Az igazságügyi és rendészeti miniszter szerint vannak olyan megnyilvánulások, olyan “tartalmak”, amelyek már nem férnek bele a szólásszabadság kategóriájába, és amelyeknek ezért nincs helyük a demokráciában. Takács Albert csütörtökön este a Közgázon tartott Tárcatükör rendezvényen beszélt erről; a fórumon szó volt a melegházasságról, a rendőrség arculatáról és a Zuschlag-ügyről is.

A “gyűlöletbeszédről”, és az azt érintő tervezett törvénymódosításokról szólva leszögezte: “a személy totális tagadása”, és az előítélet antihumánus kifejezése nem tartozik a szólásszabadság körébe.

A miniszter szerint polgárjogi eszközökkel kell fellépni a gyűlöletbeszéddel szemben, ám mint fogalmazott, lehetnek büntetőjogi vonatkozások is.

A beszélgetésen vitapartnere, Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta, hogy a véleményszabadság és az emberi méltósághoz való két alapjog ütközésekor utóbbi megelőzi az előbbit. Utalt arra, hogy az emberi méltóság elsőbbségét már az Alkotmánybíróság több határozata is alátámasztotta.

Személyes véleményének hangot adva úgy fogalmazott: “az alkotmányos jogok ütközését az alkotmány szintjén kellene feloldani”.

Takács Albert a rendezvényen a rendőrség arculatának tervezett változtatásáról szólva azt mondta, neki nem tetszik a felmerült “bátorság, bizalom, becsület”-szlogen, mert az a rendőrségről szól. Egy szlogennek üzenetet kell sugároznia, azt “jól kell megválasztani” – jegyezte meg.

Répássy Róbert a fórumon egyebek mellett arról beszélt, hogy az ellenzék és a kormány a látszat ellenére igenis együttműködik egymással, ám ez a nyilvánosság számára azért nem jelenik meg, mert “a médiát az érdekli, ahol ütközés van”, így “elsősorban a konfliktusok jönnek át”.

“Ne higgyék el azt a látszatot, hogy nincs a kormány és az ellenzék között együttműködés” – fordult a jórészt egyetemista fiatalokból álló hallgatósághoz

Takács Albert is reményét fejezte ki, hogy “valamilyen összefogás” a kormányoldal és az ellenzék között létrejön, és utalt arra, hogy volt már erre “kétharmados példa”.

A hallgatóság az azonos neműek párkapcsolatáról, az úgynevezett “melegházasság intézményéről” is kérdezte a két politikust.

Takács Albert közölte, a magyar jogrendszerben olyan szempontot nem lát, ami ezt kizárná. Jelezte ugyanakkor, hogy tekintettel kell lenni az intézmény társadalmi támogatottságára. “Olyan álláspontot, jogszabályt nem lehet alkotni, ami nyilvánvaló társadalmi elutasítással találkozik” – emelte ki.

Répássy Róbert – ismételten hangsúlyozva, hogy saját véleményéről van szó – azt mondta: a házasságot a férfi-nő kapcsolatának fenntartott intézménynek látja, így szerinte az nem terjedhet ki az egyneműek viszonyára.

A képviselő szerint ugyanilyen “tabu” az örökbefogadás, amelyet, mint mondta, “nem a meleg pároknak találtak ki”.

Takács Albert arra a kérdésre, ha a miniszterelnök már tavasszal tudott a Zuschlag-ügyről, akkor nem lett volna-e kötelessége feljelentést tenni, azt mondta: “elvileg, ha valaki feljelentési kötelezettség alá eső bűncselekményről tud, és azt nem tárja a hatóság tudomására, akkor természetszerűleg ez jogsértés”. Hozzáfűzte: ezt “általánosságban” mondta, nem pedig a konkrét esetre, amelyet még nem ismert meg a sajtóból.

Takács Albert szerint a Zuschlag-ügyben a “mérföldkő” az esetleges vádemelés lesz. Közölte, úgy látja, a médiában eddig minden szereplő megnyilatkozása “önálló életre kelt”, pedig, mint mondta, itt józanságra, higgadtságra lenne szükség.

Répássy Róbert megismételve pártja álláspontját, azt mondta: Gyurcsány Ferencnek akkori miniszterként ebben az ügyben politikai felelőssége van.