Az Európai Közösségek Bíróságának munkaprogramja (2007. október 8.-12. között)

2007.10. 8. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

Az Európai Közösségek Bírósága ezen a héten öt üggyel foglalkozik részletesebben. Ezek közül magyar szempontból a KÖGÁZ és társai, valamint az OTP Garancia Biztosító egyesített ügyek a legkiemelkedőbbek. De ezen kívül szó esik még többek között egy a gyermeke fogyatékossága miatt megkülönböztetett angol nő ügyéről, továbbá egy életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésről is.

C-283/06 KÖGÁZ és társai és C-312/06 OTP Garancia Biztosító egyesített ügyek

Magyarországon az önkormányzatok jogosultak helyi iparűzési adó (HIPA) bevezetésére. Amennyiben az adót az önkormányzat bevezeti, úgy adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység, az adó alanya pedig a vállalkozó.

Az adó alapja az értékesített termék, illetőleg a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel csökkentve. Helyi iparűzési adó estében az adóalany által beszerzett termékek és szolgáltatások árában esetlegesen megjelenő áthárított adó levonására nincs lehetőség. Magyarországon a HIPA-val egyidejűleg létezik egy forgalmi típusú adó, az általános forgalmi adó (ÁFA) is.

A hatodik HÉA (hozzáadottérték-adó) irányelv értelmében az Európai Közösség tagállamai adórendszerükben csak egyfajta forgalmi típusú adót tarthatnak fenn.

A jelen ügyek felperesei magyar cégek, amelyek azt állítják, hogy a HIPA is forgalmi típusú adó, és mint ilyen, ellentétes a hatodik HÉA-irányelvvel, mivel Magyarországon már létezik egy forgalmi típusú adó, az ÁFA. A cégek az említett érvelés alapján magyarországi bírósági eljárásokban azt állítják, hogy 2004 májusától, Magyarország EU-csatlakozásától kezdődően nem áll fenn adófizetési kötelezettségük a HIPA tekintetében.

Az eljáró magyar bíróságok előzetes döntéshozatali eljárás keretében azt kérdezik az Európai Bíróságtól, hogy Magyarország a Csatlakozási Okmányban kapott-e átmeneti mentességet a HIPA fenntartására, illetve, hogy a HIPA a hatodik HÉA-irányelv értelmében meg nem engedett forgalmi típusú adónak minősül-e.

C-303/06 Coleman

2001 januárjától S. Coleman titkárnőként dolgozott egy ügyvédi irodában. Õ maga nem él fogyatékkal, de 2002-ben született fia súlyos légzőszervi problémáktól szenved. S. Coleman látja el elsősorban a gyermeke gondozásával összefüggő feladatokat.

S. Coleman azt állítja, hogy munkahelyén a gyermeke fogyatékával összefüggő okok miatt olyan mértékű hátrányos megkülönböztetés és zaklatás érte, amely miatt felmondani kényszerült. Elmondása szerint szülési szabadsága leteltével nem az eredeti munkakörébe helyezték vissza, továbbá nem tették számára lehetővé, hogy munkáját rugalmas munkaidő-beosztással végezze, annak ellenére, hogy munkahelyén a nem fogyatékkal elő gyermeket nevelőknek e kedvezményeket addig minden további nélkül megadták.

Emellett, amikor szabadidőt kért munkáltatójától azért, hogy gyermekével foglalkozhasson, az őt "lustának" nevezte, továbbá lekicsinylő, sértő és megalázó megjegyzéseket tett rá és gyermekére. Az említett célú szabadidőt S. Coleman állítása szerint a nem fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők rendszeresen megkapták.

Az elszenvedett hátrányos megkülönböztetés és zaklatás miatt S. Coleman a londoni munkaügyi bírósághoz fordult, amely azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az egyenlő bánásmódról szóló 2000/78/EK irányelv által a fogyatékkal élő személyeknek nyújtott védelem azokra is kiterjed-e, akik a hátrányos megkülönböztetést vagy zaklatást egy fogyatékkal elő személlyel való kapcsolatuk miatt szenvedik el.

C-427/06 Bartsch

H. Bartsch 2004 májusában bekövetkezett haláláig a Bosch-Siemens cégnél dolgozott eladóként. Az elhunyt özvegye, B. Bartsch férje halála után – annak munkaszerződése alapján – a túlélő hozzátartozót megillető foglalkoztatói nyugellátás folyósítását követeli férje volt munkáltatójától.

Ez utóbbi azonban nem hajlandó a kért juttatás nyújtására, mivel a cégnek a szociális támogatási szolgáltatásokra vonatkozó, a munkaszerződésekbe is beépített szabályai szerint az nem jár a túlélő házastársnak, amennyiben az özvegy több mint 15 évvel fiatalabb az elhunyt házastársnál.

Az ügyben eljáró német bíróság először is annak eldöntésére kéri az Európai Bíróságot, hogy az ügynek van-e közösségi jogi vonatkozása. Amennyiben az Európai Bíróság igenlően válaszolná meg az előbbi kérdést, úgy arra is választ vár a német bíróság, hogy az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma vonatkozik-e a foglalkoztatói nyugdíjbiztosítás olyan szabályozására is, amely szerint a túlélő hozzátartozói nyugellátás a túlélő házastárs számára nem jár, ha több mint 15 évvel fiatalabb, mint az elhunyt néhai munkavállaló.
C-117/06 Möllendorf

Egy berlini ingatlan adásvételekor kiderült, hogy a vevők egyikének a neve szerepel az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő listán.

A rendelet szerint tilos az e listán felsorolt természetes vagy jogi személyek, csoportok, illetve szervezetek részére vagy javára közvetlen vagy közvetett módon, pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások beszerzése céljából bármely gazdasági erőforrást rendelkezésre bocsátani. A német földhivatal értelmezése szerint a rendelet alapján tilos az említett ingatlanügylet alapján létrejövő tulajdoni változásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése is.

A felperesek mindezt vitatják, álláspontjuk szerint az ilyen visszterhes ügyletekre, ahol nem történik gazdagodás, a rendelet tilalma nem vonatkozik. Az ügyben eljáró német bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az említett rendelet lehetővé teszi-e ingatlan tulajdonjogának adásvételi szerződés teljesítéseként történő átruházását a rendelet I. mellékletében szereplő személyre.

Mengozzi főtanácsnok 2007. május 8-án megtett indítványában úgy vélte, hogy a rendelet nem teszi lehetővé ingatlan tulajdonjogának adásvételi szerződés teljesítéseként történő átruházását a rendelet I. mellékletében szereplő személyre.

C-460/06 Paquay

N. Paquay-t a szülési szabadságának lejártával munkáltatója elbocsátotta. Az elbocsátásról szóló döntés közlésére a gyermeket váró munkavállalók számára megállapított védelmi időszak lejártával került sor, viszont magát a döntést a védelmi időszak alatt hozták meg. A cég ugyanis – miután értesült arról, hogy alkalmazottja gyermeket vár – olyan álláshirdetéseket tett közzé, amelyekben N. Paquay helyére nemcsak a szülési szabadság időszakára, hanem állandó jelleggel kerestek új munkatársat.

Ezen álláshirdetések alapján a cég a védelmi időszak alatt ki is választotta az új kollégát. N. Paquay a belga munka törvénykönyv alapján kártérítés megfizetését követeli a volt munkáltatójától a szerinte jogszerűtlen módon történt elbocsátása miatt.

Az alapügyben eljáró brüsszeli munkaügyi bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK irányelv az abban meghatározott védelmi időszak alatt csak az elbocsátásról szóló döntés közlését tiltja, vagy azt is, hogy a védelmi időszak lejárta előtt meghozzák a munkavállaló elbocsátásáról és végleges helyettesítésének előkészítéséről szóló döntést.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA