Döntés a közösségi hatáskörök büntetőjogi kérdésekben történő gyakorlásáról

2007.10.29. Jogi Fórum / JG

Az Európai Bíróság egy múlt héten meghozott döntése egyszerre erősítette meg és korlátozta a Bizottságnak a közösségi büntetőjogi együttműködés keretein belül élvezett hatásköreit.

Az Európai Bíróság október 23-án döntött abban a Bizottság és a Tanács között zajló jogvitában, amelynek tárgya a Tanácsnak a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez kapcsolódó kerethatározata volt. A 2005. július 12-i 2005/667/IB tanácsi kerethatározatot a tagállamok kormányai büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködése keretében fogadták el.

A kerethatározat olyan európai uniós jogforrás, amely nem közvetlenül alkalmazandó, de az abban megjelölt célt teljesíteni kell oly módon, hogy végrehajtási formájának és eszközének megválasztása, azaz a jogi keret kitöltése a tagállamok feladata. A kerethatározat az Európai Unió III. pillérének, a rendôri és büntetô-igazságügyi együttműködésnek sajátos jogforrási formája.

A kérdéses kerethatározat a hajók által okozott szennyezésre vonatkozó jogszabályok végrehajtásához szükséges büntetőjogi keret megerősítéséről szólt. Kötelezte az államokat, hogy “hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókat fogadjanak el azon jogi és természetes személyek vonatkozásában, akik a közösségi irányelvben említett bűncselekmények egyikét elkövették, annak elkövetésére felbujtottak, vagy ahhoz bűnsegélyt nyújtottak.” A kerethatározat egyebekben meghatározta az alkalmazható büntetőjogi szankciók típusát és mértékét a bűncselekmény által a vízminőség, az állati vagy növényi fajok vagy a személyek számára okozott károsodás arányában.

Az Európai Bíróság múlt heti döntésében, a Bizottság érvelését elfogadva azért semmisítette meg a szóban forgó kerethatározatot, mert azt a közösségi jogalkotás keretein kívül fogadták el. A Bíróság által lényegében helyben hagyott bizottsági álláspont az volt, hogy “a kerethatározat célja és tartalma az Európai Közösség hatáskörébe tartozik az EK-Szerződés által előírt közös közlekedéspolitika (és környezetvédelmi politika) keretében; ebből következően a megtámadott határozatot az EK-Szerződés alapján kellett volna elfogadni.” Ez azt jelenti, hogy a kerethatározat tárgykörében jogalkotási eljárást a Tanács helyett (az EU 1. pillérének számító közösségi együttműködés keretei között) a Bizottság kezdeményezhet, és az Európai Parlament részt vehet a jogi aktus elfogadásában.

A Bíróság egy másik ügyben egyszer már egyértelműen megerősítette a fenti érvelést. A mostani döntés annyiban számít nóvumnak, amennyiben a közösségi hatáskörök értelmezésén túl leszögezte azt is, hogy az alkalmazható büntetőjogi szankciók típusa és mértékének megállapítása viszont nem tartozik a Közösség hatáskörébe.
A Bíróság jogértelmezésének várható hatásai
Ennek fényében kétségessé vált a Bizottság azon jogszabálytervezeteinek a sorsa, amelyek az európai jogi normák megsértése esetére valamilyen büntetőjogi szankciót helyeztek kilátásba.

A fenti kitétel miatt ugyanis azok a tagállamok kerültek kedvezőbb helyzetbe, amelyek eddig is ellenezték, hogy a Bizottság az egyes büntetőjogi tényállásokra vonatkozó szankciók mértéke tekintetében egységes minimumkövetelményeket vezessen be. Szakértők szerint a döntés biztosan hatáskörrel kapcsolatos vitákat fog generálni az unión belül, melynek keretében a tagállamok igyekeznek majd kihúzni a Bizottság által előterjesztett jogszabálytervezetek méregfogát, például a feketemunka, a termékhamisítás és a környezetkárosítás visszaszorítása érdekében készülő anyagok tekintetében.

Az unió hat legnagyobb tagállamainak belügyminiszterei például két héttel korábbi találkozójukon már azzal utasították vissza a feketemunkások foglalkoztatásának egységes pönalizálását, hogy ezt a kérdést az illegális bevándorlással foglalkozó jogszabályok módosításával kellene inkább kezelni. A foglalkoztatók európai ernyőszervezete, a BusinessEurope pedig eleve feleslegesnek ítélte a kérdés felvetését, mert a feketén történő foglalkoztatásra minden országban megfelelő jogszabályok állnak rendelkezésre, pusztán azok jobb kikényszeríthetőségét kellene, lehetőleg tagállami szinten elérni. Hasonló érvek hangzottak el a Bizottság környezetvédelmi tárgyú büntetőjogi javaslatainak vonatkozásában is.

A Bizottság mindazonáltal igyekszik a döntést számára kedvező színben feltüntetni. Egy bizottsági tisztviselő szerint a döntés tanulsága elsősorban az, hogy a megerősítette a Bizottság büntetőjogi területre érvényes hatásköreit. A Bizottság egyúttal kiemelte azt is, hogy ugyan a döntés értelmében nem lehetséges egységes szankciórendszert bevezetni, a tagállamok azonban mégsem élveznek teljes önállóságot a jogkövetkezmények mértékének meghatározásában, mert az uniós jogszabályok megsértése esetén kilátásba helyezhető hátrányos jogkövetkezményeknek mindenkor meg kell felelniük a hatékonyság, arányosság alapkövetelményeinek és megfelelő visszatartó erőt kell kifejteniük.

A Bizottság továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy a hamarosan elfogadásra kerülő reformszerződés rendezi a helyzetet, mert a büntető igazságszolgáltatás kérdéseit közösségi hatáskörbe fogja utalni.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ