Az Alkotmánybíróságra látogatott az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottsága

2007.10.17. Alkotmánybíróság / MTI

Október 16-án délután az Alkotmánybíróságra látogatott az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága. A két testület tagjainak kötetlen megbeszélésén egyebek közt szóba kerültek az Alkotmánybíróság működésével és hatáskörével kapcsolatos jogalkotási kérdések.

Egyetértés alakult ki arról, hogy az Alkotmánybíróság szervezetére és hatásköreire vonatkozó szabályok az Alkotmányban, míg a főbb eljárási szabályok az alkotmánybírósági törvényben kapjanak helyet. Felmerült, hogy az Alkotmányban pontosítani kell a népszavazás tiltott tárgyköreinek körét, és a népszavazásra vonatkozó szabályozás egészét szükséges lenne a jogalkotónak újragondolnia. A két testület áttekintette azokat a kérdéseket, amelyekben az Országgyűlésnek az Alkotmánybíróság határozataiból adódóan jogalkotási feladatai vannak. Megállapították, hogy csökkent azoknak a jogalkotói mulasztásoknak a száma, amelyek határideje már letelt. Az országgyűlési bizottság arról tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy a közeljövőben várhatóan újabb, az Alkotmánybíróság határozataiból eredő jogalkotási feladataiknak is eleget tesznek.

Az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértései - kronológia

Az Alkotmánybíróság (Ab) hivatalból, illetőleg bárki indítványára megállapíthatja, hogy a jogalkotó szerv (jelen esetben az Országgyűlés) a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. Ekkor a mulasztást elkövető szervet - határidő megjelölésével - felhívja feladatának teljesítésére, de a mulasztás pótlására megállapított határidő be nem tartása nem jár következményekkel. Összeállítás a Parlamenttel kapcsolatos, jelenleg is érvényben levő mulasztásos alkotmánysértésekről:

Az OGY legrégebben, 15 éve a kisebbségek parlamenti képviseletének ügyében van mulasztásos alkotmánysértésben, az ezzel kapcsolatos törvényt 1992. december 31-ig kellett volna megalkotni.

A Ház a mai napig nem tett eleget az Alkotmánybíróság 1996 szeptemberében hozott határozatának sem, amely megállapította, hogy a magyar állam alkotmányellenesen járt el azzal, hogy nem kártalanította azokat a magyar állampolgárokat, akiknek tulajdonát a szövetséges hatalmak a párizsi békeszerződés alapján lefoglalták, visszatartották. Az Ab 2003. szeptemberi határozata értelmében alkotmányellenes helyzetet idézett elő az is, hogy az 1946-ban aláírt lakosságcsere-egyezmény alapján Csehszlovákiából áttelepített magyar nemzetiségű személyeknek az 50 hektárt meg nem haladó nagyságú, mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanokon fennálló tulajdonjoga elvesztéséért nyújtandó kárpótlás rendezését elmulasztotta az OGY. (A kormány az előterjesztést 2004. május 12-én első olvasatban megtárgyalta, de az Igazságügyi Minisztérium által az érintett érdekképviseleti szervezetekkel folytatott egyeztetések nem vezettek eredményre.)

Az Alkotmánybíróság 1998 júniusában döntött úgy, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn amiatt, hogy a házszabály nem tartalmaz garanciális rendelkezést arról: a frakcióhoz nem tartozó képviselők ténylegesen tagjai lehetnek az OGY állandó és ideiglenes bizottságainak. Az Ab megállapította azt is: az olyan párthoz tartozó képviselőket, amely átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt, akkor is megilleti a képviselőcsoport létrehozásának joga, ha az OGY egyébként a frakció alakításához magasabb létszámot határoz meg.

1999 márciusában az Ab mulasztásos alkotmánysértést állapított meg az OGY rendes ülésszakon belüli ülésezési rendjének a Házszabályban történő szabályozása ügyében. A felvetett problémák rendezésére szolgáló határozati javaslatokat az OGY nem fogadta el, a kérdés megoldására a most készülő Házszabály-törvény tervezete tesz javaslatot.

Az Alkotmánybíróság idén áprilisi, illetve júliusi határozatának értelmében az OGY mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy a házszabályban nem határozta meg a képviselők felszólalási idejének garanciális szabályait, illetve hogy nem szabályozta törvényben a kormányülések tartalmi dokumentálásának rendjét.

Az Alkotmánybíróság 2003 novemberében kimondta: az OGY mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta törvényben a parlament állandó és ideiglenes bizottságai vizsgálati tevékenységének rendjét, és nem teremtette meg a vizsgálatok hatékonyságának törvényi feltételeit. A törvényjavaslat kidolgozására az előző parlamenti ciklus végéig nem került sor a konszenzus hiánya miatt, megoldására ugyancsak a most készülő Házszabály-törvény tervezete tesz javaslatot.

Az Alkotmánybíróság 2004 decemberében kimondta: az OGY alkotmányellenes mulasztást idézett elő azzal, hogy nem alkotta meg a kábítószerfüggők gyógyításában résztvevők büntetőjogi felelősségének kérdéseit rendező jogszabályokat.

Az Alkotmánybíróság 2005 júniusában megállapította, hogy az alkotmány 71. paragrafus (1) bekezdésébe foglalt egyenlő választójog alapelvéből következő alkotmányos követelmény, hogy az egyéni választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól, az OGY jogalkotói feladatának elmulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy nem teremtette meg maradéktalanul az egyenlő választójog alapelvéből következő követelmények érvényesülését biztosító jogszabályi feltételeket.

Az Ab ugyancsak 2005 júniusában kötelezte a parlamentet, hogy szüntesse meg a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzetet és a népszavazásra külön jogorvoslati határidőket állapítson meg, és ezáltal biztosítsa a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának a népszavazás speciális jellegéhez igazodó feltételeit és eljárásjogi garanciáit.

Az Ab 2005 októberében megállapította: alkotmányellenes helyzet keletkezett annak következtében, hogy az OGY a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben nem alkotta meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, mint az országos foglalkoztatáspolitikai érdekegyeztetés szervezetének létrehozására és működésére vonatkozó törvényi rendelkezéseket. (A kormány az előző parlamenti ciklusban benyújtotta az erre vonatkozó törvényjavaslatot, de annak elfogadására már nem került sor.)

A parlament ezen felül mulasztásos alkotmánysértésben van a nemzetközi polgári repülésről szóló 1944. évi egyezmény függelékeinek kihirdetése, a kiszolgáló- és lakóút céljára történő lejegyzés szabályozása, a kényszerbérlettel terhelt lakások esetében a tulajdonjog védelmét biztosító garanciális rendelkezések meghozatalának elmulasztása kapcsán, amiért nem biztosította a tulajdonosok jogorvoslati lehetőségét természetvédelmi területek védetté nyilvánítása esetén, továbbá amiért nem hozta összhangba a kisajátításról szóló 1976. évi törvényerejű rendelet szabályait a tulajdonhoz való jog követelményeivel.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ORSZÁGHÁZ