdeményezésű jelentés szerepel az EP szeptemberi napirendjén.

A Lévai Katalin (szocialista) által jegyzett dokumentum emlékeztet: az Európai Bizottság az utóbbi években „jobb szabályozás”, illetve „jobb jogalkotás” címszó alatt igyekszik javítani a közösségi jogalkotás minőségét, értelmezhetőségét, hatékonyságát.

A jelentéstevő szerint „a jobb szabályozás a költségek alacsonyan tartása mellett a modern, racionális és hatékony jogalkotásból származó előnyök maximális kiaknázására törekszik azért, hogy a termelékenységet, a növekedést és mindezek révén a foglalkoztatottságot az egész Európai Unió területén magas színvonalon biztosítani lehessen”.

Az Európai Bizottság 2006. november 14-én kiadott, „Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata” című közleményére reagál most az EP elé kerülő szöveg.

A jelentéstervezetben az EP jogi szakbizottsága „határozottan támogatja az EU joga eredményességének, hatékonyságának, koherenciájának, számonkérhetőségének és átláthatóságának megerősítését szolgáló, jobb szabályozásra irányuló folyamatot”.

Ennek során a képviselők a következőket várják el:
  • „a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament teljes és együttes részvétele;
  • valamennyi érintett résztvevővel folytatott széles körű és átlátható konzultáció, ideértve a nem kormányzati szervezeteket is;
  • a közösségi szervek szabályozási folyamattal kapcsolatos felelősségre vonhatóságának és e folyamat általános átláthatóságának fokozása, különösen a Tanács üléseinek nyilvános ellenőrzés alá vonása révén akkor, amikor a Tanács jogalkotói minőségében jár el;
  • bármely, az egyszerűsítés céljából végzett vizsgálatnak azonos mértékben kell figyelembe vennie a gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és egészségügyi szempontokat, és nem szabad csupán rövid távú megfontolásokra korlátozódnia;
  • az egyszerűsítési eljárásnak semmilyen körülmények között sem szabad magával vonnia a jelenlegi jogalkotás színvonalának csökkenését.”

A parlament a jobb jogalkotásról három további jelentést is megvitat. Bert Doorn (néppárti, holland) a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról, Giuseppe Gargani (néppárti, olasz) a szabályozási környezet egyszerűsítésének stratégiájáról, Manuel Medina Ortega (szocialista, spanyol) pedig a nem kötelező erejű jogi eszközök (soft law) alkalmazásának jogi és intézményi következményeiről írt.

Európai harmonizáció a fogyasztók védelméért

Az uniós fogyasztóvédelem erősítését, a jogszabályok összehangolását, pontosítását várja az EP az Európai Bizottságtól.

Az Európai Bizottság zöld könyvet adott ki a fogyasztóvédelmi joganyag átvilágításáról (COM(2006)0744). Eszerint „a felülvizsgálat elsődleges célja a fogyasztók valódi belső piacának létrehozása, egyidejűleg az egyensúly biztosítása a fogyasztók magas szintű védelme és a vállalkozások versenyképessége között”. Az EP most saját kezdeményezésű jelentésben mond véleményt.

Ugyan a kiskereskedők 48 százaléka felkészült a határokon átnyúló ügyletekre, ennél jóval kevesebben kereskednek így. Ennek egyik oka a jogszabályi rendelkezések különbözősége az egyes országokban. Ugyanakkor az európai polgárok fele is kevésbé bízik a határokon átnyúló vásárlásokban. Kétharmaduk úgy véli, ezeknél nehezebb rendezni az esetleges problémákat: a panaszokat, az áru visszaküldését, az árleszállítást vagy a jótállást.

A képviselők üdvözlik a bizottság terveit, és a nyolc fogyasztóvédelmi irányelv frissítését és összehangolását várják.

A jelentés szerint „a harmonizáció nem vezethet az egyes nemzeti jogszabályok által a fogyasztóknak biztosított fogyasztóvédelmi szint csökkenéséhez, hanem éppen valamennyi tagállamban hasonló szintű fogyasztóvédelmet kellene eredményeznie”.

A képviselők pontosan definiálnák a „fogyasztó” és a „szakmai szereplő” fogalmát, európai szinten szabályoznák a jóhiszeműségre, a tisztességes magatartásra, az elállás jogára vonatkozó előírásokat,

A jelentés szerint nagyobb figyelmet kellene fordítani a fogyasztók képzésére, tájékoztatására is.

A parlamenti témafelelős Béatrice Patrie (szocialista, francia).

Felszámolná az EP az egységes piacon meglévő akadályokat

Az európai egységes piacot elemzi az EP elé kerülő jelentéstervezet. A képviselők innovatívabbá, hatékonyabbá és mindenki számára előnyössé tennék az unió belső piacát.

„Az egységes piac felülvizsgálata: az akadályok és elégtelenségek kiküszöbölése jobb végrehajtás és alkalmazás révén” - ezzel a címmel készített saját kezdeményezésű jelentést Jacques Toubon (néppárti, francia).

A szöveg szerint az uniós egységes piac „olyan példa nélküli vívmány, amely a fogyasztók részére szélesebb választékot és alacsonyabb árakat nyújt, az üzleti szféra részére versenyképes és dinamikus környezetet teremt, és lehetővé teszi az európai kultúrák közötti eszme- és tapasztalatcserét”.

A képviselők úgy vélik, „a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv jelentős előrehaladást tett lehetővé a szolgáltatások piacának megvalósítása felé”, az euró bevezetése pedig „meghozta az átláthatóságot, a hatékonyságot és az egységes piachoz való könnyű hozzáférést”.

A parlamenti szakbizottság „hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden polgár egységesen részesüljön az egységes piac előnyeiből”. A képviselők szerint „csak egy következetes fogyasztóvédelemmel párosuló társadalmi kohézió vezethet arra, hogy a polgárokban jobban tudatosuljanak az egységes piac vívmányai által nyújtott előnyök”. A szakbizottság ösztönözné a munkavállalók szabad mozgását az egységes piacon belül, és az Európai Bizottságtól a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó átfogó stratégia megalkotását várja.

A szöveg kitér az adminisztratív terhek csökkentésére, a környezetvédelem fontosságára is. A jelentéstervezetben az áll, hogy „a fenntartható és versenyképes energiahasználatot ösztönző egységes piaci politika létfontosságú e célok eléréséhez”. A szövegben a szakbizottság üdvözli az uniós állam- és kormányfők ezirányú lépéseit, „sajnálja azonban, hogy nem hangsúlyozták kellőképpen az atomenergia lehetséges szerepét”.

A képviselők szerint „az EU csak akkor fog jól fejlődni egy globális gazdaságban, ha eléri vagy akár felülmúlja kereskedelmi partnerei innovációs kapacitását”, ezért - teszik hozzá - „az EU-nak külön intézkedésekre van szüksége az egységes piac innovatívabbá tétele érdekében”.

  • kapcsolódó anyagok
FOGYASZTÓVÉDELEM
EURÓPAI PARLAMENT
JOGALKOTÁS