A közjegyzőkre alkalmazandó állampolgársági követelmények: a Bizottság lépéseket tesz nyolc tagállammal szemben annak biztosítására, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét tiszteletben tartsák.
A Bizottság úgy döntött, hogy indokolással ellátott véleményt küld a Cseh Köztársaságnak, Magyarországnak, Lettországnak, Litvániának, Máltának, Lengyelországnak, Szlovákiának és Szlovéniának, mert ezek a tagállamok csak saját állampolgáraik számára teszik lehetővé a közjegyzői tisztség betöltését és gyakorlását.
A Bizottság szerint ez az állampolgársági követelmény nem egyeztethető össze az EK-Szerződés 43. cikkével biztosított letelepedési szabadsággal, és az EK-Szerződés 45. cikkével sem indokolható, mivel ez utóbbi csak a közhatalom gyakorlásával együttjáró tevékenységeket veszi ki az előbbi hatálya alól.
A Bíróság joggyakorlata szerint ugyanis a közhatalom gyakorlásában történő részvétel kizárólag közvetlen és egyedi lehet. Márpedig a Bizottság szerint a közjegyzők esetében ilyenről nincs szó, mert ők nem hozhatnak kötelező erejű döntést a tanácsért a hozzájuk forduló ügyfelek akarata ellenére. Másszóval nem dönthetnek, tehát nem gyakorolhatnak hatalmi tevékenységet az állam nevében.
Mivel ez a nyolc tagállam fenntartotta álláspontját a felszólító levélre adott válaszban, a Bizottság úgy döntött, hogy indokolással ellátott véleményt küld számukra, ami a jogsértési eljárás második szakaszát jelenti. Belgium, Németország, Görögország, Franciaország, Luxemburg és Ausztria esetében a Bizottság már arról döntött, hogy megindítja az eljárás harmadik szakaszát, azaz a Bírósághoz fordul.
A fentiekkel szemben Észtország úgy ítélte meg, hogy az állampolgársági követelmény fenntartása nem indokolható. Ezzel követi Spanyolország, Olaszország és Portugália példáját, amely országok már eltörölték a közjegyzőkkel szemben ezt a követelményt, továbbá Hollandiáét, ahol a megszüntetés folyamatban van.
E követelmény eltörlése nem jelenti a közjegyzők jogállásának, különösen a csak az általuk ellátható tevékenységek körének megváltoztatását. Ezenfelül ezek a jogsértési eljárások nem érintik a tagállamok azon hatáskörét, hogy szabályozzák a közjegyzői tevékenységet, különösen hogy a közjegyzői szolgálat színvonalát biztosító intézkedéseket hozzanak, beleértve versenyvizsgák szervezését.
A közjegyzői hivatás ellátásához szükséges magasszintű képesítés megléte kevésbé kirekesztő módon is biztosítható, jelesül a felsőfokú oklevelek elismerésének általános rendszeréről szóló 89/48 irányelv alkalmazásával, amely lehetővé teszi a nemzeti jog ismeretének alkalmassági vizsgával (vagy próbaidővel) történő felmérését. Az említett tagállamokkal szembeni második kifogás éppen az irányelv átültetésének hiánya.
