Jogi problémák a gyűlöletbeszéd büntetése körül

2007.10.31. Magyar Hírlap Online / BR

Hétfőn (október 29.) elfogadta a parlament a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos Ptk.-módosítást, amely pontosítja és kiterjeszti a személyhez fűződő jogok megsértésének körét.

A Magyar Hírlap által megkérdezett jogi szakértő szerint a változtatás számos problémát vet fel, és csak a gyakorlat fogja megmutatni, hogy a törvény ebben a formában elégséges, vagy már túlszabályozásnak tekinthető.

Simon Attila szerint nagy feladat hárul majd a jogalkalmazókra, hiszen a bíróknak kell majd eldönteniük, hogy melyik kifejezés számít sértőnek és melyik nem. A szakember a módosítás kényes részének tekinti azt a pontot, amely akkor is lehetővé teszi a jogi lépést, ha az adott kisebbség tagját általánosságban éri a sértés. "Ebben az esetben, ha én valósan vagy valótlanul valamelyik kisebbség tagjának tekintem magam, bírósághoz fordulhatok, mert a kisebbségre valahol pejoratív kifejezést tett valaki" – magyarázta Simon Attila.

Hozzátette: a módosítás magában hordozza a feljelentési dömping eshetőségét is, de jelen pillanatban nem tudható, hogy az állampolgárok mennyire fognak élni vagy épp visszaélni ezzel a jogosultsággal. A jogász szerint egyébként nem véletlen, hogy megszavazták ezt a módosítást, hiszen egyrészt már korábban is voltak ilyen törekvések, másrészt a változtatással igazodunk a személyhez fűződő jogok körét egyre jobban bővítő nemzetközi trendhez.

  • kapcsolódó anyagok
GYŰLÖLETBESZÉD
PTK