Zala megyében az eddigi hat helyett kilenc többcélú kistérségi társulás működik a szeptember 25-én életbe lépett törvénymódosításnak köszönhetően. A három újonnan létrejövő társulás miatt azonban több településen is ellenvetéseket fogalmaztak meg; Keszthely polgármestere pedig az Alkotmánybírósághoz fordul – közölte az MTI-vel Ruzsics Ferenc.
Pacsa, Zalakaros és Hévíz lett a három újonnan alakuló többcélú kistérségi társulás székhelye Zala megyében. Pacsához a székhellyel együtt húsz település tartozik, a zalakarosi társuláshoz 19, a hévízi kistérség pedig nyolc település lakóit kapcsolja össze az Országgyűlés által hozott, szeptember 25-én hatályba lépett döntése alapján.
A pacsai központtal létrejött többcélú kistérségi társulásról Henczi Zoltán, a nagyközség polgármestere az MTI-nek elmondta: Pacsához most 11 ezer ember tartozik, “az összefogásuk, és például az oktatási, egészségügyi pályázatokra szóló jelentkezés sokkal egyszerűbb lesz” – fogalmazott a polgármester.
Az új társulás létrehozása Dióskálon némi zavart okozott. A mostanáig a keszthelyi kistérséghez tartozó községben a képviselő-testület először csatlakozási szándékát fejezte ki, egy hónappal később azonban visszavonták döntésüket. Ezek után a falu lakói aláírásgyűjtéssel nagy többséggel az új kistérséghez való tartozást támogatták. Végvári Kálmán polgármester úgy fogalmazott: ezek után meghajtják a fejüket a törvény és a falu lakóinak akarata előtt.
Nem volt zökkenőmentes a zalakarosi többcélú társulás létrehozása sem. Szirtes Lajos, a kistérségi központtá vált város polgármestere az előnyöket látta a döntésben: az önállóság új feladatokkal és hozzá kapcsolódó normatív támogatásokkal is jár.
A tagtelepülések közül viszont Zalakomár már a tervezéskor sem támogatta az elszakadást. Varga Miklós polgármester a távirati irodának azt mondta: bizonytalanok a gazdálkodási és feladat-megosztási kérdések. A településnek azonban csak két lehetősége van, amiről a képviselő-testületnek kell határoznia: vagy csatlakoznak Zalakaroshoz, vagy kimaradnak minden kistérségből.
A hévízi kistérség önállósodása szintén problémákkal terhelt. A fürdőváros polgármestere, Vértes Árpád szerint egyértelműen kistérségi szerepet tölt be a város már hosszú idő óta. “Keszthellyel továbbra is együtt akarunk működni” – tette hozzá.
A nyolc települést tömörítő új kistérséghez azonban Sármellék előzetesen nem kívánt csatlakozni, erről a képviselő-testület kis többséggel döntött. Szabó Vendel polgármester elmondta: októberben határoznak majd arról, hogy ezek után mégis csatlakoznak Hévízhez vagy kimaradnak minden többcélú társulásból.
Keszthely polgármestere, Ruzsics Ferenc az Alkotmánybírósághoz fordul, mert megítélése szerint a települések önrendelkezési jogát sérti, hogy Sármelléket a testületi akarat ellenére sorolták át a hévízi társuláshoz. A távirati irodának elmondta: egyéni módosító indítványával négy szocialista párti zalai képviselő a kormányzati szándék ellen is cselekedett.
A zalai egyéni módosító javaslat parlamenti beterjesztőinek egyike az MSZP-s Göndör István, nagykanizsai képviselő. “Keszthely környékének eddig is mikrotérsége volt Hévíz, amelyhez pedig gazdaságilag is szervesen csatlakozik Sármellék” – indokolta az MTI-nek, hogy miért is került be javaslatukba az egyébként a változatlanság mellett voksoló település.
