Újabb enyhítés másodfokon egy tavaly őszi tüntető ügyében

2007.09.26. Jogi Fórum / NSzJ

A napokban a Fővárosi Bíróság fellebbezési eljárásban hozott jogerős ítéletével felfüggesztett szabadságvesztésre enyhítette és mértékében négy hónappal mérsékelte egy 2006. szeptember 20-án a Blaha Lujza térnél előállított tüntető büntetését.

A fiatalemberrel szemben csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás, mert 2006. szeptember 19 - 20-ára virradó éjszaka egy rövid ideig részt vett a Blaha Lujza téri összecsapásokban. Ennek során a tüntetők és a rendőrök egymással szemben állva dobálták egymást, melynek során a fiatalember is eldobott egy-két követ a rendőrök irányába, amelyekről az eljárás során nem bizonyosodott be, hogy bármelyik rendőrt eltalálta volna.

A fiatalembert a Pesti Központi Kerületi Bíróság gyorsított eljárásban ítélte el 1 év 8 hónap végrehajtandó börtönbüntetésre és mellékbüntetésként 4 év közügyektől eltiltásra. Az elsőfokon kirendelt védővel eljáró, és egyebekben teljes körű beismerő nyilatkozatot tevő, a cselekmény elkövetésekor még 20. életévét be nem töltött "fiatal felnőtt" fiatalember enyhítésért terjesztett elő fellebbezést.

A Fővárosi Bíróság másodfokon eljáró dr. Péntek László tanácselnök által vezetett tanácsa 2007. szeptember 13. napján tartott tárgyalásán az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és azt nagymértékben enyhítette: a kiszabott szabadságvesztés büntetést 1 év 4 hónapra csökkentette, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, és a közügyektől eltiltás mellékbüntetést a felfüggesztett büntetésre tekintettel mellőzte.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány által működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő ügyvédje, dr. Gyurta Tibor Roland ügyvéd által másodfokon védett fiatalember a nyilvános ülésen előadta, hogy a tettét megbánta, azóta a vele történtek - mivel elfogása közben a rendőrök megverték, leköpték, melynek eredményeképpen a fejbőre felrepedt és több zúzódásos sérülést szenvedett - nagyon megviselték lelkileg, a cselekmény elkövetése óta életvitele rendeződött, munkahelye van és szándékában áll továbbtanulni.

A védelem a fentiek alátámasztására ambuláns pszichiátriai véleményt csatolt, valamint a fiatalember rendelkezésre bocsátotta a munkáltatói igazolását is a bíróságnak. Ezt követően a védelem a felszólalásában kihangsúlyozta, hogy a vádlott tudatállapotára jelentős mértékben hatással volt a cselekmény elkövetésekor a Blaha Lujza téri tüntetésen résztvevők felfokozott lelkiállapota - melynek előzménye volt Gyurcsány Ferenc két nappal korábbi balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése -, valamint a szükségtelen és aránytalan, sok esetben bűncselekményi tényállást kimerítő agresszív és brutális rendőri tömegoszlatás és fellépés.

Mindezek jelentős mértékben kihatással voltak a fiatalember tudatállapotára és ez az ún. éplélektani tudatmódosulás vezette jogellenes cselekmény elkövetésére. Emellett a csatolt ambulánslapra hivatkozással a fiatalember egyéni pszichés státuszára is felhívta figyelmét, akinek azóta is poszttraumás stressz, zavar miatt szorongásos depressziós tünetei vannak.

A védő kiemelte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás megállapítása körében tényként rögzítette, hogy a fiatalember kővel dobta meg a sorfalban álló rendőröket, de az, hogy az ténylegesen eltalálta őket, nem nyert bizonyítást: ilyen utalást még a rendőri jelentés sem tartalmazott.

Emellett az elsőfokú ítélet azt is tartalmazta, hogy nem tett eleget a helyszín elhagyására vonatkozó rendőri felszólításnak, amellyel kapcsolatban a védő utalt arra, hogy a passzív engedetlenség szabálysértésként csak 2007. március 11-e óta büntetett - ezen jogszabály alkotmányellenessége megállapítása iránt a Nemzeti Jogvédő Alapítvány még idén májusban az Alkotmánybírósághoz fordult - és maga a tüntetés pusztán a spontaneitása miatt nem volt jogellenes - azt az akkori budapesti rendőrfőkapitány is választási gyűlésnek minősítette. Ismert, hogy a Strasbourgban székelő Emberi Jogok Európai Bíróságának nemrégiben a Case of Bukta and Others vs. Hungary ügyben (25691/04) született ítéletében kimondta: az előre be nem jelentett tüntetés jogszerűnek tekinthető mindaddig, amíg békésen, rendbontás nélkül zajlik.

A büntetés kiszabás körében értékelendő körülményként megemlítésre került az is, hogy a rendőrség tömegoszlatást végző egységei brutális cselekedetekbe átcsapó módon végezték feladatukat, amely a jelenlévő tömeget képező, egyébként rendezett életvitelű egyénekből is agresszív, jogellenes cselekedeteket váltott ki, így a fiatalemberből is, aki személyesen tapasztalta, hogy a rendőrök is kővel dobálták a tüntetőket, majd maga is szenvedő részese lett a jogellenes rendőri fellépésnek.  Mindezek miatt a mai napig labilis a lelkiállapota, éjszaka gyakran felébred a traumatizáló események hatására.

A védelem kiemelte végül azt is, hogy a gyorsított eljárásban meghozott elsőfokú ítélet a büntetéskiszabás körében szinte kizárólag az általános visszatartásra helyezte a hangsúlyt, az egyéni prevenció nagymértékben háttérbe szorult, amelynek folytán az elsőfokú ítélet aránytalanul súlyos volt.

A Fővárosi Bíróság a nagymértékű enyhítést tartalmazó másodfokú ítéletében rögzítette, hogy - az egyébként a két héttel korábban két ügyben is eljáró és ezen indokok alapján jelentős enyhítést hozó, dr. Somogyi Gábor bírói tanácsa ítéleteitől eltérően - az ún. éplélektani tudatmódosulás a tavaly őszi tömeges jogellenes cselekmények esetén még enyhítő körülményként sem vehető figyelembe. A tényállás körében rögzítette, hogy a dobálás eredményét maga sem értékelte a fiatalember terhére.

Lényeges azonban az, hogy az ítélet indoklásában a bíróság kimondta, hogy a tavaly ősszel gyorsított eljárásban meghozott ítélet az általános visszatartás szempontját aránytalanul, és a bírói gyakorlattól eltérően alkalmazta, továbbá figyelmen kívül hagyta az egyéni visszatartás körülményeit. Ennek körében jelentős enyhítő körülményként értékelte, hogy a fiatalember  munkahellyel rendelkezik és a pszichiátriai véleménnyel is alátámasztottan az eltelt egy év alatt megváltozott. A bíróság kiemelte, hogy a büntetőeljárásnak és magának a rendkívül szigorú elsőfokú ítéletnek a "nevelő" hatására előállt pszichés nyomás alapján a fiatalembernél a speciális prevenció nagyobb mértékben mérlegelendő, ezért ezt az aránytalanságot az ítélet ilyen módon kiegyensúlyozta. 

Az ítélet utóbbi indokai egyértelműen alátámasztják a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő ügyvédei által már többször említett anomáliát, hogy a tavaly őszi események elsőfokú bírói büntetéskiszabási gyakorlata aránytalan, a bírói gyakorlattal összhangban nem álló, megtorló jellegű ítéletek meghozatalához vezetett, ami egy demokratikus jogállam igazságszolgáltatásában nem megengedhető.  Mára már egyértelműen úgy tűnik a másodfokú bíróságok azonban képesek és készek korrigálni az elsőfokú bíróságok jogalkalmazási hibáit, amelyek sok esetben irreálisan eltúlzott mértékű és módozatú büntetésekhez vezettek a tavaly őszi tüntetések résztvevőivel szemben.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐJOG