Az EU-tagállamok külügyminiszterei Viana do Castelo-ban a kormányközi konferencia júliusi kezdete óta először tárgyalnak a Reformszerződésről, melyet a jövő hónapban kellene véglegesíteni. Az ülésen a koszovói helyzetről, valamint az EU-orosz kapcsolatokról is szó lesz.

A portugál elnökség még októberben szeretne pontot tenni a szerződésről szóló vita végére, hogy elegendő idő jusson a ratifikációra, melyet még a 2009-es európai parlamenti választások előtt szeretnének lezárni. Az elmúlt pár hónapban a szerződés szövegén jogi szakértők dolgoztak, hogy az EU vezetői működő, koherens szöveget fogadhassanak el lisszaboni csúcstalálkozójukon, melyet október 18-19-én tartanak.

A tárgyalásokra azonban ráteheti a bélyegét, hogy Lengyelországban október 21-én tartják az előrehozott választásokat. Varsó féltő gonddal őrzi a tárgyalásokon kialkudott, a szavazati rendszerre vonatkozó engedményeket, melyeket a szerződés részeként, nem pedig mellékletként szeretne látni.

Ráadásul a szerződés körül még mindig sok a kérdőjel, s a tagállamoknak az elkövetkezendő hat hét alatt számos ellentmondásos ponton kellene túljutniuk. Ilyenek például a Nagy-Britannia által kiharcolt kimaradási lehetőségek (opt-out) a bel- és igazságügyi kérdésekből, valamint az Alapvető Jogok Chartájából. London tárgyalási pozícióit erősen befolyásolja, hogy számos parlamenti képviselő és sajtóhírek szerint a Munkáspárt több tagja is népszavazást szeretne az új szerződésről, mert az szerintük nem különbözik lényegében az Alkotmánytól.

Számos más kérdés mellett vita övezheti az EU közös kül- és biztonságpolitikáját és a hozzá tartozó diplomáciai szolgálatot is, valamint az Európai Központi Bank statútumát is.

A külügyminiszterek találkozóján szó lesz az EU-orosz kapcsolatokról is. A portugál elnökség meghívójában úgy fogalmazott, hogy „újra kell vizsgálnunk kapcsolatunkat legfontosabb regionális partnereinkkel.” Az EU és Moszkva kapcsolata az elmúlt másfél évben vált feszültté, az energia-, kereskedelmi- és emberi jogi ügyekben való nézeteltérések miatt, de nincs egyetértés a koszovói rendezés kérdésében sem.

A külügyminiszterek Koszovó ügyében is megpróbálnak egységes álláspontot kialakítani. Néhány tagállam – Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – ugyanis jelezte, hogy elképzelhető, hogy támogatnák Koszovót, ha az egyoldalúan kikiáltaná függetlenségét, míg mások – például Spanyolország, Görögország, Szlovákia – hevesen ellenzik a lépést, attól tartva, hogy az precedenst teremt.