Jogerősen megrovást kapott a Népszava főszerkesztője Schmidt Mária becsületsértési ügyében

2007.10.10. MTI

Jogerősen megrovással sújtotta a Népszava főszerkesztőjét Schmidt Mária becsületsértési ügyében a Fővárosi Bíróság kedden.

A XX. Század Intézet főigazgatója által magánvádlóként indított ügyben Németh Péter a bíróság szerint Eörsi István író három évvel ezelőtti cikkének közlésével követte el bűnsegédként a becsületsértést.

Bűncselekmény hiányában felmentették ugyanakkor Kovács Zoltánt, az Élet és Irodalom (ÉS) főszerkesztőjét, akit egy másik Eörsi-cikk közlése miatt vádolt meg Schmidt Mária ugyanebben az eljárásban.

Az eljárás főszereplője, az író, aki a becsületsértés tetteseként került a vádlottak padjára, hosszan tartó betegség után 2005 októberében elhunyt, ezért vele szemben már korábban megszűnt a büntetőeljárás.

A büntetőper előzménye az volt, hogy Schmidt Mária évekkel ezelőtt meghívott az általa vezetett intézetbe egy német történészt, aki azt találta mondani, hogy a nácik humánusan jártak el, hiszen a gázkamrákban 40 másodperc alatt meghaltak áldozataik.

Az eset kapcsán széles körű sajtópolémia bontakozott ki, melyben egy holokauszt túlélő azt tanácsolta az ilyen és hasonló nézeteket képviselőknek, hogy maguk is próbálják ki az általuk javasolt "humánus" eljárást. Ezzel a megjegyzéssel kapcsolatban Schmidt Mária egy másik történésszel közösen nyilvánosságra hozott levelében úgy vélekedett: aki mást gázkamrába küld, maga is náci. Eörsi István, aki maga is holokauszt túlélő, ezen a ponton kapcsolódott be a sajtópolémiába és Schmidt Máriát "közéletünk jobboldalának legzüllöttebb figurája", "történelem-hamisításra specializálódott üzletasszony" és "bizniszértelmiségi pártholdudvaronc" kitételekkel illette.

Emiatt a főigazgató polgári pert indított az író ellen. Abban az eljárásban 2004 tavaszán az elsőfokú bíróság a "züllött" jelzőt találta indokolatlanul sértőnek, bántónak és ezért nem jogerősen 150.000 forint kártérítést ítélt meg Schmidt Máriának.

A polgári perben másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2004 szeptemberében jogerősen kimondta, hogy a "züllött" mellett "a történelem-hamisításra specializálódott üzletasszony" fordulat is személyiségi jogot sért és 300 ezer forintra emelte a kártérítés összegét.

Még 2004 szeptemberében a polgári perben született jogerős ítélet kapcsán Eörsi cikket írt a Népszavában és az ÉS-ben, ezek az írások képezték a kedden, a kerületi bíróság elsőfokú ítéletének helybenhagyásával és jogerőre emelésével a Fővárosi Bíróságon lezárult büntetőper alapját.

A Fővárosi Bíróság szóbeli indoklása szerint a Népszava főszerkesztője ismerte Eörsinek a napilapban közölt cikkét, mely indulatból, Schmidt Mária megalázásának céljával született és túllépte a véleménynyilvánítási szabadság határait, ezért Németh Péter megrovásban részesült.

Ugyanakkor a néhány nappal később szintén Eörsi tollából az ÉS-ben közölt írás már letisztultabb, a bíróságok mérlegelése szerint nem lépte túl a véleménynyilvánítás szabadságának határait.

A Fővárosi Bíróság szóbeli indoklása szerint pedig a bírói ítéletek a nyilvánosságban megvitathatóak, az ÉS-ben közölt Eörsi-cikk pedig csupán azt tartalmazza, ami ahhoz szükséges, hogy az olvasók értsék az esetet, ezért Kovács Zoltán főszerkesztőt a bíróság felmentette a becsületsértés vádja alól.

Eörsi István 2004 szeptemberében a jogerősen elvesztett polgári per után az MTI-nek úgy nyilatkozott: a tábla ítélete nagy csapás a sajtószabadságra.

"Ellenzékben írtam 30 évig. Akkor a büntetőjogi fenyegetettségre kellett ügyelni. Ma viszont arra akarnak kényszeríteni, hogy minden jelző előtt fontoljam meg, mennyibe kerülhet. Hát nem fogom. Inkább még elvesztek néhány sajtópert, úgyis régóta tudom, hogy a szabadság sokba kerül" - mondta halála előtt egy évvel az író.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐJOG
SAJTÓ