Európai Parlament Plenáris ülése Brüsszelben

2007.10. 8. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

Az Európai Parlament október 10. és 11-én (szerdán és csütörtökön) tart két napos plenáris ülést Brüsszelben. Az ülés szerda déli megnyitásán részt vesznek a Líbiában korábban halálra ítélt bolgár ápolónők. Hans-Gert Pöttering házelnök nyilatkozatot tesz az európai halálbüntetés elleni nap alkalmából.

A képviselők vitáznak az uniós reformszerződésről, és szavaznak az EP 2009 utáni összetételével foglalkozó jelentésről (Lamassoure-Severin-jelentés), amelynek értelmében a 750 fős parlamentben Magyarországnak 22 helye lenne.

Az EP állásfoglalást fogad el a Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzetről, illetve jelentésekben foglalkozik az EU-USA légi közlekedési megállapodással (El Khadraoui) és az európai repülőterek kapacitásával (Jensen).

Jelentést fogadnak el a közös agrárpolitika finanszírozásáról (Chatzimarkakis) és a Philip Morris-szal a cigarettacsempészet leküzdéséről kötött egyezmény hatásairól (Staes).

Szavazás az EP 2009 utáni összetételéről: 750 képviselő

Magyarországnak 22 helye lehet a 2009-től 750 fős Európai Parlamentben. A szakbizottsági képviselők támogatták az állam- és kormányfők elképzeléseit az EP jövőbeli összetételéről. Eszerint minél nagyobb az adott ország, annál több lakost képviselne egy-egy ottani EP-képviselő.

Az uniós állam- és kormányfők a 2007. június 21–22-én, Brüsszelben tartott európai tanácsi ülésen felkérték az Európai Parlamentet, 2007 októberéig álljon elő a saját jövőbeli összetételére vonatkozó javaslatával. Az EU új alapszerződése, az ún. reformszerződés tervezete szerint a képviselői helyek számát a mostani 785 helyett 750-ben maximálnák, egy-egy tagállamnak pedig legfeljebb 96, de legalább 6 hely jutna.

Az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottsága október 2-án 17 igen, 5 nem, 3 tartózkodó szavazattal fogadta el saját álláspontját, amelyben támogatja az Európai Tanácson született egyezséget. A két parlamenti jelentéstevő a francia Alain Lamassoure (néppárti) és a román Adrian Severin (szocialista).

Magyarország: 22 vagy 22

Magyarországot a javasolt rendszer szerint 22 hely illetné meg a 750 tagú Európai Parlamentben. A jelenlegi, 785 fős EP-ben 24-en képviselik Magyarországot.

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben nem fogadnának el új szabályozást, az unió jelenleg érvényes alapszerződéseiben, valamint a román, illetve bolgár csatlakozási szerződésben foglaltak szerint kellene eljárni. Ezek szerint az EP-nek 2009-től kezdve 736 tagja lenne, Magyarország pedig - így is - úgy is - 22 helyet kapna.

Egy kis módszertan

Az egyes tagállamoknak jutó helyek számát a „degresszív arányosság” elvének alkalmazásával határoznák meg. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb lakosságú egy adott állam, annál több lakosra jut egy-egy képviselő.

A 2006. novemberi adatokkal számolva eszerint egy máltai EP-képviselő (legalábbis matematikailag) 67 ezer máltait képviselne, a legnagyobb Németország esetében viszont 859 ezer lakosonként járna egy mandátum. A 2 milliós Szlovénia például minden 250 ezer, a közel 22 milliós Románia pedig minden 655 ezer fő után jutna egy-egy EP-s helyhez. A statisztikában 10 millió 77 ezres lakossággal szereplő Magyarországon 22 képviselővel számolva 458 ezerre jön ki az egy EP-mandátumhoz szükséges lakosságszám.

Bővítésekről később

A jelentés szerint „a jelenlegi szakaszban nincs szükség további, megjósolhatatlan bővítések hatásának figyelembe vételére”. Az unió későbbi megnagyobbodása esetén így a képviselők a jövendő csatlakozási szerződésekben, „a 750 helyben megszabott maximum ideiglenes felfüggesztésével” kezelnék a problémát - ahogy ez a román és bolgár csatlakozás idején is történt.

A képviselők mindenesetre még a 2014-es választások előtt - a demográfiai változások figyelembe vételével - felülvizsgálnák a szabályozást. A szakbizottság megvizsgálná annak a politikai és technikai lehetőségét is, hogyan lehetne a lakosok helyett az adott országban élő európai polgárok számát szerepeltetni a képviselői helyek meghatározására szolgáló képletben.

Az Európai Parlament összetételéről végső soron a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanácsnak kell döntenie - egyhangúlag.

A kiszabadult bolgár ápolónők az Európai Parlamentben

Hans-Gert Pöttering házelnök meghívására Brüsszelbe látogatnak a líbiai fogságukból a nyáron kiszabadult bolgár ápolónők és a korábban velük együtt halálra ítélt palesztin orvos.

Az EP következő plenáris ülésének idején, október 10-én és 11-én az Európai Parlamentbe látogatnak a nyolcévi líbiai raboskodás után idén július 24-án kiszabadult bolgár ápolónők. A Hans-Gert Pöttering EP-elnök által meghívott vendégek részt vesznek a plenáris ülés megnyitásán is.

Az Európai Parlament korábban több állásfoglalásban követelte az ápolónők szabadon bocsátását.

A reformszerződést előkészítő lisszaboni csúcs előtt vitázik az EP

Az EP szerdán délután vitázik az unió jövendő új alapszerződéséről. Az uniós állam- és kormányfők október 18-19-én, Lisszabonban tartanak informális csúcstalálkozót a reformszerződésről.

Jelenleg szakértők dolgoznak az unió jövőjét meghatározó reformszerződés tervezetén. Az uniós külügyminiszterek október 15-én, Luxembourgban egyeztetnek, 18-19-én pedig már az uniós állam- és kormányfők vitatják meg a szövegtervezetet.

A reformszerződés-tervezet elkészítésével megbízott kormányközi konferenciának legkésőbb az év végéig kell előállnia elképzeléseivel, hogy elegendő idő maradjon a tagállamok számára az új alapdokumentum ratifikálására - még a 2009. júniusi EP-választás előtt.

A gázai helyzetről vitázik az EP

Az EP 2006. novemberi állásfoglalásában az izraeli kormányt és a palesztin milíciákat is a fegyveres támadások beszüntetésére szólította fel. Az akkor elfogadott szöveg szerint „a polgári infrastruktúra és a civil lakóépületek tömeges elpusztítása, a kórházak, klinikák és iskolák lerombolása, a vízhez, élelemhez és elektromos áramhoz való hozzájutás megtagadása, a mezőgazdasági területek elpusztítása, valamint a Gázai övezet teljes blokádja következtében a humanitárius válság katasztrofális szintet ért el”.

Az interneten tennék közzé, ki mennyit kap az agrártámogatásból

A közös agrárpolitika (kap) átláthatóságának növelése és a költségvetési ellenőrzés javítása a fő célja az Európai Bizottság rendelettervezetének, amelyet most az EP véleményez. A képviselők az interneten tennék közzé a támogatásból részesülők listáját.

Az Európai Bizottság 2006 márciusában a kap finanszírozását szabályozó rendelet módosítását javasolta annak érdekében, hogy növeljék a folyamat átláthatóságát.

A Jorgo Chatzimarkakis (liberális, görög) által jegyzett, konzultációs eljárásban tárgyalt jelentéstervezet szerint az EP támogatja a javasolt intézkedéseket.

Az EP szakbizottsága az interneten is nyilvánosságra hozná az uniós közvetlen támogatásban részesülők listáit. Így közölni kellene „a kedvezményezett nevét (családi és utónevek) és – a kötelező adatvédelmi előírások függvényében – a helységet, ahol a lakóhelye vagy létesítő okirat szerinti székhelye található, valamint az éves kifizetés összegét”.

A parlament úgy gondolja, „a többi vállalkozási formánál, beleértve a jogi személyeket is, a befektetők, valamint a vezetőség – például egy részvénytársaság igazgatósága, illetve egy korlátolt felelősségű társaság ügyvezetői – családi és utónevét is meg kell adni”.

„Az információkat évente, a tagállam által megállapított időpontban kell közzétenni, amelyről a Bizottságot és a kedvezményezetteket vagy előzetesen írásban, vagy a kifizető ügynökségek által a kifizetett összegről szóló értesítés keretében tájékoztatni kell” - áll a javaslatban.

Az EP-s tervek szerint a Bizottság létrehoz egy internetes platformot, amely kapcsolódik a tagállamok internetes platformjaihoz. Amennyiben a tagállamok általi közzétételre kifizető ügynökségek szintjén kerül sor, ezeket is össze kell kapcsolni egymással.

„Nyitott égbolt”: az EP támogatja az EU-USA légi közlekedési megállapodást

Az EP közlekedési szakbizottsága is megszavazta a 2007. április 30-án, az EU-USA csúcson már aláírt légi közlekedési megállapodást. Most a plenáris ülés szavaz. A megállapodást - ideiglenesen - 2008 márciusától alkalmazzák.

Az EU-USA légi közlekedési megállapodás legfontosabb elemei a következők:

Lehetőség nyílik arra, hogy a légitársaságok olyan járatokat indíthassanak, amelyek az EU-n és USA-n kívül más országokban is leszállnak. (Példa: a gép Frankfurtból Miamin át megy Mexikóvárosba). Bármiféle áruszállítás is lehetséges lesz az Egyesült Államok határain kívülről, anélkül, hogy a járatnak kötelezően az EU-ból kellene indulnia.

Washington egyoldalúan biztosítja, hogy egy uniós légitársaság az USA bármely városa és egy nem uniós európai ország között járatokat üzemeltessen.

Ahogy a megállapodás életbe lép, bármilyen uniós járat szabadon, ár- és kapacitáskorlátozás nélkül közlekedhet az USA és az EU bármely pontja között. Ez a „szabadság” jelenleg nem létezik.

Európai befektetők is tulajdonosi, befektetői és ellenőrzési jogokat gyakorolhatnak az amerikai légitársaságokban.

Az EU korlátozhatja az európai légitársaságokba történő amerikai befektetéseket.

Közösségi légitársaságok is részt vehetnek az USA „Fly America” elnevezésű kormányprogramjában. Hasonló jogokat az USA eddig soha nem biztosított harmadik országoknak.

Az EP egy 2007. március 14-én elfogadott állásfoglalással támogatását fejezte ki a „Nyitott égbolt” elnevezésű megállapodás-tervezetről. A parlament ebben kiemelte, hogy a megállapodás az első fázisban számos tisztázandó részletre nem tért ki (pl. a belföldi repülés, tulajdonjogok és cégalapítás joga).

Az állásfoglalás szerint az EU-nak és az USA-nak is hatékony intézkedéseket kell meghoznia a légi közlekedés környezetre és klímaváltozásra gyakorolt negatív hatásainak csökkentésére.

Az EP ragaszkodott ahhoz, hogy a Bizottság részletesen informálja a tárgyalások második fázisáról, és fontosnak tartotta, hogy az EP és az amerikai kongresszus rendszeresen tárgyaljon a megállapodás részleteiről.

A szakbizottsági képviselők a megállapodást 37 igennel, ellenszavazatok és tartózkodás nélkül fogadták el.
A légi szolgáltatások jelenleg kétoldalú megállapodások alapján működnek az USA és az EU tagállamai között. Ezek a kétoldalú megállapodások olyan rendelkezéseket is tartalmaznak, amelyeket az Európai Bíróság összeférhetetlennek ítélt a közösségi joggal. Ezért határoztak úgy, hogy új közösségi keretszabályra van szükség.

Így az Európai Bizottság a Tanácstól 2003 júniusában kapott felhatalmazás alapján tárgyalásokat folytatott az EU és tagállamai, valamint az USA közötti új megállapodásról. Ez a felhatalmazás nyitott légi közlekedési terület (OAA) létrehozását tűzte ki célul az EU és az USA között. Ezzel egységes légi közlekedési piac jönne létre, amelyben a befektetések szabadon áramolhatnak, és amelyben az európai és amerikai vállalatok korlátozás nélkül működtethetnek légi járatokat, akár a másik fél belső piacán is.

Növelné a repülőterek kapacitását az EP

A légi közlekedés forgalma mintegy 5,2 százalékkal nő évente, és 2025-re a mai két és félszeresét is elérheti - áll Anne E. Jensen (liberális, dán) által készített jelentésben.

Megfelelő intézkedések nélkül több mint 60 európai repülőtér válna képtelenné a forgalom zökkenőmentes kiszolgálására. Az EP koordinálná az akár határokon átnyúló reptérépítéseket, illetve -bővítéseket.

A képviselők úgy vélik, hogy a megfelelő repülőtéri kapacitás kiépítése, a hatékony földi kiszolgálás és a kapacitások jó kihasználása életbevágó az európai gazdaság szempontjából. Az Eurocontrol tanulmánya szerint a kapacitáshiány és a repülőutak iránti növekvő kereslet akár 10 új nagy és 15 közepes méretű repülőtér megépítését is szükségessé teheti.

Bár új infrastruktúra tervezése továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, az EP felkéri a Bizottságot, hogy 2009 előtt készítsen tervezetet az európai repülőtér-kapacitás növeléséről.

A szakbizottság szerint „a nemzetközi forgalmat bonyolító új repülőtéri kapacitások kiépítésére vonatkozó nemzeti és határokon átnyúló kezdeményezések ösztönzése és koordinálása, valamint a meglévő kapacitás jobb kihasználása érdekében a tervnek koherens megközelítést kell meghatároznia a tagállamok számára”.

A képviselők azt is fontosnak tarják, hogy ne sérüljön az unió hatásköre a reptéri kapacitások szétosztása területén. A jelentés szerint a nemzeti sajátosságoknak megfelelő különböző repülőtér-modelleknek (csomópontok és regionális repülőterek) hatékonyan kell együttműködniük.

Környezetbarát reptérbővítést

A légi közlekedés javuló környezetvédelmi tendenciái ellenére a képviselők arra figyelmeztetnek, hogy a gyors fejlődés következtében erősen emelkedik (1990-hez képest mára a duplájára) a szektor által kibocsátott, üvegházhatást okozó gázok mennyisége, amihez a repterek zsúfoltsága is nagyban hozzájárul. A repterek kapacitásának jobb kihasználása ezért elengedhetetlen.

A jelentéstevő azt is kiemeli, hogy a légi közlekedés növekedéséhez technikai és szabályozási rendszereknek kell társulniuk, amelyek korlátozzák e közlekedési mód káros hatásaiból eredő költségeket. A jelentés üdvözli a Bizottság kezdeményezését, amely bevonná a légi közlekedést az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerébe.

A képviselők újabb hatástanulmányok elvégzése nélkül nem támogatják a légi közlekedési földi szolgáltatások liberalizációját. „Minden, a 96/67/EK irányelv módosítására irányuló kísérletnek először a földi kiszolgálás minőségére és a földi kiszolgáláson belüli foglalkoztatás minőségére kell összpontosítania” - áll a szövegben.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ