A 2006-os költségvetés “elszállása” döbbenetes mértékű, 139 százalékos volt, amelynek legfőbb oka, hogy a büdzsé tervezése reményekből indul ki, abból, hogy a szabálytalan szabályszerűvé tehető – mondta hétfőn Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke, amikor a tavalyi költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentésüket ismertette Budapesten.

A “szabályalapú” költségvetéstervezés bevezetése tehát égetően fontos, már a 2009-es büdzsé előkészítésekor, jövő ősszel – tette hozzá. Az erről szóló politikai egyeztetések már elkezdődtek a pártok és a kormány között, és nemrég bekapcsolódott a tárgyalásba Sólyom László köztársasági elnök is.

Az elképzelések szerint Költségvetési Hivatal vagy Tanács alakulna, amelynek akár az ÁSZ is lehetne az alapja. Kovács Árpád mindenesetre hétfőn azt jelentette be, hogy a számvevőszéken belül munkához láttak: január elsején létrejön egy csoport, ami a majdani intézmény magját képezheti.

A költségvetésen a szemét rajta tartó szervezetnek erősnek kell lennie, “árumegállító” jogot kell kapnia – fogalmazott Kovács Árpád. Ez azt jelenti, hogy a parlamentnek benyújtott következő évi költségvetési törvényjavaslatot ne csupán véleményezze, hanem – például ha megalapozatlanok egyes tételek – visszaadhassa a kormánynak.

A költségvetés a rendszerváltás óta úgy készül, hogy egyetlen szaktörvényhez sem mellékelnek hatástanulmányt, amelyből kiderülne, lesz-e rá pénz évek múlva is, emiatt olyan determinációk épülnek be a büdzsékbe például az önkormányzatok, a nyugdíj, a felsőoktatás terén, amelyek finanszírozhatatlanná teszik az elképzeléseket – mondta a főszámvevő.

A költségvetési hivatal vagy tanács feladata lesz tehát, hogy “beárazzon” minden szaktörvényt is, végső soron, hogy “megfékezze” a költségvetéseket, mielőtt azok elszaladnának – közölte Kovács Árpád.

Mindehhez szigorú szabályok társulnának, például kiadási plafon meghúzása. Ráadásul három évre előretekintő “gördülő” tervezés lépne életbe. Sokan kétkednek abban, hogy a pártoknak érdekükben áll az alkotmányba épített fékektől kezdve olyan törvényi szabályokat alkotni, aminek következtében lényegében megszűnne a választások előtti ígéretlicit.

A Független Hírügynökség ezt firtató kérdésére Kovács Árpád elmondta, hogy ő személy szerint optimista, egyetértést tapasztalt a pártoknál az önkorlátozásra. Ezzel együtt alapvető kérdésekre kell még válaszolni, például arra, hogyan lehet egyidejűleg megőrizni a parlament és a kormány szuverenitását is, és ki vállalja a “kötelező következmény” felelősségét – tette hozzá.