Az Elsőfokú Bíróság munkaprogramja (szeptember 10.-szeptember 14.)

2007.09.11. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

Az Elsőfokú Bíróság fennállása óta másodszor fordul elő – a Microsoft ügy után – hogy valamely ügyet nagytanácsban tárgyalja.

Az API (egy külföldi újságírókat tömörítő szervezet) ügyében most erre kerül sor. Azonban számos ügyben történnek még eljárási lépések: vállalkozások által létrehozott háromoldalú versenykorlátozó megállapodások kapcsán kiszabott bírsággal szembeni fellebbezést vizsgálja, a görög nemzeti légitársaság ügyében hoz döntést, de Nikolaou, a volt Európai Számvevőszék tagját ért egészségkárosodásért járó kártalanítása is napirendre kerül ezen a héten a bíróságon. Egy spanyol bányavállalat hatásköri kérdésben fordult az Elsőfokú Bírósághoz, míg a társasági adóról szóló holland törvény esetén is akadnak tisztázatlan kérdések, hasonlóan a közösségi védjeggyel kapcsolatban.

T-30/05 Prym és Prym Consumer kontra Bizottság, valamint T-36/05 Coats Holdings és Coats kontra Bizottság ügyek

2001 novemberében a Bizottság meglepetésszerű ellenőrzéseket folytatott le az európai tűpiac termelőinek épületeiben, melyek eredményeként megállapította, hogy a jelen ügyek felperesei és egy harmadik vállalkozás 1994. szeptember 10. és 1999. december 31. között megsértették a közösségi versenyszabályokat, mivel háromoldalú versenykorlátozó megállapodásokat kötöttek, melyek célja a tűk európai piacának felosztása volt. A felperes vállalkozásokra a Bizottság 30-30 millió euró összegű versenybírságot szabott ki. Jelen eljárásban a felperesek a Bizottság versenyhatározatának megsemmisítését, illetve a kiszabott bírság eltörlését vagy csökkentését kérik.

T-68/03 Olympiaki Aeroporia Ypiresies kontra Bizottság

A görög nemzeti légitársaságnak a görög állam által nyújtott állami támogatások közösségi joggal való összhangjának kérdése rendszeresen napirenden van az Európai Bíróságon. A Bizottság megállapította, hogy Görögország – többek között – úgy nyújt közvetett állami támogatást a nemzeti légitársaságnak, hogy elnézi a társadalombiztosítási hozzájárulások, az ÁFA és más adók, bérleti díjak, valamint repülőtéri illetékek befizetésének elmulasztását, és utasította Görögországot a közösségi jogot sértő támogatások visszaszerzésére. A görög légitársaság a támogatások visszaszerzését elrendelő bizottsági határozatot támadja a jelen eljárás keretében az Elsőfokú Bíróságon.

T-259/03 Nikolaou kontra Bizottság

K. Nikolaou 1996 és 2001 között az Európai Számvevőszék tagja volt. Hivatali megbízatásának lejárta után az Európai Csaláselleni Hivatal vizsgálatot indított K. Nikolaou ellen a hivatali megbízatása során kabinetjében előfordult állítólagos szabálytalanságok kivizsgálása céljából. E vizsgálat ténye nem maradt titokban, arról az európai sajtóban cikkek jelentek meg, melyek miatt K. Nikolaou állítása szerint egészségkárosodást szenvedett. A felperes az egészségkárosodásából eredő, valamint az elszenvedett erkölcsi kárnak a megtéríttetését kéri az Elsőfokú Bíróságtól, összesen 900 000 euró értékben.

T-25/04 González Díez kontra Bizottság

A felperes egy spanyol bányavállalat, amely Asztúriában szénkitermeléssel foglalkozik, így tevékenysége korábban az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásáról szóló szerződés (ESZAK-Szerződés) rendelkezéseinek hatálya alá tartozott. Még az ESZAK-Szerződés hatályának lejárta, azaz 2002. július 23-a előtt a Bizottság vizsgálódni kezdett egyes, a spanyol állam által a felperesnek nyújtott állami támogatások a közösségi joggal való összhangjának kérdésében. A Bizottság e vizsgálatok lezárásaként 2003. november 5-én, már az időközben hatályát vesztett ESZAK-Szerződés szerepét is átvevő EK-Szerződés alapján, határozatot hozott, melyben megállapította, hogy a González Díez bányatársaság 4,3 millió euró összegű, a közös piaccal nem összeegyeztethető állami támogatáshoz jutott. A bányatársaság szerint azonban az ESZAK-Szerződés hatályának lejárta után a Bizottságnak sem az ESZAK-Szerződés, sem pedig az EK-szerződés alapján nem volt hatásköre az említett határozat elfogadására, és ennek megállapítását kéri az Elsőfokú Bíróságtól.

T-348/03 Koninklijke Friesland Foods NV kontra Bizottság

A társasági adóról szóló holland törvény egy különleges adózási mechanizmus (az ún. CFA-rendszer) igénybevételét teszi lehetővé a valamely vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozások nemzetközi pénzügyi tevékenységei tekintetében. Azon vállalkozások, amelyek számára a holland adóhatóság engedélyezi a rendszerben való részvételt, a nemzetközi pénzügyi tevékenységekkel együtt járó esetleges kockázatok kiegyensúlyozására adókedvezményben részesülnek. 2000 decemberében a Koninklijke Friesland Foods vállalkozás a CFA-rendszerben való részvétel engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be a holland adóhatósághoz.

Mindeközben 2001. július 11-én a Bizottság vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a CFA-rendszer összhangban van-e a közös piaccal. 2003. február 17-én a Bizottság a CFA-rendszert a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította, és elrendelte annak 2010. december 31-ig történő fokozatos felszámolását úgy, hogy a Bizottság vizsgálatának megkezdésekor már a rendszerhez tartozó vállalkozások a holland adóhatóság által számukra 10 évre megadott és a rendszerben való részvételre feljogosító engedély lejártáig továbbra is élvezhetik az ezen adózási struktúrából rájuk háramló előnyöket.

2003 augusztusában a holland adóhatóság elutasította a Koninklijke Friesland Foodsnak a CFA-rendszerben való részvételre irányuló kérelmét azzal az indokkal, hogy mivel a cég a bizottsági vizsgálat megindításának napján még nem tartozott a rendszer kedvezményezettjei közé, így nem tartozik a Bizottság által meghatározott átmeneti rendelkezések hatálya alá sem.

A Koninklijke Friesland Foods ezt követően keresetet indított az Elsőfokú Bíróság előtt, a Bizottság 2003. február 17-i határozatának részleges megsemmisítését kérve. A cég azt állítja, hogy az átmeneti rendelkezések hatálya alól való kizárása sérti a jogos elvárások védelme és az egyenlő bánásmód elveit.

T-291/03 Consorzio per la tutela del formaggio Grana Padano kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) – Biraghi (GRANA BIRAGHI)

1998 februárjában a Biraghi cég a GRANA BIRAGHI szómegjelölés különféle sajtok vonatkozásában közösségi védjegyként történő bejegyzése céljából kérelmet nyújtott be az alicantei székhelyű OHIM-hoz. Az OHIM a kérelemnek helyt adott, de később a jelen ügy felperese a bejegyzés megsemmisítését kérte a GRANA PADANO eredet-megjelölés, és hasonló nevű korábbi védjegyek állítólagos megsértése miatt. Az OHIM a megsemmisítés iránti kérelemnek nem adott helyt. A felperes a jelen eljárásban az OHIM e határozatát támadja az Elsőfokú Bíróság előtt.

T-36/04 API kontra Bizottság

Az API egy külföldi újságírókat tömörítő, brüsszeli székhelyű szervezet, melynek célja, hogy segítse tagjait származási országuknak az Európai Unióról történő tájékoztatásában. Az API azt kérte a Bizottságtól, hogy nyújtson számára hozzáférést az Európai Bíróság, illetve az Elsőfokú Bíróság előtti egyes eljárásokban a Bizottság által benyújtott beadványokhoz. A Bizottság az API kérelmét határozatban utasította el. Az API jelen eljárás keretében ezen elutasító határozatot támadja az Elsőfokú Bíróság előtt, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet megsértésére hivatkozva. Az API álláspontja szerint a rendeletnek az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés megtagadását kivételes esetekben lehetővé tevő rendelkezései nem szolgálhatnak alapul arra, hogy a Bizottság közösségi bíróságok előtti beadványaira ne vonatkozzon a Közösség dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés elve. Emellett az API véleménye szerint a Bizottság azon az alapon sem tagadhatja meg a hozzáférést, hogy a kérdéses ügy vagy az azzal kapcsolatos eljárások még folyamatban vannak.
Az ügyet az Elsőfokú Bíróság nagytanácsban tárgyalja, amelyre eddig az Elsőfokú Bíróság történetében mindössze kétszer volt példa (legutóbb a Microsoft-ügyben).

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA