Először gyűltek össze az unió és a szomszédos országok vezetői, hogy megvitassák álláspontjukat az unió új szomszédságpolitikával (ESzP) kapcsolatban. Bár a tanácskozáson több ellentmondás is felszínre került, az országok abban egyetértettek, hogy a kapcsolatok erősítése mindkét oldal javára válik.
Az uniós tagságra törekvő Ukrajna kevesli az ESzP által biztosított lehetőségeket, és elutasította azt az álláspontot, hogy az Európai Szomszédságpolitika legyen az EU-ukrán kapcsolatok kizárólagos alapja. Az ország vezetői továbbra is azt szeretnék, ha a megkülönböztetett politikai együttműködés mellett, még szorosabb kapcsolat jönne létre Brüsszel és Kijev között. Kijev ezirányú ambícióit támogatja több, elsősorban közép-európai állam is, mint például Lengyelország (amely Ukrajna legnagyobb támogatójának számít az unión belül). Göncz Kinga, magyar külügyminiszter is egy intenzívebb kapcsolat mellett foglalt állást beszédében, nemcsak Ukrajna, de a szintén európai identitással rendelkező Moldova érdekében is: „még ha csak hosszú távon is, de nyitva kell hagynunk az ajtót ezen országok számára” – mondta beszédében.
Spanyolország a tanácskozáson keveselte az ESzP eszközrendszerét, és egy különleges politikai dimenzióval ruházná fel a szomszédos országokkal kialakított kapcsolatrendszert. Ez valamelyest rímel a francia elnök, Nicolas Sarkozy elképzelésére is, aki már korábban előállt egyfajta „Mediterrán Unió” ötletével, mely teljes jogú tagságot nem, de valamilyen privilegizált, a puszta technikai együttműködéseken túlmutató, politikai töltettel is bíró státuszt ajánlana bizonyos szomszédos országoknak.
A tanácskozáson kiemelt helyen szerepelt a mobilitás kérdése is, több szomszédos tagállam vezetője is kiállt a személyi mobilitást elősegítő vízumkönnyítés mellett, mely többek között az üzletemberek vagy a tanulók egyszerűsített beutazását segíthetné elő az unió területére. Erre válaszul a Bizottság ismertette a „mobilitási társulás” elnevezésű új javaslatát, amely a harmadik országok állampolgárainak könnyebb legális uniós munkavállalását segítené elő.
Az unió szomszédságpolitikájába jelenleg 16 ország tartozik: Ukrajna, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország, valamint Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Tunézia, külön a palesztin hatóság, illetve megfigyelői jelleggel Fehéroroszország, Szíria és Líbia.
