Közös európai energia-külpolitika: támogatás a Nabuccónak

2007.09.27. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

Közös európai energiaügyi külpolitika kialakítását várják el az EP-képviselők. A parlament támogatja a Nabucco csővezeték megépítését, a tagállamokat pedig különalkuk kötése helyett egységes fellépésre szólítja fel. Az EP uniós „energiaügyi külpolitikai főképviselői” posztot hozna létre, emellett megvizsgálná, nem fenyegeti-e a világ élelmiszerbiztonságát a bioüzemanyagok előállítása.

Az energiára vonatkozó közös európai külpolitika felé címmel készített saját kezdeményezésű jelentést az EP külügyi bizottságának lengyel elnöke, Jacek Saryusz-Wolski (néppárti). A szöveget szerdán, 553 igen, 103 nem, 27 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők.

A jelentés megállapítja: „az energiabiztonságot az Európai Unió általános biztonsága alapvető elemének kell tekinteni, továbbá kulcsfontosságú elemnek az európai gazdasági és társadalmi fejlődést illetően”.

„Az energiaellátás jelenleg és egyre növekvő mértékben függ meglehetősen instabil és nem demokratikus országoktól, az ellátás biztonságának megőrzésére kizárólag nemzeti szinten tett erőfeszítések elégtelennek bizonyultak és nem garantálják valamennyi EU-tagállam hosszú távú érdekeit” - így a jelentés.

A szöveg hozzáteszi: az energiabiztonság-politikának „még nincs szerződéses alapja”. A képviselők ezért közös európai energiaügyi külpolitika kialakítását akarják, és úgy vélik, az energiapolitikának „a közös külpolitika integrált és kiemelt részét kell képeznie”.

A jelentés „létfontosságúnak tartja, hogy az EU továbbra is vezető szerepet vállaljon az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben”.

Energiaügyi főképviselő és energia charta

Az EP az új uniós alapszerződés elfogadása után „energiaügyi külpolitikai főképviselői” posztot hozna létre. Õ a kül- és biztonságpolitikai uniós főképviselő fennhatósága alatt, az Európai Bizottság alelnökeként működne, felelős lenne „az energiaügyi közös európai külpolitika területén valamennyi politika koordinálásáért”, emellett „fokozná az EU energiabiztonsági érdekeit védelmező képességét a külső partnerekkel folytatott tárgyalások során”.

A képviselők meggyőződése, „hogy az energiacharta-szerződésnek kell az energiára vonatkozó közös európai külpolitika alapköveként szolgálnia”.

Nemkívánatos állami pénzek az unión kívülről

A szöveg szerint az EP „támogatja a Bizottság szándékát a megfelelő lépések megtételére a külföldi állami tulajdonban lévő vállalatok részéről az unió energiaágazatában történő ellenőrizetlen befektetések megelőzése érdekében, különösen ami a gáz- és villamosáram-hálózatokat illeti”.

Diverzifikáció: EP-támogatás a Nabuccónak

A képviselők szerint „figyelembe véve, hogy az EU egyre növekvő mértékben függ korlátozott számú energiaforrástól, ellátótól és szállítási útvonaltól, létfontosságú az ezek diverzifikációját célzó, elsőbbséget élvező kezdeményezések támogatása, földrajzilag és fenntartható alternatívák kidolgozásával egyaránt.

Az EP jelentése „támogatja a szomszédságon belül megvalósított valamennyi energiadiverzifikációs projekt előtérbe helyezését, különösen azokét, amelyek új szállítási folyosókat – például a Kaszpi-tenger–Fekete-tenger–EU energia folyosót – kívánnak létrehozni mind a szállítók, mind az útvonalak diverzifikálása érdekében”. A szöveg külön kiemeli „a Nabucco csővezeték megépítését, cseppfolyósított földgáz-infrastruktúrát (LNG), a villamosenergia-átviteli hálózatok összekapcsolását, az euro-mediterrán villamos energia és gáz infrastrukturális gyűrűk létrehozását, valamint európai érdekű, új, infrastrukturális olajprojektek, mint például az Odessa–Gdañsk projekt megvalósítását”. A képviselők üdvözlik „az európai érdekeltségű elsőbbséget élvező projektek uniós koordinátorainak kinevezését”.

Bioüzemanyag-aggodalmak

A jelentés szerint az EP „a bioüzemanyagoktól való lehetséges importfüggőséget olyan aggasztónak találja, mint a külső olaj- és a gázellátást”, ezért „felhívja a Bizottságot, hogy az EU partnereivel közösen dolgozzon ki átfogó tanúsítási rendszert, amely biztosítani tudja a biodiverzitást nem fenyegető bioüzemanyagok előállításának és használatának fenntarthatóságát”.

Az egyik elfogadott módosítás szerint „a bioüzemanyagok és a biomassza EU-ban való felhasználását célzó ösztönzőkkel kapcsolatban elengedhetetlen, hogy az EU meggyőződjön arról, hogy ez nem veszélyezteti a globális élelmiszerbiztonságot, nem vezet a természetes erdőkre nehezedő nyomás fokozódásához, a monokultúrák vagy nem honos fajok ültetvényeinek terjedéséhez vagy trópusi erdőirtások révén az éghajlatváltozás súlyosbodásához”.

Egységes fellépés, kölcsönös tájékoztatás

Az EP „elengedhetetlennek tartja, hogy a Tanács hosszú távú stratégiát és keretet alakítson ki, amelynek célja az energiára vonatkozó közös külpolitika kialakítása annak érdekében, hogy erőteljesebb helyzetből folytathasson párbeszédet a fő beszállító országokkal”. A parlament egyúttal felszólítja a tagállamokat, „tájékoztassák egymást és a Bizottságot a stratégiai döntésekről, sőt konzultáljanak egymással mielőtt energiaprojektekről olyan kétoldalú megállapodásokat kötnének harmadik országokkal, amelyek befolyásolhatják más tagállamok és az EU egészének érdekeit”.

Az orosz energiarendszerért aggódik az EP

Az EP energiabiztonsági partnerséget alakítana ki az USA-val, és az energia-külpolitikai együttműködésbe bevonná például Norvégiát, illetve a Fekete-, illetve a Földközi-tenger térségének országait. A jelentés „hangsúlyozza Törökországnak az EU-ba érkező gázellátás diverzifikációjában szállítási csomópontként betöltött szerepét. Az EP „elvárja Törökországtól, hogy teljes mértékben működjön együtt az EU-val a szállítás megkönnyítésében”.

A jelentés „hangsúlyozza az EU és Oroszország energiaügyi partnerségének fontosságát, rámutatva ugyanakkor, hogy Oroszország továbbra is szinte kizárólag az EU-tól függ energiaexportjában”. A parlament az unió és Oroszország közötti energiaügyi párbeszéd során hangsúlyozná „a kölcsönös egymástól függőséget”. Az EP „aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország energiarendszere általánosságban nem működik hatékonyan, sem a feltárás és a szállítás, sem pedig az ipari és a háztartási felhasználás tekintetében”.

Szent-Iványi: a Nabucco lehet az első lépés a valódi közös külpolitika felé

A plenáris vitában a liberális frakció nevében szólalt fel Szent-Iványi István. Szerinte az energiabiztonság alapvetően stratégiai kérdés az EU számára. A képviselő azt mondta, sok tagállam már most is 70 százaléknál is jobban függ Oroszországtól, amely „egyre gyakrabban él az energiával mint a politikai érdekérvényesítés eszközével”, és amelyik „néha büntetni kívánja a tagállamokat, néha megosztani”.

Szent-Iványi szerint egységen és szolidaritáson alapuló energiapolitikára, a források és a szállítási útvonalak diverzifikálására van szükség. A képviselő azt mondta, a liberális frakció nem támogatja egy energiaügyi főtisztviselő kinevezését, mert ez kompetenciavitához, az EP ellenőrzési hatáskörének csökkenéséhez vezetne.

Szent-Iványi kiemelte a Nabucco-projektet, amely szerinte „az Európai Unió közös nagy energiaügyi vállalkozása, amely az első lépés lehet a valódi közös külpolitika felé”.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ
ENERGETIKA