Állandó feszültség forrása Európában a megoldatlan kisebbségi kérdés

2007.11. 9. MTI / OS

Tabajdi Csaba az MSZP EP delegáció vezetője és Kósáné Kovács Magda az Európai Szocialista Frakció alelnöke támogatásukat fejezték ki, hogy az Európai Szocialista Frakció közleményben ítélte el a kollektív bűnösség elvét.

Giovanni Reggiani olasz állampolgár meggyilkolása kapcsán, az elkövető származása miatt az olasz szélsőjobboldali pártok a teljes olaszországi roma közösségen követelnek megtorlást, felelevenítve ezzel a kollektív bűnösség elvét.

A nemzetközi közösség a második világháború óta egységesen elítéli és elfogadhatatlannak tartja, hogy egy népet egyéni cselekedetekért kollektív felelősséggel sújtsanak. A brutális gyilkosság elkövetőjének a bíróságon kell felelnie tettéért, de az esemény nem szolgáltathat indokot a szélsőjobb által indított rasszista kampányra – hangsúlyozták a szocialista politikusok.

Kósáné Kovács Magda az európai szocialisták kihelyezett madridi ülésén az Elnökségben javasolta, hogy az európai kisebbségi kérdések ügyét, beleértve a magyar kisebbségi ügyet tűzze napirendjére a frakció. Ilyen fontosságú ügyet nem lehet szőnyeg alá söpörni – hangsúlyozta Kósáné Kovács Magda. Kifejtette, hogy az idén márciusban felállított Alapjogi Ügynökség számára is feladatul kellene tűzni, hogy vizsgálja meg az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését az egyes uniós tagállamokban.

Örvendetes, hogy az Európai Szocialista Frakció ilyen gyorsan és határozottan elítélte a kollektív bűnösség elvét, sajnálatos ugyanakkor, hogy ezt a szlovákiai magyarellenes események kapcsán a mai napig nem tette meg. Ez a fajta kettős mérce elfogadhatatlan – tette hozzá Tabajdi Csaba.

Az Európai Uniónak és különösen az emberi jogi kérdések iránt rendkívül fogékony Európai Szocialista Frakciónak végre fel kellene ismernie, hogy a megoldatlan kisebbségi kérdések állandó feszültség forrásai lesznek Európában. A két szocialista politikus sürgette egy átfogó uniós kisebbségpolitikai keretszabályozás kialakítását, amely minden tagállam számára minimális kisebbségpolitikai standardokat rögzítene. Így lehetőség nyílna a szlovákiai vagy az olaszországi esetek kapcsán az egységes európai fellépésre. Jelenleg ugyanis a koppenhágai kritériumok alapján csak a tagjelölt országok emberi jogi- és kisebbségi politikájáról foglalhatnak állást az uniós szervek. Kósáné Kovács Magda és Tabajdi Csaba azt is kifejtették, hogy nem pótolja a frakció nyilvános kiállását a jogsértések ellen a frakción belül létrehozott, szlovák helyzettel foglalkozó Szlovákia Munkacsoport, mely zárt ajtók mögött működik.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
EURÓPAI PARLAMENT