Az adóverseny és a közös társasági adóalap mellett az EP

2007.10.25. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

A képviselők szerint a 27 különböző - ráadásul adórendszer hátráltatja az európai gazdaságot és megkönnyíti a csalásokat. A parlament ellenzi a hozzáadottérték-adók növelését, és egyszerűsítené a vámeljárásokat. Az EP támogatja a közös társasági adóalap meghatározását.

Az EP szerdán véleményadó jelentést fogadott el az adózási és a vámpolitikának a lisszaboni stratégiához való hozzájárulásáról. A szöveget 323-214-120 arányban szavazták meg. Az eredeti jelentéstevő, Sahra Wagenknecht (szocialista, német) a végleges szöveggel nem értett egyet, ezért nem adta nevét a sz

Sokmilliárd euró veszteség a széttagoltságból

A jelentés szerint „az Európai Unióban létező 27 különböző adórendszer akadályozza a belső piac zökkenőmentes működését, továbbá az adminisztráció és az előírásoknak való megfelelés tekintetében jelentős többletköltséget jelent a határokon átnyúló kereskedelem és üzleti tevékenység számára”.

A jelentésben az áll, hogy „az adórendszerek jelenlegi széttagoltságával kapcsolatos elemek alkotják az adókijátszást lehetővé tevő kibúvókat, mivel a csalás és az adókijátszás miatt elmaradó bevételek a becslések szerint csak a hozzáadottérték-adó esetében 200-250 milliárd eurót tesznek ki”.

Uniós összehangolás harmonizáció nélkül

Az EP szerint „az Európai Unióban az adóverseny a dinamikus vállalkozási környezet révén EU-szerte gazdasági hasznot eredményezett és eredményez, de a megfelelő EU-szintű adó-összehangolás, amely nem törekszik az adókulcsok harmonizálására, hozzájárulhat ahhoz, hogy az adóverseny előnyein a vállalkozások, munkavállalóik és fogyasztóik még szélesebb körben osztozzanak”.

A szöveg kiemeli, „hogy Európában az általános adószintek még mindig magasabbak más OECD-országokéhoz képest”. Az EP „felhívja a figyelmet arra is, hogy az állami bevételek egészében véve a tényleges társasági adókulcsok csökkenése ellenére növekedtek”.

Közös társasági adóalap

A parlament „támogatja a Bizottságnak az egész Európában egységes közös konszolidált társasági adóalap (kkta) létrehozására irányuló törekvéseit”, hozzátéve, hogy a kkta „olyan politika, amelyet a megerősített együttműködés keretében lehet folytatni, amint arról a szerződések rendelkeznek”.

Az EP úgy vélte, hogy „egy valóban közös, egységes adóalap megteremtése érdekében fontos a határokon átnyúló gazdasági tevékenységekre vonatkozó összehasonlítható vagy – a legjobb esetben – közös nyilvántartási dokumentáció létrehozása is”.

A kutatási-fejlesztési kiadásoknál adólevonási, adócsökkentési lehetőségekkel ösztönöznék „a termelékenység által előidézett növekedést”.

A parlament „szükségesnek tartja olyan államháztartási politikai környezet létrehozását, amely a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás tekintetében kedvező, és amely a foglalkoztatottak és a fogyasztók, valamint a vállalatok és a tőkejövedelmet szerző személyek közötti általános adóteher-megosztás érdekében egy uniós szintű egészséges adóversenyt eredményez”.

Ne emelkedjen a hozzáadottérték-adó

Az EP „úgy ítéli meg, hogy a közhasznú állami, illetve részben állami vállalatok számára a hozzáadottérték-adó területén fenn kell tartani az adókiváltságokat; úgy véli, hogy az EU-szerte meglévő HÉA-kötelezettségük kezelése érdekében be kell vezetni az egyablakos ügyintézést a társaságok számára”.

A parlament „bírálja az Európai Unióban a hozzáadottérték-adó kulcsának emelkedő tendenciáját, mert ez regresszív hatású és csökkenti a keresletet; hangsúlyozza, hogy egyes EU-tagállamokban a tapasztalat azt mutatta, hogy akkor keletkezik nagyobb bevétel, amikor az adóalapot kiszélesítik, amikor a foglalkoztatási növekedés a fogyasztás növekedését eredményezi, és amikor a feltételek adottak a feketegazdasági tevékenységek szabályossá tételéhez, ezt folyamatot pedig a HÉA-kulcsok növelése veszélyezteti”.

Az EP „a belső piac létrejöttének érdekében fontosnak tartja a vámjogszabályok egyszerűsítését és a vámeljárások racionalizálását a határokon átnyúló ügyleteket végző vállalkozások adminisztratív költségének csökkentése céljából”.

Becsey: adóminimum helyett adókonvergencia

A plenáris vitában felszólalt Becsey Zsolt (néppárti). A képviselő azt mondta, „igent mondunk” az élőmunka, a kis- és középvállalkozások segítésére, a családok erősítésére, a munkahelyteremtésre, és a demográfiai kihívásokra válaszul a szociálpolitikai támogatásra. A képviselő szerint nemet kell viszont mondani arra, „hogy az antiinflációs politika és a versenykihívásokra való megfelelő válaszadás helyett egészségügyi és környezetvédelmi vagy szociálpolitikai szempontokból túladóztassuk magunkat”.

Becsey azt mondta, a valódi adókonvergencia érdekében a jelenlegi, csak a minimumadózásra törekvő gondolkozást egy magatartáskódexnek (code of conduct), az „egy sávba való terelésnek” kell felváltania.

A közös adóalappal kapcsolatban a képviselő azt mondta, „nagyon nagy gond lenne, ha ez oda vezetne, hogy büntetnénk versenyképes országokat, és minimális szint bevezetésére kerülne sor”. Becsey kérdésként fogalmazta meg, „nem fog-e a leányvállalati nyereség például az új tagállamokból állandóan visszakönyvelődni helyi befektetés helyett az anyavállalat nyereségébe?”.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ