EP-előzetes, 2007. szeptember 24-27., Strasbourg

2007.09.24. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

Az Európai Parlament következő plenáris ülésén végleg elfogadhatják a harmadik vasúti csomagot. Ezen kívül szó lesz például az unió energiaügyekben folytatott külpolitikájáról, a bevándorlásról, az Európai Technológiai Intézet felállításáról, valamint a Kínából behozott veszélyes játékokról is.

Végszavazás a harmadik vasúti csomagról

Szeptember 25-én, Strasbourgban szavazhatja meg utolsó olvasatban az EP a nemzetközi vasúti személyszállítás 2010-es liberalizációjáról, a vasúton utazók jogairól, valamint a mozdonyvezetők képesítésével foglalkozó jogszabályokat, miután az EP és a Tanács képviselőinek sikerült megállapodásra jutniuk a korábban vitás kérdésekben.

Az Európai Bizottság 2004. március 3-án állt elő a „harmadik vasúti csomagnak” nevezett jogszabályokra vonatkozó javaslataival. Ennek egyik eleme a vasúti piachoz való hozzáféréssel, a másik a nemzetközi vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaival és kötelezettségeivel, a harmadik pedig a mozdonyvezetők képesítésével foglalkozik.

Az EP 2007. január 18-án fogadta el második olvasatban a három jogszabályt. Mivel ez után is nézeteltérés volt a tagállami kormányokat képviselő Tanács és a parlament között, intézményközi egyeztetőbizottságot hoztak létre. Miután a nyáron sikerült megegyezni a részletekről, az EP most az egyeztetőbizottságban elfogadott szövegekről szavaz Strasbourgban.

Nemzetközi személyszállítás: liberalizáció 2010-ig

A Georg Jarzembowski (néppárti, német) által jegyzett jelentés foglalkozik a vasúti liberalizációval. A nemzetközi személyszállítást eszerint 2010. január 1-ig kell megnyitni a verseny előtt. (Az EP első olvasatban egyébként 2008-as nyitást javasolt, de végül elfogadta a tanácsi elképzelést a 2010-es váltásról. Egyes képviselők a liberalizációt előíró irányelv hatályát kiterjesztették volna a belföldi személyszállításra is, az erre vonatkozó módosítás azonban a második olvasatban elbukott.)

Az egyeztetőbizottságban elfogadott szöveg szerint „az irányelv célja a közösségen belüli nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások –– nem pedig a tagállamok és harmadik ország közötti szolgáltatások –– piacának megnyitása”.

A jogszabály szerint a „nemzetközi személyszállítási szolgáltatás olyan személyszállítási szolgáltatás, amelynek során a vonat valamely tagállam legalább egy határán áthalad, és amelynek fő célja a különböző tagállamok állomásai közötti személyszállítás”.

„A nemzetközi személyszállítási szolgáltatás működtetésének céljából a vasúttársaságok számára 2010. január 1-ig valamennyi tagállamban biztosítani kell az infrastruktúrákhoz való hozzáférési jogot” - áll a szövegben. „A nemzetközi személyszállítási szolgáltatás keretében a vasúttársaságoknak jogukban áll utasok felvételét és leszállását biztosítani a nemzetközi útvonalon található bármely állomáson, beleértve az ugyanazon tagállamban található állomásokat is.”

A tagállamok csak meghatározott, kivételes esetekben korlátozhatják az infrastruktúrához való hozzáférési jogot, illetve az utasok ugyanazon tagállam állomásain való felvételére és leszállására való jogosultságot.

Utasjogok

A vasúton utazók (a belföldiek is!) jogaival és kötelezettségeivel foglalkozó rendeletet az Európai Parlament részéről Dirk Sterckx (liberális, belga) kezelte.

A jogszabály foglalkozik többek között az utasok tájékoztatásával, a vasúttársaságoknak az utasokra és poggyászaikra vonatkozó felelősségével és biztosítási kötelezettségeivel, a vasúttársaságok késésekért való felelősségével, a vasúton utazó, fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyek védelmével, valamint a szolgáltatás minőségi előírásainak figyelemmel kísérésével.

A tagállamok legfeljebb öt éves (további öt évvel egyszer meghosszabbítható) mentességet kaphatnak a rendeletnek a nemzeti vasúti személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó előírásai alól.

Kártérítés késésért

Az utas ― az utazási jog elvesztése nélkül ― a menetjegyen feltüntetett indulási állomás és célállomás közötti késések miatt kártérítést kérhet a vasúttársaságtól késés esetén
A fizetendő legalacsonyabb kártérítések:
60–119 perces késés esetén a menetjegy árának 25 százaléka
120 perces vagy azt meghaladó késés esetén a menetjegy árának 50 százaléka

A kártérítést a kártérítési igény benyújtását követő egy hónapon belül ki kell fizetni.

Az utas nem jogosult kártérítésre, ha a késésről a jegyvásárlást megelőzően tájékoztatták, vagy ha az utazásnak másik szolgáltatással vagy eltereléssel történő folytatása következtében a késés a 60 percet nem haladja meg.

Mozdonyvezetők képesítése

A mozdonyvezetők képesítésével foglalkozó jogszabály parlamenti felelőse Gilles Savary (szocialista, francia).
Az irányelv „meghatározza a közösségi vasútvonalakon közlekedő mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítésének feltételeit és eljárásait”.

A szöveg szerint a mozdonyvezetéshez szükséges alkalmasság és képesítés mellett minden mozdonyvezetőnek igazolnia kell, hogy eleget tesz az egészségügyi előírásokra, alapvető oktatásra és általános szakmai készségekre vonatkozó minimumfeltételeknek, továbbá rendelkeznie kell olyan tanúsítvánnyal, amelyen felsorolják azokat a járműveket, amelyek vezetésére jogosult.

Az engedély kérelmezésének alsó korhatára legalább 20 év. A tagállamok kiadhatnak engedélyt 18 éves kort betöltött kérelmezők számára is, ekkor azonban az érvényesség a kiállító tagország területére korlátozódik.

Közös európai energia-külpolitika: támogatás a Nabuccónak

Közös európai energiaügyi külpolitika kialakítását várják el az EP-képviselők egy a következő plenáris ülés által tárgyalandó jelentéstervezetben. A parlament támogatja a Nabucco csővezeték megépítését, a tagállamokat pedig különalkuk kötése helyett egységes fellépésre szólítja fel.

Az energiára vonatkozó közös európai külpolitika felé címmel készített saját kezdeményezésű jelentést az EP külügyi bizottságának lengyel elnöke, Jacek Saryusz-Wolski (néppárti).

A jelentéstervezet megállapítja: „az energiabiztonságot az Európai Unió általános biztonsága alapvető elemének kell tekinteni, továbbá kulcsfontosságú elemnek az európai gazdasági és társadalmi fejlődést illetően”.

„Az energiaellátás jelenleg és egyre növekvő mértékben függ meglehetősen instabil és nem demokratikus országoktól, az ellátás biztonságának megőrzésére kizárólag nemzeti szinten tett erőfeszítések elégtelennek bizonyultak és nem garantálják valamennyi EU-tagállam hosszú távú érdekeit” - így a jelentés.

A szöveg hozzáteszi: az energiabiztonság-politikának „még nincs szerződéses alapja”. A képviselők ezért közös európai energiaügyi külpolitika kialakítását akarják, és úgy vélik, az energiapolitikának „a közös külpolitika integrált és kiemelt részét kell képeznie”.

A jelentés „létfontosságúnak tartja, hogy az EU továbbra is vezető szerepet vállaljon az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben”.

Nemkívánatos állami pénzek az unión kívülről

A szöveg szerint az EP „támogatja a Bizottság szándékát a megfelelő lépések megtételére a külföldi állami tulajdonban lévő vállalatok részéről az unió energiaágazatában történő ellenőrizetlen befektetések megelőzése érdekében, különösen ami a gáz- és villamosáram-hálózatokat illeti”.

Diverzifikáció: EP-támogatás a Nabuccónak

A képviselők szerint „figyelembe véve, hogy az EU egyre növekvő mértékben függ korlátozott számú energiaforrástól, ellátótól és szállítási útvonaltól, létfontosságú az ezek diverzifikációját célzó, elsőbbséget élvező kezdeményezések támogatása, földrajzilag és fenntartható alternatívák kidolgozásával egyaránt.

Az EP jelentéstervezete „támogatja a szomszédságon belül megvalósított valamennyi energiadiverzifikációs projekt előtérbe helyezését, különösen azokét, amelyek új szállítási folyosókat – például a Kaszpi-tenger–Fekete-tenger–EU energia folyosót – kívánnak létrehozni mind a szállítók, mind az útvonalak diverzifikálása érdekében”. A szöveg külön kiemeli „a Nabucco csővezeték megépítését, cseppfolyósított földgáz-infrastruktúrát (LNG), a villamosenergia-átviteli hálózatok összekapcsolását, az euro-mediterrán villamos energia és gáz infrastrukturális gyűrűk létrehozását, valamint európai érdekű, új, infrastrukturális olajprojektek, mint például az Odessa–Gdañsk projekt megvalósítását”. A képviselők üdvözlik „az európai érdekeltségű elsőbbséget élvező projektek uniós koordinátorainak kinevezését”.

Bioüzemanyag-függés

A jelentés szerint az EP „a bioüzemanyagoktól való lehetséges importfüggőséget olyan aggasztónak találja, mint a külső olaj- és a gázellátást”, ezért „felhívja a Bizottságot, hogy az EU partnereivel közösen dolgozzon ki átfogó tanúsítási rendszert, amely biztosítani tudja a biodiverzitást nem fenyegető bioüzemanyagok előállításának és használatának fenntarthatóságát”.

Egységes fellépés, kölcsönös tájékoztatás

Az EP „elengedhetetlennek tartja, hogy a Tanács hosszú távú stratégiát és keretet alakítson ki, amelynek célja az energiára vonatkozó közös külpolitika kialakítása annak érdekében, hogy erőteljesebb helyzetből folytathasson párbeszédet a fő beszállító országokkal”. A parlament egyúttal felszólítja a tagállamokat, „tájékoztassák egymást és a Bizottságot a stratégiai döntésekről, sőt konzultáljanak egymással mielőtt energiaprojektekről olyan kétoldalú megállapodásokat kötnének harmadik országokkal, amelyek befolyásolhatják más tagállamok és az EU egészének érdekeit”.

Az orosz energiarendszerért aggódik az EP

Az EP energiabiztonsági partnerséget alakítana ki az USA-val, és az energia-külpolitikai együttműködésbe bevonná például Norvégiát, illetve a Fekete-, illetve a Füldközi-tenger térségének országait. A jelentés „hangsúlyozza Törökországnak az EU-ba érkező gázellátás diverzifikációjában szállítási csomópontként betöltött szerepét. Az EP „elvárja Törökországtól, hogy teljes mértékben működjön együtt az EU-val a szállítás megkönnyítésében”.

A jelentés „hangsúlyozza az EU és Oroszország energiaügyi partnerségének fontosságát, rámutatva ugyanakkor, hogy Oroszország továbbra is szinte kizárólag az EU-tól függ energiaexportjában”. A parlament az unió és Oroszország közötti energiaügyi párbeszéd során hangsúlyozná „a kölcsönös egymástól függőséget”. Az EP „aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország energiarendszere általánosságban nem működik hatékonyan, sem a feltárás és a szállítás, sem pedig az ipari és a háztartási felhasználás tekintetében”.

Jelentés a megújuló energiáról

Az unió célul tűzte ki, hogy 2020-ra az EU-ban fogyasztott energia ötödét megújuló forrásokból fedezzék. Az Európai Parlament jelentésben mond véleményt.

Az európai megújulóenergia-útitervről készített saját kezdményezésű jelentést a szocialista, dán Britta Thomsen.

A szöveg emlékeztet, „az Európai Tanács 2007 márciusában tartott tavaszi ülése átfogó, kötelező érvényű célértéket fogadott el az EU számára, amely alapján 2020-ra az EU-ban fogyasztott összes energia 20 százalékát megújuló energiaforrásokból kell előállítani”.

A képviselők arra kérik az Európai a Bizottságot, legkésőbb 2007 végéig nyújtson be együttdöntési eljárás keretében elfogadandó javaslatot a megújuló energiák szabályozásának jogi keretéről”. Ennek a jelentés szerint „fenn kell tartania a megújuló elektromos áram- és bioüzemanyag-ágazat jelenlegi szabályozását, de azt meg kell erősítenie és tovább kell fejlesztenie egy ambiciózus szabályozás kíséretében, a fűtéshez és hűtéshez használt megújuló energia részanyának növelése érdekében”.

A szakbizottság „sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU-ban a regionális és helyi hatóságok továbbra is túl kevés érdeklődést mutatnak a megújuló energiaforrások hasznosítása és alkalmazása iránt”.

A jelentés emlékeztet, „hogy az EU-ban használt összes energia 40 százalékát épületekben használják, és hatalmas lehetőség van a fogyasztás csökkentésére azáltal, hogy ezen ágazat teljes energiaszükségletét megújuló energiákból lehetne fedezni”.

A szakbizottság szerint „a hidrogénüzemű és az elektromos autók használata a jövőben fontos szerepet fog játszani, és hogy a hibridautók átmeneti lépést jelentenek az elektromosáram-alapú közlekedés felé”.

Az Európai Technológiai Intézet létrehozásáról szavaz az EP

A Magyarország is versenyben van azért, hogy otthont adhasson az uniós Európai Technológiai Intézetnek. A hat évre több mint 300 millió eurós költségvetésű intézmény létrehozásáról szóló jogszabályt most első olvasatban tárgyalja az Európai Parlament.

A finn, szocialista Reino Paasilinna a parlamenti témafelelőse az Európai Technológiai Intézet (ETI) létrehozásáról szóló jogszabálynak.

A jelentéstevő emlékeztet: a kutatás-fejlesztés finanszírozásában az unió jelentősen elmarad versenytársaitól. A GDP-hez viszonyítva a k+f kiadások 2003-ban az EU 25 tagállamában 1,92 százalékot tettek ki, miközben az Egyesült Államokban 2,59, Japánban pedig 3,15 százalék volt ez az arány. Mindössze két tagállam, Svédország és Finnország teljesítette azt a barcelonai célkitűzést, amely szerint a GDP 3 százalékát kellene erre a terletre költeni - figyelmeztet Paasilinna.

A jelentéstevő szerint azt is biztosítani kell, hogy az ETI ne vonja el a terület létező közösségi tevékenységeitől a forrásokat. Az intézetnek jelentős mennyiségű magánfinanszírozás is kell generálnia - áll az indokolásban.

A képviselők szerint „az innováció, a kutatás és az oktatás közötti kapcsolódás hatékony erősítése érdekében e három alkotóelem ipari összefüggésekbe való átvitelének és alkalmazásának prioritást kell adni, és azt az ETI intézkedései fő hangsúlyává kell tenni”.

„Az ETI célja, hogy a tagállamok és a közösség innovációs képességének erősítése által növelje az európai versenyképességet és hozzájáruljon a fenntartható európai gazdasági növekedéshez. Ezt azzal éri el, hogy előmozdítja és összehangolja az innovációt, kutatást és felsőoktatást” - így a tervezet.

Az ETI többek között „tudományos és innovációs társulásokat választ és jelöl ki az elsődleges fontosságú területeken, megfelelő támogatást nyújt számukra, megfelelő minőségellenőrzési intézkedéseket alkalmaz, mozgósítja a szükséges köz- és magánforrásokat”. Emellett „arra törekszik, hogy világszintű szervvé váljon az innováció, a felsőoktatás és a kutatás területén elért kimagasló teljesítmények terén”, továbbá „elősegíti az európai felsőoktatási térségen belüli mobilitást”.

A képviselők egy olyan passzust is elhelyeznének a szövegben, amely szerint „mivel az ETI olyan új kezdeményezés, aminek hatásai bizonytalanok és nehezen megjósolhatók, a Bizottság részletesen és rendszeresen áttekinti az ETI működését és hatásait, figyelembe véve az ETI egyéb kialakítási lehetőségeit, és adott esetben javaslatot téve a rendelet módosítására”.

Az Európai Technológiai Intézet közösségi támogatására a 2008. január 1-jével kezdődő hat éves időszakra 308,7 millió eurót szánnak a képviselők.

Három jelölt a Szaharov-díjra

Az EP külügyi, valamint fejlesztési szakbizottsága szeptember 24-én választja ki a mostani ötből azt a három jelöltet, akik elnyerhetik az Európai Parlament emberi jogi díját.

A szovjet hidrogénbomba egyik kifejlesztőjéből ellenzéki emberijog-védővé vált Andrej Szaharovról elnevezett díjat 1988 óta minden évben olyan személyisegeknek, illetve szervezeteknek ítéli oda az Európai Parlament, akik, illetve amelyek kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az emberi jogokért és demokráciáért folytatott küzdelemben.

Az idei győztest október 25-én választja ki az Európai Parlament frakcióvezetőiből álló, elnökök értekezlete nevű testület.

A Szaharov-díjat - amely 50 ezer eurós pénzjutalommal jár - idén december 11-én, az EP strasbourgi ülésén adják át. Tavaly Aljakszandr Milinkevics, fehérorosz ellenzéki politikus részesült ebben az elismerésben.

Az idei jelöltek a következők:
  • Bartolomeiosz, konstantinápolyi ökumenikus pátriárka mint a vallásszabadság védelmezője Törökországban és a vallási közösségek közötti párbeszéd támogatója. Jelölte Philip Claeys (belga), az Identitás, Hagyományok, Szuverenitás frakció nevében.
  • Ceng Csin-jan (Zeng Jinyan) és Hu Csia (Hu Jia) kínai emberijog-védők. Ceng Csin-jan blogjában a kínai emberijog-sértésekről számol be rendszeresen, férje, Hu Csia pedig az AIDS és a környezetpusztítás ellen küzd. Monica Frassoni (olasz) és Daniel Cohn-Bendit (német) javasolta őket a zöldpárti frakció részéről.
  • Malalai Joya, afgán képviselő, emberijog-védő. Az afgán törvényhozás, a Loja Dzsirga tagjaként felszólalt a hadurak befolyása ellen, amiért felfüggesztették képviselőségét. Még a tálib uralom alatt árvaházat, kórházat hozott létre, és ma is tart fenn iskolákat, civil szervezeteket. A GUE/NGL frakció nevében Vittorio Agnoletto (olasz), André Brie (német) és Tobias Pflueger (német) jelölte.
  • Szalih Mahmúd Oszman, szudáni emberi jogi ügyvéd. Oszman a Szudáni Kínzásellenes Szervezettel ingyenes jogi képviseletet biztosít a szudáni polgárháború és emberijog-sértések áldozatainak. Jelölték: Josep Borrell (szocialista, spanyol), Thierry Cornillet (liberális, francia), Jose Ribeiro e Castro (néppárti, portugál), Frithjof Schmidt (zöldpárti, német), Jürgen Schröder (néppárti, német), továbbá a liberális frakció nevében Annemie Neyts-Uyttebroeck (belga) és Marco Cappato (olasz) valamint 177 képviselő különböző frakciókból.
  • Anna Politkovszkaja, meggyilkolt orosz újságírónő és emberi jogi aktivista. Az orosz-csecsen háborút ellenző, tényfeltáró cikkeket közlő újságírónőt 2006. október 7-én agyonlőtték. Az Európai Néppárt-Európai Demokraták nevében Joseph Daul (francia) jelölte.

Nyilatkozat a halálbüntetések felfüggesztéséről

Az EP kedd délután vitázik a halálbüntetések végrehajtásának moratóriumáról. A parlament korábban több dokumentumban is az univerzális moratórium mellett foglalt állást. A képviselők újabb állásfoglalásról is szavaznak.

Az Európai Parlament 2007 februárjában és áprilisában is megszavazott már egy-egy állásfoglalást, melyekben a képviselők a halálbüntetés eltörléséért, illetve a kiszabott ítéletek végrehajtásának felfüggesztéséért emeltek szót.

Az EP október 10-ét a halálbüntetés elleni nappá szeretné nyilvánítani az unióban. Az EU Tanácsában ez egyelőre Lengyelország ellenállása miatt meghiúsult.

A titkos fogvatartások ügye újra az EP-ben

Az EP az egyes európai országokat is érintő titkos fogvatartásokról és fogolyszállításokról vitázik szerda délután. Korábban az Európai Parlament és az Európa Tanács is jelentést fogadott el a témáról.

Az EP februárban elfogadott, Claudio Fava (szocialista, olasz) által jegyzett jelentése szerint több mint 1200-szor szállt le CIA-repülőgép Európában 2001 és 2005 között, és titkos fogva tartásra alkalmas létesítmények lehettek amerikai katonai bázisokon. A parlament elítélte bizonyos tagállamok passzivitását, és elégtelennek tartotta az EU Tanács együttműködési hajlandóságát az ügy kivizsgálására.

Az EP állampolgári jogi szakbizottságának július 17-ei ülésén az Európa Tanács jelentéstevője, Dick Marty számolt be a CIA európai tevékenységének vizsgálata során tett megállapításairól. Ezek szerint például az emberrablások nem lettek volna lehetségesek az európai titkosszolgálatok részvétele nélkül.

Bevándorláspolitika: közös európai stratégia, kékkártya, Frontex

Szerdán két, bevándorláspolitikával foglalkozó saját kezdeményezésű jelentést vitatnak meg a képviselők. Az Európai Bizottság és a Tanács is ismerteti a terület legújabb fejleményeit és a határőrizeti ügynökség, a Frontex tevékenységét.

A varsói székhelyű Frontex az EU külsőhatár-védelmi operatív együttműködésért felelős független szerve, amely tanácsadói, kutatói és képzési funkciókat is ellát. A Frontex kiegészíti a nemzeti határigazgatási rendszereket és kiegészíti a tagállami határvédelmi szervek tevékenységét.

A legális migrációra vonatkozó uniós politikai tervről Lilli Gruber (szocialista, olasz) készített jelentést. Az Eurostat felmérése szerint az EU 27 tagállamában legálisan tartózkodó, harmadik országból érkező bevándorlók száma mintegy 18,5 millió fő. Emellett 9 millió EU-állampolgár él hazáján kívül, az unió valamely más tagállamában.

Európának szüksége van a gazdasági migránsokra a népesség öregedése és a piaci igények miatt - áll a jelentésben. A képviselők szerint az illegális bevándorlás problémáját csak úgy lehet kezelni, ha a legális migráció eszközeit és csatornáit egyidejűleg biztosítják. A képviselők együttdöntési eljárásban döntenének a beutazás és tartózkodás egységes feltételrendszeréről, a kvóták meghatározása viszont tagállami kompetencia maradna.

A jelentés támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy meghatározza a beutazás és a tartózkodás feltételeit a gazdasági migráció egyes csoportjai számára, beleértve a képzetlen és alacsonyan képzett munkavállalókat is. Kiemelten védenék az idényjellegű munkát végzők és a fizetett gyakornokok jogait, mivel ők sokkal kiszolgáltatottabbak a visszaélésekkel szemben.

Agyelszívás helyett: „agykörforgás”

Az EP üdvözli a Bizottság körkörös migrációról, valamint az Európai Unió és a harmadik országok közötti mobilitásra vonatkozó partnerségről szóló közleményét; és egyetért azzal, hogy az agyelszívás káros hatásait el kell kerülni. Ezzel szemben erősítenék a képviselők az „agykörforgást”, amely az EU és a harmadik országok közötti mobilitást és partnerséget jelenti.

Kékkártya és média

A jelentés támogatja az uniós munkavállalási engedély létrehozását (az amerikai zöldkártyára emlékeztető elnevezéssel kékkártya) a magasan képzett munkaerő Európában való szabad mozgásának és a multinacionális vállalatoknál a személyzet áthelyezésének megkönnyítése érdekében.

A képviselők rendkívüli felelősségét tulajdonítanak az európai médiának (különösen a közszolgálati rádióknak és televízióknak) a bevándorlásról szóló hiteles információk terjesztésében és a sztereotípiák elleni küzdelemben.

Illegális bevándorlás

A harmadik országok állampolgárainak illegális bevándorlása elleni küzdelem politikai prioritásairól Javier Moreno Sánchez (szocialista, spanyol) készített jelentést.

Becslések szerint az Európai Unióban illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok száma 4,5 és 8 millió között változik.

A jelentéstevő javasolja, hogy az illegális bevándorlókat ne tekintsék bűnözőnek, és arra is felhívja a figyelmet, hogy a sokan az életüket kockáztatják, hogy Európában leljenek szabadságot és megélhetési forrást.

Nincs szükség fogva tartó központokra

A szakbizottság határozottan ellenzi azt az elgondolást, hogy az unió határain kívül, a bevándorlók származási régióiban hozzanak létre fogadó vagy fogva tartó központokat az illegális bevándorlók vagy menedékkérők számára.

A legalizálás kérdése

A szöveg emlékeztet arra, hogy számos tagállam hajtott végre legalizálási intézkedéseket – vagy jelentette be, hogy erre készül –, és hogy e döntések a jelenlegi jogi helyzetben a tagállamok kizárólagos jogkörébe tartoznak. A szerint a problémát nem kezelik kellőképpen a tagállamokban, valamint úgy vélik, hogy a tömeges legalizálásnak csak egyszeri esetnek kellene lennie, mivel egy ilyen intézkedés nem oldja meg a tényleges problémákat.

Frontex

A szakbizottság véleménye szerint a Frontexnek meg kell kapnia a fellépéseihez szükséges forrásokat, amint arról a 2007/2004/EK rendelet 7. cikke (műszaki eszközök kezelése) rendelkezik. A képviselők sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a tagállamok elmulasztották betartani ígéreteiket, melyek szerint rendelkezésre bocsátanák logisztikai eszközeiket és emberi erőforrásaikat a műveletek támogatása céljából. A jelentés szerint az afrikai kontinensről Európa felé irányuló migrációs folyamat az unió külső határainál elhelyezkedő déli tagállamokra – különösen az olyan kisebb tagállamokra, mint Málta és Ciprus – jelenleg aránytalan terhet ró, ami az unió külső határainak közös igazgatására irányuló intézkedések megerősítését teszi szükségessé.

Bármely tagállamban lehet EP-képviselőjelölt az uniós polgár

Az állampolgárságuktól eltérő tagországban lakó uniós polgárok EP-választásokon történő indulását szabályozó irányelv módosításáról szavaz az Európai Parlament. A lényeg: a másik tagállamban élő polgár ugyanolyan feltételekkel lehet EP-képviselőjelölt, mint a lakhelye szerinti ország bármely állampolgára.

Az Andrew Duff (liberális, brit) által jegyzett jelentés indokolása szerint az európai választásokon az utóbbi időben tapasztalt alacsony részvétel „egyik oka, hogy az állampolgársággal nem rendelkező személyeket nem ösztönzik a lakóhelyük szerinti államban politikai pártokhoz való csatlakozásra – egyes esetekben pedig ezt még tiltják is”.

Az EP-ben konzultációs eljárásban szavazásra kerülő jogszabály tervezete megállapítja: „az uniós polgárság ugyanazokat a jogokat garantálja minden uniós polgár számára, függetlenül attól, hogy magában az unióban vagy pedig harmadik országban születtek vagy élnek-e”.

A szöveg kimondja: bármely uniós polgár, aki ugyan nem a lakóhelye szerinti állam állampolgára, viszont az aktív és passzív választójogok tekintetében ugyanolyan feltételeknek tesz eleget, mint amelyeket az említett tagállam saját állampolgárai tekintetében előír, „aktív és passzív választójoggal rendelkezik az európai parlamenti választásokon a lakóhelye szerinti tagállamban, amennyiben az említett jogok gyakorlása alól a lakóhely szerinti tagállam nem zárja ki”.

A jogszabály értelmében „ha a passzív választójoghoz a lakóhely szerinti tagállam állampolgárainak egy minimális időtartamon át állampolgársággal kell rendelkezniük, az unió polgárai akkor teljesítik az említett feltételt, ha ugyanekkora időtartamon át valamely tagállam állampolgárai.”

Európai digitális könyvtárat hozna létre az EP

Az EP-képviselők támogatják az európai digitális könycvtár létrehozásáról szóló terveket. A parlament elsősorban a szerzői jogokkal nem terhelt könyvek elérhetővé tételére koncentrálna, de a jogvédett írásokat is lapozgathatóvá tenné.

Az Európai Bizottság 2006. augusztus 24-ei ajánlásában arra szólította fel a tagállamokat, működjenek együtt egy európai digitális könyvtár létrehozása érdekében. 2006. novemberében a tagállami kormányokat képviselő Tanács egyhangúlag támogatta az elképzelést.

Az EP most Marie-Hélène Descamps (néppárti, francia) jelentésében fejti ki véleményét.

Az EP szakbizottsága „egy európai digitális könyvtár lépésenként történő létrehozását javasolja az európai kulturális örökséghez való egyedi, közvetlen és soknyelvű hozzáférési pont formájában”.

A jelentés szerint érdemes építeni a már meglévő európai kezdeményezésekre. A szöveg megemlíti az Europeana projektet, „amely egyesíti Franciaország, Magyarország és Portugália nemzeti könyvtárait”.

A jelentés „hangsúlyozza, hogy noha a célkitűzés hosszú távon egy olyan eszköz létrehozása, amely a kulturális anyag valamennyi kategóriájára kiterjed, beleértve az audiovizuális tartalmakat is, az európai digitális könyvtárnak kezdetben a szerzői joggal kapcsolatos korlátozásoktól mentes, szöveges anyag lehetőségeire kell összpontosítania”. A parlament „ezért kéri az összes európai könyvtárat, hogy bocsássák az európai digitális könyvtár rendelkezésére azokat a szerzői jogoktól mentes műveket, amelyek már digitális formában vannak a birtokukban”.

A képviselők az európai egyetemeket és más felsőfokú oktatási intézményeket, és a többi európai kulturális intézményt is arra kérik, vegyenek részt a projektben.

Az EP „javasolja egy olyan lehetőség tervbe vételét, mellyel jogvédett művek volnának virtuálisan lapozgathatóak olyan különleges oldalakon, amelyek a szerzői jogok birtokosai által megkövetelt biztonsági követelményekre garanciákat nyújtanak”.

Zöld könyv a városi közlekedésről

Kedd délután szerepel az EP napirendjén a városi közlekedésről szóló, hamarosan kiadandó uniós zöld könyv, amely az uniós együttműködés lehetőségeit vizsgálja ezen a területen.

A zöld könyv az uniós közlekedéspolitika elemeként elképzelt európai városiközlekedés-politika létrehozásának alapjául szolgálhat a jövőben. Az Európai Bizottságban 2007 őszén elfogadandó dokumentum számba veszi a gyalogos, biciklis és motorizált közlekedési módok terén meglévő lehetőségeket, és a tömegközlekedés mellett a városi árufuvarozással is foglalkozik.

Veszélyes kínai játékok

A képviselők kedd reggel többek között a Kínából importált, veszélyesnek minősített játékokról hallgatják meg az Európai Bizottság álláspontját.

A Mattel amerikai játékgyártó cég mintegy 21 millió, Kínában gyártott termékét kényszerült bevonni idén augusztus óta. A veszélyesnek minősített játékok egyrészt túl sok ólmot, másrészt könnyen leváló mágneses alkatrészeket tartalmaztak.

Az ügy kapcsán Meglena Kuneva, uniós fogyasztóvédelmi biztos szeptember 12-én számolt be az EP belső piaci szakbizottságának, a fogyasztóvédelmi rendszer általános felülvizsgálatát ígérve.

Az EU-ban a veszélyesnek minősített gyerekjátékok közel 80 százaléka Kínából származik.

A gyerekjátékok biztonságát jelenleg az általános termékbiztonságról szóló uniós irányelv szabályozza. A jogszabály szerint a termékgyártók és az importőrök felelnek az uniós piacon forgalmazott termékeik biztonságáért.

Az irányelv értelmében létrehozták a RAPEX (Community Rapid Information System - Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer) elnevezésű sürgősségi riasztórendszert, amely biztosítja, hogy a veszélyes termékekkel kapcsolatos információkról valamennyi tagállam és az Európai Bizottság is mielőbb értesüljön.

Cukoripar: több kompenzációt kér az EP

Az európai cukorágazat szerkezetátalakításánál el kell kerülni a cukorkvóták önkényes csökkentésének lehetőségét - áll többek között az EP mezőgazdasági szakbizottsága által előterjesztett jelentésekben, amelyekben a reform felgyorsítását célzó bizottsági tevekre reagál a parlament.

A 2006-ban elindított uniós cukorreform célja az európai cukorpiac egyensúlyának - az árak és a termelés csökkentésével történő - helyreállítása volt, azonban az intézkedések nem hozták meg a kívánt eredményeket. Az első két évben 2,2 millió tonna cukrot vontak ki a piacról. A cél 2010-ig 6 millió tonna mínusz. 2007 májusában a Bizottság újabb tervekkel állt elő, hogy teljesüljön ez a célkitűzés. Arra az esetre, ha ez mégsem jönne össze, a Bizottság a tagállami kvóták lineáris csökkentését irányozta elő.

Az EP mezőgazdasági szakbizottsága alapvetően támogatja a javaslatokat, azonban számos módosító indítvánnyal mindenekelőtt növelné a termelőknek és a régióknak fizetendő kompenzáció mértékét. A parlament csak konzultatív jogkörrel rendelkezik ezen a területen. A jelentéstevő Katerina Batzeli (szocialista, görög).

A képviselők a szerkezetátalakítási segélyeket 2008/2009-ben 218,75 millióról, 625 millió euróra növelnék. Külön intézkedésekkel ösztönöznék a bioetanol-gyártásra történő átállást.

Sürgősségi szavazás a 2008-as területpihentetésről

Az EP sürgősségi eljárásban tárgyalhatja kedden az agrártámogatási rendszer módosítását. A 2007 őszi és 2008 tavaszi veteményezéseknél az Európai Bizottság 10 százalékról nullára csökkentené a területpihentetésre kijelölt területek nagyságát, hogy ezzel is elősegítse a termelés növekedését.

A gabonapiaci helyzetre való reagálásként az Európai Bizottság tízről nulla százalékra csökkentené az előírt területpihentetési arányt 2007 őszére és 2008 tavaszára. Az EU-ban a vártnál rosszabb 2006-os, 265 és félmillió tonnás termés a készletek jelentős apadásához és történelmi rekordárakhoz vezetett. A 2006/2007-es gazdasági év elejétől most szeptemberig 14 millióról 1 millió tonnára csökkentek az intervenciós készletek. (Ez utóbbi nagy részét magyar kukorica teszi ki.)

A Bizottság a kötelező területpihentetés megszüntetésétől legalább 10 millió tonna többlettermést vár.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT