Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Del Ponte még nem elégedett Belgrád együttműködésével

2007.10.17. BruxInfo

Bár lát előrelépést az egy évvel ezelőtti helyzethez képest, Carla Del Ponte hágai főügyésznő szerint Belgrád még mindig nem működik teljes körűen együtt a nemzetközi törvényszékkel. Az EU bővítési biztosa szerint ugyanakkor Szerbia együttműködését illetően inkább „félig tele van a pohár, mint félig üres”.

Lát bíztató jeleket Szerbia együttműködési készségében – nagyon fontos gesztusnak tartja például azt, hogy a belgrádi hatóságok jutalmat tűztek ki azok számára, akik információkkal segítik a még szabad lábon lévő háborús bűnösök kézre kerítését -, de ezzel együtt sem elégedett a jelenlegi helyzettel – közölte hétfőn az EU27-ek külügyminisztereivel Luxembourgban Carla Del Ponte, a hágai törvényszék főügyésze.

„Megerősítem, hogy a helyzet ma jobb, mint egy évvel ezelőtt volt. Az együttműködés azonban még mindig túlságosan lassú és nem kielégítő” – szögezte le a külügyminisztereknek adott beszámolójában a főügyésznő. Szerinte az a tény, hogy Ratko Mladic oly sok ígéret és nyilatkozat dacára továbbra is szabad lábon van, egyértelműen demonstrálja ezt. Carla Del Ponte meggyőződése, hogy a szerb kormány minden szükséges forrás birtokában van, hogy megállapítsa a szökevény tartózkodási helyét és letartóztassa őt. „Ennek a képességnek kézzelfogható eredményekre váltása továbbra is a legfőbb akadály. Ezért nem állíthatok ki pozitív értékelést a teljes körű együttműködésről mindaddig, amíg Ratko Mladicot nem tartóztatják le és nem küldik Hágába” – hangsúlyozta a főügyész, aki október 25-én és 26-án utazik legközelebb Belgrádba, hogy felmérje a szerbek együttműködésre való készségét.

Carla Del Ponte a külügyminisztereket tájékoztatva különösen amiatt panaszkodott, hogy a számos ígéret ellenére kollégái még mindig nem jutnak hozzá a nyomozás és a perek szempontjából fontos dokumentumokhoz és a belgrádi hatóságok megtagadják a hozzáférést a védelmi és biztonsági minisztérium, illetve a titkosszolgálat archívumaihoz. A szerbek sok esetben arra hivatkoznak, hogy az irattárak és fontos iratok az 1999-es NATO bombázásokban megsemmisültek, amit Del Ponte a múltbéli tapasztalatok alapján nem tart hihetőnek.

Olli Rehn az EU bővítési biztosa és környezete ugyanakkor egyáltalán nem tartja annyira negatívnak a Del Ponte-jelentést, mint az első pillantásra tűnik. Ennek jeleként Rehn hétfőn azt nyilatkozta a sajtónak, hogy Szerbia esetében inkább félig tele van a pohár, mire a hágai főügyész azzal replikázott, hogy szerinte az inkább félig üres. A bővítési biztos hangsúlyozta, hogy Del Ponte belgrádi útja után készítendő jelentését nagy mértékben figyelembe fogja venni, amikor arról fog dönteni, hogy Belgráddal parafálhatják-e a stabilizációs és társulási megállapodást (SAA). A megállapodás parafálásáról Rehn saját hatáskörben dönthet, az aláíráshoz azonban már a tagállamok jóváhagyása szükséges. A finn bizottsági tag környezetében hangsúlyozzák, hogy a parafáláshoz nem kell feltétlenül a teljes körű együttműködésnek megvalósulnia.

Göncz Kinga magyar külügyminiszter számára a Del Ponte jelentésnek az volt a fő üzenete, hogy nyomás alatt kell tartani Szerbiát. Ezzel kapcsolatban diplomaták is felhívták a figyelmet a hágai főügyésznek arra a megállapítására, hogy a szerb hatóságok érdekes módon eddig mindig egy-egy fontos esemény (ENSZ Közgyűlésre készült jelentés, főügyészi vizit Belgrádba) előtt mozdultak és tettek gesztusokat, mint legutóbb néhány napja is, amikor vérdíjat tűztek ki Mladic fejére.

  • kapcsolódó anyagok
ENSZ
HÁBORÚS BŰNÖK
NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÓSÁG