Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Általános vita a női kvótáról

2007.10.31. MTI

Kiterjeszthető-e a kvótarendszer? Többek között erről folyt a vita kedden (október 30.) az Országgyűlésben, mikor a női kvóta kérdését vitatták meg a képviselők.

Az SZDSZ női kvótáról szóló javaslatának folytatódó általános vitájában a kereszténydemokrata Salamon László úgy vélekedett, kívánatos a nők arányának növelése az Országgyűlésben, de a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozást nem tartotta megfelelőnek.

Ezt a kérdést nem adminisztratív módon kell rendezni - tette hozzá az ellenzéki képviselő. Salamon László kitért arra, hogy a törvényjavaslat alkotmányossági problémákat is felvet. Jelezte: a KDNP frakciója módosító javaslatot nyújt be az előterjesztéshez.

Felszólalása után hosszabb vita alakult ki Salamon László és az egyik előterjesztő, Sándor Klára liberális képviselő között. Utóbbi szerint nincs alkotmányossági akadálya a javaslatnak. Az SZDSZ-es képviselő hozzátette: a nők nemcsak a parlamentben, hanem más döntéshozó fórumon sincsenek jelen arányuknak megfelelően.

Nem érdekérvényesítésről, hanem az emberi jogok érvényesüléséről van szó - emelte ki Sándor Klára.

Minderre reagálva Salamon László arról beszélt, hogy a kvótarendszer kiterjesztése indokolt lenne a nyugdíjasokra és a fiatalokra is. Sándor Klára viszont arra mutatott rá, hogy a fiatalság nagyon nehezen körülhatárolható kategória.

Egy újabb hozzászólásában Salamon László felhívta a figyelmet arra, hogy módosító javaslata nem veti el a női kvótát, és nem is áll ellentétben az eredeti javaslattal.

Frankné Kovács Szilvia (MSZP) éppen ezt a módosító indítványt kritizálta: mint mondta, olyan is olvasható benne, hogy a jogi szakvizsgával rendelkezők is kapjanak kvótát. Ez elfogadhatatlan - közölte a szocialista képviselő.

Salamon László (KDNP) szerint az esélyegyenlőség nem egyenlő a jogegyenlőséggel, tehát ha Sándor Klára azt mondja, hogy jogi diszkrimináció létezik a nők képviselővé választása ellen, akkor alkotmányellenesnek nevezi a választójogi törvényt. A képviselő felhozta a nyugdíjas kvótát, ami szintén megoldható lenne egy kétkamarás parlamentben, a máshol is létező korporatív gondolkodás alapján. Kitért arra is, hogy az MSZP munkástagozata több internetes fórumon lobbizik a munkás kvóta mellett, amely elképzeléshez a Fidesz munkástagozatának is csatlakozott néhány képviselője.

A Sándor Klárával kialakult vitában Salamon László hangsúlyozta, hogy a korporáció nem kommunista dolog, hanem keresztény gyökere van, 1926-ban a magyar jogalkotásban is szerepelt.

Pettkó András (MDF) úgy értékelte, hogy Sándor Klára és Magyar Bálint, a két liberális előterjesztő kiszabadította a palackból a szellemet, példa erre a munkástagozatok internetes lobbizása és előreláthatóan több más kisebbség, így a romák, vagy a fiatalok is jelentkeznének parlamenti kvótáért. A képviselő támogatta, hogy minél több társadalmi csoport jelenjen meg a törvényhozásban, de ez álláspontja szerint csak szabad versenyes választás során vihető végbe.
Sándor Klára vitába szállt azokkal a véleményekkel, hogy a magyar alkotmány csak diszkriminált kisebbségekkel szemben enged meg pozitív diszkriminációt. Álláspontja szerint csak a nők azok, akik rendkívül kevés számban, jelenleg 10 százalékig tudnak bejutni a parlamentbe.
Gulyás József (SZDSZ) nem támogatta szabad demokrata képviselőtársai javaslatát, mivel álláspontja szerint a kvóta leszabályozná az alkotmányt, tehát a politikai erőknek kell kifejteniük ilyen tevékenységet. A képviselő kikérte magának Pelczné Gáll Ildikó fideszes vezérszónok szavait, mivel azok értékelése szerint arról szóltak, hogy csak a nők képesek feltétlen szeretetre, szolidaritásra és gondoskodásra, pedig ez a férfiak ugyanúgy igaz.

Sándor Klára egyetértett azzal, hogy a nők és a férfiak nagyon hasonlóak, de szocializációjukban mások, a lányokat nevelik általában az említett értékekre, a fiúkat pedig versenyre, bár értelemszerűen vannak eltérések. A liberális képviselő a kereszténydemokrata képviselők figyelmét arra hívta fel, hogy XVI. Benedek pápa ugyanezen tulajdonságok miatt szorgalmazta a nők aktívabb társadalmi szerepét. Arra a felvetésre reagálva, hogy az SZDSZ sem tudja, mit akar ezzel a javaslattal, Sándor Klára azt mondta, erre pártja vezetőinek kell választ adniuk, mivel ez két képviselő javaslata és a vita is mutatja, hogy az SZDSZ-ben is sért érdekeket.

Pettkó András valós megoldásokat szorgalmazott a női kvóta helyett, például a részmunka és a távmunka lehetőségeinek fejlesztését, megkönnyítve a gyermekszülésből a munkaerőpiacra visszatérő nők elhelyezkedését.

Sándor Klára szerint a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, az ilyen rendelkezések elfogadásához az kell, hogy a törvényhozás legalább egyharmadát nők tegyék ki, ezért lenne szükséges javaslatuk elfogadására. Hozzáfűzte: a magyar parlament 17 év alatt nem fogadott el ilyen megoldásokat, ami álláspontja szerint az említett arány hiányának következménye.

Frankné Kovács Szilvia (MSZP) közölte: módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslatoz, amely szerint a pártok választási listáin a nők ötven százalékos arányát 2018-ra kellene elérni. 2010-ben 20 százalékos, 2014-ben pedig 33 százalékos lenne az arány.

Mécs Imre (MSZP) úgy vélte, a nők arányát semmiféle mesterségesen előírt kvótával nem lehet meghatározni a választási listákon. Hozzátette: a Ház előtt lévő javaslat nem megfelelő a cél szempontjából. Mint mondta, erőltetni nem lehet a kiegyenlítést, mert ez a diktatúrára emlékeztet, az ilyen módszer a diktatúra sajátsága. Úgy vélte, ez a javaslat csak tüneti kezelés. Álláspontja szerint azt kell elemezni, hogy a lakosság miért nem választ meg nagyobb arányban nőket országgyűlési képviselőnek.

A szocialista képviselő emlékeztetett John Emesének, az SZDSZ fővárosi frakcióvezetőjének véleményére, aki antiliberálisnak tartja a női kvóta bevezetését. Mécs Imre szerint kérdés, hogyan tudnak azok az értékes nők eljutni a politikai pályára, akik gyermekeket nevelnek. Mint mondta, nagyon szeretné, ha sok családanya ülne a parlamentben, de "éppen a családanyák nem kerülnének be ebbe az erőltetett diktatórikus kvótarendszerben. Különféle szinglik, kékharisnyák, egyedülállók, vagy olyanok, akik ráérnek, azok lennének bent a parlamentben. És pont a női társadalomnak a legtapasztaltabb rétegen nem jutna be" - fogalmazott. Mécs Imre szerint más pályákon, mint például a középiskolai tanárok esetében, ahol szintén sok nő van, pedig a gyerekeknek nagy szükségük lenne a férfi tanárokra, elő lehetne írni a férfi kvótát.

Sándor Klára közölte: azok a pályák nőiesednek el, amelyeknek alacsony a presztízse és ahol alacsonyak a fizetések. Közölte: a javaslat megfogalmazásakor nem foglalkozott a pártok érdekeivel. A liberális képviselő nem értett egyet Salamon Lászlóval (KDNP), aki alkotmányossági aggályokat vetett fel a kvóta meghatározásakor. Sándor Klára szerint több más szabály is sérti a választhatóság teljes szabadságát.

Az SZDSZ politikusa visszautasította Mécs Imrének a szinglikkel és kékharisnyákkal kapcsolatos kijelentését. Hangsúlyozta: Európa több országában van ilyen kvóta, sőt az uniós tagországok közül Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban és Belgiumban is. Hozzátette: azt talán senki nem vonja kétségbe, hogy ezek az országok demokratikusak.

Az ülést vezető Harrach Péter lezárta a női kvótáról szóló törvényjavaslat általános vitáját és az Országgyűlés következő, várhatóan három napos ülését november 5-ére összehívta.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
ESÉLYEGYENLŐSÉG
JOGALKOTÁS