Az EP is zöld utat adott a schengeni bővítésnek

2007.11.16. BruxInfo

Az Európai Parlament csütörtökön megszavazta Magyarország és másik nyolc uniós tagállam csatlakozását a schengeni övezethez, így december 21-től megszűnhet a belső határellenőrzés a többi között a magyar-szlovák, a magyar-osztrák és a magyar-szlovén határon.

Újabb feltétel teljesült ahhoz, hogy Magyarországgal együtt összesen kilenc uniós tagország (Ciprus kivételével a 2004-ben csatlakozottak, tehát Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Málta) csatlakozhasson az immár 3,6 millió négyzetkilométeresre bővülő schengeni övezethez. A képviselők ugyanis 468 igen, 21 nem, 34 tartózkodó szavazattal elfogadták a Parlament véleményét rögzítő Coelho-jelentést.

Ezen a területen az Európai Parlamentnek konzultációs joga van. Eszerint a jogszabály megszületésének feltétele, hogy az EP véleményt nyilvánítson a kérdésben. A Parlament tehát most formailag a saját véleményét összefoglaló jelentésről szavazott. Korábban, november 8-án az uniós tagállamok bel-, illetve igazságügy-miniszterei is megállapították, hogy a kilenc ország felkészült a bővítésre, így – a parlamenti vélemény elfogadása után – a Tanács december 6-7-én végleg jóváhagyhatja, hogy 2007. december 21-étől megszűnjön a belső ellenőrzés a szárazföldi és vízi határokon. A repülőtereken 2008. március 30-án lépnek életbe hasonló szabályok.

A jogalkotás szempontjából elengedhetetlen konzultációs jelentés elfogadása mellett az EP egy állásfoglalást is megszavazott, amelyben a képviselők gratulálnak ahhoz, hogy a most csatlakozó államok rövid idő alatt képesek voltak felkészülni a schengeni bővítésre. Az EP „emlékezteti az új tagállamokat arra, hogy fenn kell tartani a biztonság magas szintjét, és továbbra is mindig szigorúan és hatékonyan meg kell felelniük a schengeni térség követelményeinek”, emellett sürgeti a schengeni információs rendszer második generációjának (SIS II) mielőbbi teljes bevezetését.

Az EP jelentése csak minimális, technikai jellegű változtatást javasol. (A Parlament egyébként formailag a hozzá megküldött, eredeti javaslatban szereplő, év végi Schengen-bővítést hagyta jóvá, ez azonban nem lesz akadálya a december 21-i határnyitásnak.) A jelentéstevő Carlos Coelho (néppárti, portugál) az általa írt indokolásban sorra veszi a Schengenhez csatlakozó államokat. Magyarország esetében figyelmeztet: „ez az ország komoly kihívással néz szembe, hiszen a Schengen-övezet jövendő közép-keleti határának mintegy 15 százalékáért válik felelőssé”.

A jelentéstevő dicsérően szól a magyar határigazgatásról, a dolgozók szakértelméről, a légi határok őrzésének szervezését pedig a legjobb példák közé sorolja. A rendőrségi együttműködés és a nemzetközi információcsere szempontjából a Hegyeshalom-Nickelsdorf közös határállomás a legjobb gyakorlatot valósítja meg – véli Coelho. A jelentéstevő emlékeztet: korábban problémák akadtak a SIS-rendszer alkalmazásával, az októberi magyarországi ellenőrzések alapján azonban már elmondható, hogy a rendszer hatékonyan működik az egész országban, és a munkatársakat is megfelelően kiképezték.

Coelho kritizálja ugyanakkor a magyar vízumkiadás gyakorlatát: szerinte a biztonsági kockázatok, a vízumigénylők számához képest kevés személyes interjú, valamint az alacsony elutasítási arány a magyar jogszabályok átalakítását teszik szükségessé.

A tervek szerint a portugál miniszterelnök, José Sócrates, aki jelenleg az Európai Tanács soros elnöke, valamint José Manuel Barroso és Franco Frattini, az Európai Bizottság elnöke, illetve alelnöke december 21-én és 22-én személyesen vesz részt a határnyitási ünnepségsorozaton. A helyszínek: a Baltikum, a cseh-német-lengyel, valamint az osztrák-magyar-szlovák határ, valamint az Olaszország és Szlovénia közötti határszakasz.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT
VÁM