Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Általános vitára alkalmas az egészségbiztosításról szóló törvényjavaslat

2007.11. 8. MTI

Tizenhárom igen és tíz nem szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak találta az egészségbiztosításról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága szerdai (november 7.) ülésén.

Az előterjesztő Egészségügyi Minisztérium képviseletében Kincses Gyula államtitkár a javaslattal kapcsolatos félelmekre válaszolva elmondta: nem fog "amerikanizálódni" a biztosítási rendszer, és nem lesz üzleti alapú, hiszen a kockázatközösség és a szolidaritás fennmarad.

Mint fogalmazott, a reform szükségességét illetően egyetértés van, ellenvéleményeket annak konkrét megvalósítási formája váltott ki. Hozzátette: "nincs egyforma európai út" a biztosítási rendszer átalakításában, azonban Magyarország számára mérvadó lehet, hogy a hasonló történelmi háttérrel rendelkező környező országok is hasonló biztosítási modellekben gondolkodnak.

Az államtitkár szólt arról, hogy az egységes társadalombiztosításon belül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladatai kettéválnak. Utódszervezete a Nemzeti Kockázatközösségi Alap lesz, amely az Egészségbiztosítási Alap utódjának tekinthető, központi feladatokat (mentésfinanszírozás, taj-szám kiadás, fejkvóta-nyilvántartás, nagyértékű beavatkozások és a csak a külföldön végezhető kezelések fizetése) lát majd el. A központi szerven kívül jönnek létre a területi alapon szerveződő pénztárak, amelyek a járulékbefizetések után leosztott fejkvótából finanszírozzák majd az ellátást.

Hangsúlyozta: a rendszert alapvetően érintő fő szabályokat azonban továbbra is a parlament határozza meg, így például az ellátási csomagokat, vagy a kötelezően fizetett járulék mértékét.

A pénztáron belüli döntési kompetenciákra áttérve elmondta: a közgyűlés - amelyben az állam van többségben - határozza meg a pénzügyi tervet, az osztalékot és az alapszabályt. Az igazgatóságban, ami a pénztár operatív, szervezési feladatait dönti el, a kisebbségi tulajdonos által delegált vezérigazgatóé a végső szó, míg a felügyelő bizottságban (fb) szintén nincs többségben a kisebbségi befektető, annál is inkább, mert az fb elnökét az Állami Számvevőszék jelöli.

A bizottsági ülésen száznál is több kérdést intéztek az államtitkárhoz, a legtöbb kérdés az önkormányzatok területi ellátási kötelezettségének változására, az osztalékkifizetésre, a kisebbségi döntési jogok alakulására, az adatvédelemre voltak kíváncsiak és arra, hogy mennyi pluszforrás keletkezik attól, hogy a szakmai befektetők jelennek meg a pénztárakban.

Utóbbi kapcsán Kincses Gyula elmondta: a biztosítási rendszer átalakításának célja az ellátási, működési hatékonyság növelése, nem pedig a forráshiányok pótlása. "Ennek a törvénynek nem a minél több pénzbevonás a célja, hanem az a cél, hogy a működési hatékonyság megteremtéséhez szükséges költségeket az új szereplők hozzák a rendszerbe, hogy az államnak ne kerüljön ez pénzbe" - mondta.

Az önkormányzatok feladatairól azt mondta, az önkormányzati törvényből fakadó ellátási kötelezettségek fennmaradnak, és a pénztáraknak szerződést kell kötniük a területi ellátási kötelezettséggel bíró intézményekkel.

Az osztalékkifizetésről szólva az államtitkár közölte: az osztalékról a közgyűlés dönt, amelyben az állam lesz többségben, az osztalék mértéke a névérték arányához igazodik.

A pártvélemények azt tükrözték, hogy a parlamentnek benyújtott törvényjavaslatot egyik politikai oldal sem tartja tökéletesnek, de az ellenzék egyenesen elutasította.

Havas Szófia (MSZP) annak a véleményének adott hangot, hogy az egészségbiztosítási rendszert át kell alakítani, de csak úgy, ha azt teljes konszenzus övezi, hiszen nem "négyéves (politikai) ciklusokra" készül egy-egy törvény. "Csak olyan lépéseket érdemes tenni, amiben konszenzus van" - fogalmazott, majd hozzátette: ez a törvényjavaslat "több sebből vérzik, sok hibája van". Fontosnak tartotta azt is, hogy csak úgy van értelme átalakítani a rendszert, ha abban pluszforrás jelenik meg.

Mikola István (Fidesz), a bizottság alelnöke szerint a készülő törvény már nem egységes társadalombiztosítás, nem kockázatközösség. Mint mondta, a javaslat az orvosok szerepét - mint "legfőbb költséghatékony tényezőt" - nem tárgyalja. A politikus kitartott korábban hangoztatott véleménye mellett, hogy pluszforrás bevonása elengedhetetlen. Kifogásolta, hogy a javaslatban nem lát garanciát az ügyfelek szelektálásának megakadályozására. Szerinte a befektetők előbb-utóbb szűkíteni fogják a kötelezően nyújtandó szolgáltatások körét, emelkedik majd az önrész mértéke és közvetve járulékemelésre lesz szükség. Úgy fogalmazott: a javaslatnak nincs meg a társadalmi támogatottsága és nem lesz jó a törvény.

Csáky András (MDF) úgy vélte, az új rendszerben a kórházak kiszolgáltatottsága nőni fog. A javaslat nem old meg olyan fontos kérdéseket, mint az amortizáció, vagy a tőkepótlás kérdése. Úgy vélte, nagy kockázatot és beláthatatlan következményeket jelent a rendszer bevezetése, hiszen ma az egészségügy amúgy sincs "nyugalmi állapotban". "Nem látjuk azt, hogy akár módosító indítványokkal is elfogadható törvény lesz" - fogalmazott a politikus.

Béki Gabriella (SZDSZ) hozzászólásában azt mondta: óriási munka az, amit a szaktárca elvégzett, és felértékelődik a bizottság felelőssége abban, hogy milyen törvény születik. Nincs jó vagy rossz rendszer, most ennek az egészségbiztosítási modellnek az előnyeit kell erősíteni - tette hozzá. A liberális politikus arra kérte képviselőtársait, hogy az általános majd a részletes parlamenti vitában a jobbítás szándéka kerüljön előtérbe.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
EGÉSZSÉGÜGY
JOGALKOTÁS