A jogalkalmazás könnyítése céljából szükséges több munkaügyi törvény módosítása

2007.11.21. MTI

A munkaügyi államtitkár szerint jogalkalmazási könnyítések és pontosítások miatt van szükség több munkaügyi tárgyú törvény módosítására. Csizmár Gábor erről a javaslat keddi általános vitájában beszélt a parlamentben.

Mint mondta, a módosítások a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, valamint a prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány szabályait, illetve a Munka Törvénykönyvét módosítja.

A javaslat pontosítást, jogalkalmazási könnyítést jelentő módosításokat tartalmaz, így például hozzáigazítja a rendelkezéseket a 2008. január 1-től hatályos nyugdíjszabályokhoz, illetve a közalkalmazottakra vonatkozó speciális felmentési védelem eljárási határidőit a Munka Törvénykönyvében foglaltakhoz igazítja - ismertette Csizmár Gábor.

Mint mondta, a javaslat a közszférára vonatkozó prémiumévek programot kiterjeszti a 100 százalékos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok munkavállalóira, mert ezek a cégek általában stratégiai szereppel bírnak, sok esetben közfeladatot látnak el, így indokolt, hogy az ott dolgozók részére a tágan vett közszférából való méltányos kivonulás lehetőségét a törvény biztosítsa.

Emellett bizonyos pontosításokra is sor kerül, azzal összefüggésben, hogy 2007. július 15-től az állami vezetői jogviszonyban állók is igénybe vehetik a prémiumévek programot.

Ezen túl a javaslat három pontosító rendelkezéssel egészíti ki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt.

A javaslat indoklása szerint például a foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás esetében nagyobb mérlegelési lehetőséget biztosítanak a munkaügyi központ számára. Mivel az Országos Rehabilitációs és Szociális Intézet feladatai lényegesen kibővülnek 2008 januárjától, ezért a javaslat lehetővé teszi, hogy a Munkaerőpiaci Alap járuljon hozzá az intézet működési költségeihez.

Gúr Nándor (MSZP) a törvény módosítása kapcsán a rugalmasság és a biztonság kérdéseinek egymás mellett kezelését hangsúlyozta.

Véleménye szerint az indítvány a jogalkalmazási helyzetet könnyítené meg a bíróságok és a munkaadók számára.

A módosítások közül kiemelte a prémiumévek program kiterjesztését a száz százalékban állami tulajdonú, stratégiai jelentőségű cégek alkalmazottai számára.

Mint mondta, fontosnak tartja azt is, hogy erősödjön és szélesedjen a részmunkaidős foglalkoztatás. Ennek érdekében a javaslat szerint létszámleépítésnél vagy elbocsátáskor a munkaadónak kötelezően mérlegelnie kell, ha valaki jelzi, hogy az adott feladatot részmunkaidőben is vállalja.

A kormánypárti képviselő szerint ezen a területen további ösztönzésre lenne szükségük a munkaadóknak.

Bernáth Ildikó (Fidesz) felhívta a figyelmet arra: a javaslat arról is szól, hogy a hátrányos helyzetű, vagy megváltozott munkakörülményű emberek foglalkoztatásához az eddigi hatvan százalékos bértámogatás mértéke az előbbiek esetében tíz százalékkal csökken és legfeljebb ennyi lehet.

Hangsúlyozta: nem értenek egyet ezzel a módosítással, mert ma Magyarországon 450 ezer aktív korú rokkantnyugdíjas, 200 ezer rendszeres szociális járadékban részesülő és 600 ezer fogyatékkal élő ember van. Az ellenzéki képviselő emlékeztetett arra, hogy ezeknek a csoportoknak a foglalkoztatásától ódzkodnak a munkaadók, ezért inkább segíteni kellene munkavállalásukat.

Mint mondta, ezeknek az embereknek nemcsak a rehabilitációja fontos, hanem munkahelyek teremtésére is szükség van, ezért módosító indítványt nyújtanak be.

Az ellenzéki képviselő úgy látja, nem szabad csökkenteni a Munkaerőpiaci Alapnak azt a részét, amely a foglalkoztatottságot, illetve a munkahelyteremtést támogatja.

Az ellenzéki képviselő aggályosnak nevezte a prémiumévek kiterjesztését az állami tulajdonú, stratégiai cégekre.

Béki Gabriella (SZDSZ) elmondta: vannak a javaslatban olyan pontok, amelyek valóban a munkavállalók érdekeit szolgálják, de emellett vannak kérdéses elemek is.

A politikus hangsúlyozta: nem világos számára, hogy a törvényjavaslat miért terjeszti ki a prémiumévek programot a száz százalékig állami tulajdonban lévő cégekre. Enélkül is megtehették volna az állami vállalatok, hogy alkalmazzák ezt a kedvezményes konstrukciót - tette hozzá.

Indokolt, hogy a gyakornoki idő rövidül a törvényjavaslat szerint, három évről egy évre - húzta alá.

Pettkó András MDF-es politikus felszólalásában hangsúlyozta: a javaslat nélkülözi az alapos előkészítést, ráadásul jogbizonytalanságot teremt a gyakori módosítás.

Helyesebb lett volna, ha a kormány egységes tervet készített volna a közszférát érintő munkaügyi szabályokról - tette hozzá.

Az MDF nem támogatja a módosító javaslatot - hangsúlyozta Pettkó András.

Csizmár Gábor, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára elmondta: új, korszerű Munka törvénykönyvére van szükség, amely várhatóan még ebben a kormányzati ciklusban megszületik. Magyarország három legtekintélyesebb munkaügyi jogásza dolgozik az új törvényen - tette hozzá.

Az államtitkár elmondta: a mostani törvénymódosítással nem csökkennek a bértámogatások. A munkaügyi központoknak azonban van mérlegelési joguk, hogy meddig kaphat valaki bértámogatást, annak mértéke azonban nem változik - tette hozzá.

Csizmár Gábor az állami cégeket érintő módosítással kapcsolatban kiemelte: a prémiumévek mostani kritériumrendszere nem minden esetben alkalmazható minden állami cégre, másfelől más a költségviselés is az állami vállalatok esetében.

Az ülést vezető Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
ORSZÁGHÁZ