Az államfő előzetes normakontrollt kért a gyűlöletbeszéd-törvényről

2007.11.14. MTI

Sólyom László államfő véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a gyűlöletbeszéd-törvényt. Az államfő álláspontja szerint a polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvény több szempontból alkotmányellenes - tájékoztatta a Köztársasági Elnöki Hivatal kedden az MTI-t. Az Ab sajtófőnöke közölte: a testület megkapta az államfő indítványát, és soron kívül fog róla dönteni. A Fidesz szerint várható volt az államfő döntése.

"Az Országgyűlés a polgári törvénykönyv módosításával a személyhez fűződő jogok sérelmének egy újabb tényállását vezeti be. A köztársasági elnök álláspontja szerint a törvény több szempontból alkotmányellenes, ezért azt nem írta alá, hanem megküldte az Alkotmánybíróságnak véleményezésre" - olvasható a hivatal közleményében.

Kiemelték: a törvény célja szerint közösségeket és nem konkrét személyeket kíván védeni. A törvény egy közösség lényegi jellemző vonásait sértő magatartás esetén a közösség minden tagjának személyiségi jogsérelmét állapítja meg.

Az államfő szerint ezzel ugyanazon, egyetlen sértő kifejezés miatt a megsértett közösség tagjai perek tömegeit indíthatják, sőt erre jogvédő szervezetek is jogosultak. "Több tízezer polgári per lehetősége, és az ezekben kiszabható kártérítések teljes összege olyan aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságát, ami büntetőjogi szankciókat is meghaladó súlyú" - olvasható. A köztársasági elnök szerint ez elrettent a demokratikus társadalomban szükséges, nem sértő vélemény-nyilvánítástól is, és akadályozza a szabad, érvelő közvélemény működését.

Az államfő indítványa szerint ellentétes a diszkrimináció tilalmával, hogy a kisebbségben nem lévő személyek nem részesülnek a törvény védelmében, noha lényeges személyiségi vonásaik épp oly méltóak a védelemre.

Sólyom László szerint kérdéses az is, hogy a törvény betűjéhez ragaszkodva az ország teljes lakosságához képest kell-e megállapítani, hogy ki tekinthető kisebbséghez tartozónak, vagy a törvény célját érvényesíteni próbálva, akár egy település lakosságához képest is. Ez a bizonytalanság a jogállamisággal ellentétes - teszi hozzá.

Alkotmányellenes végül a köztársasági elnök szerint, hogy a törvény a közösség tagjai nevében keresetindítási jogot ad bármely jogvédő szervezet számára, mivel ez ellentétes a személyek perbeli önrendelkezési jogával - olvasható a hivatal közleményében.

A polgári törvénykönyv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítása értelmében a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen az a nyilvános, súlyosan sértő magatartás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és emberek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik. Az ilyen sérelemmel szemben bárki felléphet, aki megszólítva érzi magát.

Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetvezetője az MTI-nek azt mondta: várható volt az államfő döntése, mert a Sólyom László által megfogalmazott alkotmányossági aggályok nagyobb része már a törvény parlamenti vitájában is felvetődött, és emiatt akkor az ellenzék nem is támogatta a javaslatot.

Mint mondta, a Fidesz osztja az államfő alkotmányos aggályait, és kíváncsian várja az Ab döntését.

A Fidesz frakcióigazgatója ugyanakkor úgy vélte: nem járható út, hogy a szocialisták folyamatosan próbára teszik az Alkotmánybíróságot, "lakmuszpapírként" használják a testületet, mondván, hogy egyszer majd úgyis átengedi a javaslatukat. A szocialistáknak nem kellene a parlamentben mindig lesöpörniük az ellenzék alkotmányossági aggályait - figyelmeztetett a politikus.

  • kapcsolódó anyagok
ÁLLAMFŐ
GYŰLÖLETBESZÉD