Összefoglaló a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2007. évi átfogó ellenőrzéséről

2007.10. 5. Jogi Fórum / ÁSz

Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a 2007. évtől megújította, azt kiegészítette további – teljesítmény-ellenőrzési – elemekkel. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján került sor.

Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során milyen módon biztosította, felkészült-e a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá az e-közigazgatás bevezetése miatti szervezet-korszerűsítési feladatokra.

Az Önkormányzat a 2006. évben kialakította-e és megbízhatóan működtette-e a gazdálkodás belső kontrolljait, továbbá a feladatok szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés. Utóellenőrzés alapján értékelte az Állami SZámvevőszék, hogy az Önkormányzatnál megfelelően hasznosították-e az elmúlt négy évben végzett számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi és célszerűségi javaslatait.

Az Önkormányzatnál a 2004-2006. évi költségvetésben tervezett bevételek-kiadások egyensúlya nem volt biztosított. A költségvetésben az önkormányzati vagyon értékesítéséből származó felhalmozási célú költségvetési bevételek növelésével tervezték a hiány mérséklését.

A 2004-2006. évi költségvetési rendeletekben a költségvetés bevételi és kiadási főösszegének megállapításakor az Áht. előírásai ellenére finanszírozási célú pénzügyi műveleteket vettek figyelembe költségvetési hiányt módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként.

Az Önkormányzat a korábbi években felhalmozódott pénzmaradvány igénybevételével, az értékpapírok értékesítésével, a vagyonértékesítésből származó bevételeinek növelésével, a feladatok egyre bővülő körének közhasznú és gazdasági társaságok részére történő átadásával, energiatakarékossági intézkedésekkel, valamint a foglalkoztatott létszám csökkentésével 2004-2006 között a költségvetés egyensúlyát biztosította.

Az Önkormányzat felkészülése az európai uniós források igénybevételére és felhasználására a belső szabályozottság és munkamegosztás, az információáramlás szervezettsége terén nem volt eredményes. A stratégiai fejlesztési tervben és a gazdasági programban megfogalmazott fejlesztési prioritásokhoz, célkitűzésekhez kapcsolódtak az európai uniós támogatások, azonban az Önkormányzat szabályozása nem tartalmazta az európai uniós forrásokkal összefüggésben a döntési hatásköröket, a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, és a lebonyolítási feladatokat, az ellenőrzés kötelezettségét, feladatait, felelőseit, továbbá a pályázatok nyilvántartásával kapcsolatos követelményeket.

Az Önkormányzati hivatal szervezetén belül eseti megbízásokkal, egyedi kijelölésekkel szervezték meg ezen feladatok ellátását. Az európai uniós források esetében a költségvetés előkészítésénél, a számviteli nyilvántartások vezetésénél, a pályázatok nyilvántartásánál a folyamatba épített ellenőrzés nem működött.

Az e-közigazgatási feladatok előkészítésére, folyamatos bevezetésére felkészültek, kereteit biztosították, az ügyek intézéséhez szükséges nyomtatványok letöltését, azok elektronikus úton történő kitöltését lehetővé tették. Az Önkormányzat az előírt közérdekű adatok honlapon történő közzétételi kötelezettségének eleget tett.

A költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok, valamint a gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel meghatározták a követelményeket, rendelkeztek a feladatok végrehajtásához szükséges szabályzatokkal, és előírták a kapcsolódó ellenőrzési feladatokat.

Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy az év végi értékelések ellenőrzésének feladatait és a könyvelési feladások, helyesbítések belső bizonylatainak tartalmi és formai követelményeit nem szabályozták. A működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága összességében jó volt, mivel az előírt ellenőrzési, egyeztetési feladatokat elvégezték, a kötelezettségvállalásoknál és azok ellenjegyzésénél előfordult hiányosságok nem veszélyeztették a hibák megelőzését és kijavítását.

A belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási kerete a belső ellenőrzés szabályszerű végrehajtásában összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel az ellenőrzést végzők szervezeti függetlenségét biztosították, valamint szabályozták működésük feltételeit.

A 2006. évben a belső ellenőrzés működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel a hibák feltárásával, megfelelő intézkedések kezdeményezésével, a realizálás ellenőrzésével megfelelt a szabályozásnak. A főjegyző készített beszámolót a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés működtetéséről, továbbá a Közgyűlés áttekintette a költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait. Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodását átfogó jelleggel a 2004. évben ellenőrizte, a javaslatok négyötödét hasznosították.

A helyszíni ellenőrzés megállapításai mellett a jogszabályi előírások betartása, valamint a munka színvonalának javítása érdekében javaslatokat fogalmaztott meg az ÁSZ a Közgyűlés elnöke és a főjegyző részére. A jelentés megállapításainak egyeztetése során a Közgyűlés elnöke arról adott tájékoztatást, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a javaslatok egy részét megvalósították. Javasolták továbbá, hogy a Közgyűlés elnöke tájékoztassa a Közgyűlést az ellenőrzés megállapításairól, segítse elő a javaslatok megvalósítását, készíttessen intézkedési tervet azok végrehajtása érdekében.

  • kapcsolódó anyagok
ÖNKORMÁNYZATOK
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK