Az EP napirendjén a nemzeti kisebbségek jogai

2007.11. 6. BruxInfo

Magyar EP-képviselők fontos áttörésként értékelték, hogy az Európai Parlament egyik szakbizottsága első alkalommal tűzte napirendjére a hagyományos nemzeti kisebbségek jogainak kérdését az Európai Unióban. Az állampolgári bizottságban lezajlott vitán élénk magyar-szlovák szópárbaj alakult ki a kisebbségek jogairól és a szlovák parlament Benes-dekrétumokat megerősítő határozatáról.

Az Európai Parlament egyik szakbizottsága története során első alkalommal tűzte napirendjére hétfőn a hagyományos nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését az Európai Unióban. Az állampolgári, igazságügyi és jogi bizottságban lényegében magyar kezdeményezésre megtartott vitán időnként kölcsönös vádaskodásoktól sem mentes heves szópárbaj bontakozott ki a magyar (köztük elsősorban szlovákiai magyar) és a nagy erőkkel felvonuló szlovák és őket a Benes-dekrétumok ügyében teljes mellszélességgel támogató cseh képviselők között.

A néppárti frakció (EPP) nevében felszólaló Gál Kinga magyar képviselő a tagállamok kötelességének nevezte a nemzeti kisebbségek jogainak „aktív tiszteletben tartását” és azt, hogy tartózkodjanak a területükön élő kisebbségekkel szembeni ellenséges megnyilvánulásoktól. Gál szerint miközben a bővítés előtt a Bizottság rajta tartotta a szemét a kisebbségek jogainak érvényesítésén, a csatlakozás óta romlott a helyzet. A képviselőnő az ellenséges megnyilvánulások közé sorolta a Szlovák Nemzeti Tanácsnak azt a határozatát is, amely megerősítette a németek és a magyarok jogfosztottságát kimondó Benes-dekrétumok érvényességét és érinthetetlenségét.

Bauer Edit szlovákiai magyar képviselő a magyar kisebbséggel szembeni fokozódó ellenségességről és a magyar nyelvű oktatásra nézve hátrányos pénzügyi és személyi döntésekről számolt be. A másik oldalon Monika Benová szlovák EP-tag és honfitársai cáfolni igyekeztek a magyar kisebbség helyzetének romlásáról szóló állításokat, és élénken bírálták a magyar kisebbségi politikát. Ján Zahradil cseh pótképviselő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlovákokhoz hasonló határozatot öt évvel ezelőtt a cseh parlament is hozott, de ez szerinte nem a kollektív bűnösség elvének megerősítése volt, hanem azok a kísérletek váltották ki, amelyek megpróbálták visszakövetelni a dekrétumok alapján elkobzott vagyonokat.

Kósáné Kovács Magda szocialista képviselő békülékeny hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy „nem dolgunk két nemzet között igazságot tenni” és „ideje lenne lezárni a történelmi konfliktusokat”. A képviselőnő az ülés után a sajtónak nyilatkozva sajnálkozásának adott hangot, hogy nagy teret kapott a kölcsönös vádaskodás és megítélése szerint a jelen levő régi tagállambeli képviselők sokszor nem is igazán értették a vitát. Jean-Marie Cavada az állampolgári bizottság francia nemzetiségű elnöke a BruxInfónak nyilatkozva ugyanakkor hasznosnak tartotta a vitát, bár hozzátette, nem érti, hogy a magyar és a szlovák kormány miért nem próbál meg közösen megoldást találni a történelmi vitára, mert szerinte a kisebbségi konfliktusok rendkívül veszélyesek.

Cavada és az ülést követően Gál Kinga is hangsúlyozták, hogy a mostani vitának folytatása lesz a bizottságban. A magyar képviselő nagy előrelépésnek nevezte, hogy ezentúl tartósan napirenden tartják majd a kisebbségi kérdéseket. Arról is szó van, hogy a szakbizottság megkeresi majd az alapvető jogok Bécsben székelő ügynökségét, hogy a felvidéki magyarság problémáit is beleértve vizsgálja meg a nemzeti kisebbségek helyzetét, tekintettel a diszkrimináció problémájára. Jean-Marie Cavada bizottsági elnök pedig Franco Frattini illetékes biztoshoz fordul további információért és véleményért a kisebbségek ügyében. Gál Kinga fontosnak látta hangsúlyozni, hogy nem Benes-dekrétumok megbélyegzéséről van szó, hanem arról, hogy a kisebbségek nem lehetnek másodosztályú állampolgárok országukban, ez ugyanis az uniós alapelvekbe ütközik. Kósáné Kovács Magda szerint ebből a szempontból is új helyzetet teremt majd, ha életbe lép a Reformszerződés, mert az attól kezdve hivatkozási alap lesz a nemzeti kisebbségek jogaiért való kiállás számára. Ennek hiányában eddig ugyanis csak „kapcsolt sérelmek” alapján lehetett eljárni ilyen ügyekben.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT
KISEBBSÉGI JOGOK