A kisadók összevonása adóemelést hozott

2007.09.28. Magyar Hírlap Online / Nagy Vajda Zsuzsa

Adóteher-növekedéssel jár a kisadók összevonásából keletkező új adónem bevezetése a cégek jelentős részének, a tőkeigényes ágazatoknak. Az új adónem alapja az eladott áru beszerzési értékével csökkentett árbevétel lenne, ami sértheti az uniós előírásokat.

A várakozásokkal ellentétben a kisadók összevonásából keletkező új adónem alapja a bér helyett az iparűzési adó (ipa) alapja lesz – derült ki a napokban.

"Nem tartom bölcs döntésnek, hogy a kormány az ipa adóalapja után fizettetné meg az összevont kisadókból keletkező új terhet, ami a vállalatok mintegy hatvan százalékának adóemeléssel járna" – mondta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. A volt pénzügyminiszter emlékeztetett rá, hogy a múlt év elején a kormány azt ígérte, a következő évtől megszünteti az ipát. Ez nem teljesült. Hangsúlyozta, hogy a jövő év a gazdasági növekedés szempontjából elvesztegetett év lesz, mert az adócsomagba nem kerültek be olyan intézkedések, amelyek segítenék a versenyképességet. A volt pénzügyminiszter a legfontosabbnak azt tartaná, hogy adókedvezményekkel támogassák a munkahelyteremtést.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a kormány döntése alapján megszűnik néhány járulék és adó, továbbá új adót vezetnek be. Amíg a kisadók egy része járulék volt, a befizetendő összeg értékét a cégek házon belül felhasználhatták szakképzésre és innovációra. Igaz, van ígéret arra, hogy a kedvezménytől elesőket kompenzálni fogják, de egyelőre még senki sem tudja, hogy ez miként működne.

"A kamara ellenez minden olyan döntést, amely közvetlenül vagy burkoltan növeli az adóterheket vagy amely a szakképzés és az innováció támogatásának leépítéséhez vezet" – hangsúlyozta Parragh László. A kisadók – a szakképzési hozzájárulás, az innovációs járadék, a munkaadói járulék és a rehabilitációs járulék – összevonásából keletkező többletteher mértéke a nettó korrigált árbevétel nagyságától függne, ennek alapján kellene ugyanis fizetni az új adót. Vagyis azok a társaságok járnának jól, amelyek adóalapjukat csökkenthetik például az eladott áru beszerzési értékének levonásával.

"A kisadók összevonása az iparágakat nem egyenlő arányban sújtja. Többletterhet ró a módosítás a tőkeigényes és nagyszámú alkalmazottat foglalkoztató vállalatokra. A kereskedelmi és a banki szektor relatíve jobban járhat, ugyanis ezek az ágazatok az eladott áru beszerzési értéke után nem, vagyis csökkentett árbevétel után fizetnék az adót.
A termelő cégek csak az anyagbeszerzést vonhatják le adójukból, vagyis nagyobb alap után fizetnék be a 0,9–1,22 százalékig terjedő terhet" – mondta Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere. Az új adónem bevezetése azért is aggályos, mert akárcsak az ipa, a forgalmat adóztatja meg, ami az uniós előírásokat sértheti.

Az EU szerint egy országban csak egy forgalmi típusú adót lehet érvényben, nálunk az áfa és az ipa mellett ez lenne a harmadik. A kormány álláspontja, hogy az ipa és az összevont adó sem ellentétes a kettős adóztatás tilalmával, mert ezek nem forgalmi adók. Szakértőnk szerint ez "furcsa álláspont". Az ipa és az összevont adó tehát a magyar jogrend szerint nem forgalmi, nem jövedelmi és nem is vagyonadó. Felvetődik a kérdés, hogy akkor milyen típusú elvonásról beszélünk, mert a nemzetközi vállalatoknak ezt tudniuk kellene ahhoz, hogy adójukat más országban beszámíthassák.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS