A Bizottság bemutatja a korszerű egységes piacra vonatkozó jövőképét

2007.11.21. Jogi Fórum / Európai Bizottság

Az Európai Bizottság egy, a múlt sikereire épülő kezdeményezés-csomagot állított össze, melynek célja az európai egységes piac korszerűsítése, illetve az európai polgárok nagyobb előnyökhöz juttatása.

Az egységes piacnak köszönhetően már sikerült versenyképes vállalkozásokat létrehozni, az árakat csökkenteni, a választékot növelni és a befektetők számára vonzó Európát teremteni. A Bizottság intézkedései szerteágazó egyeztetéseken alapulnak. E lépések biztosítani fogják, hogy az egységes piac még inkább kihasználja a globalizáció előnyeit, a fogyasztók jogköre szélesedjen és a kisvállalkozások előtt újabb lehetőségek nyíljanak. Emellett ösztönzik az innovációt és hozzájárulnak a magas színvonalú szociális és környezetvédelmi normák fenntartásához. A Bizottság által a mai napon az egységes piacra vonatkozóan elfogadott politikai intézkedéscsomagban szereplő legfontosabb kezdeményezések a következők: segítségnyújtás a fogyasztóknak ahhoz, hogy szerződéses jogaikat gyakorolhassák és a határokon átnyúlóan is élhessenek jogorvoslattal; a fogyasztók és a kisvállalkozások részére nyújtott tájékoztatás minőségének javítása; a hiányosságok kiküszöbölése azokban az ágazatokban, ahol az egységes piac jobb teljesítményre lehetne képes; javaslat a kisvállalkozói törvényre; a „kutatói útlevél” bevezetése; annak tisztázása, hogyan alkalmazhatók az EU-szabályok az általános érdekű szolgáltatásokra és szociális szolgáltatásokra; illetve a szociális szolgáltatások minőségének javítása EU-szerte.

A Bizottság elnöke, José Manuel Barroso kijelentette: „A mai intézkedéscsomag a fogyasztók és a kisvállalkozók számára biztosít elsőbbséget. Az egységes piac szempontjából új szakasz kezdetét jelenti. A már meglévő erős alapokon még hatékonyabb teljesítményt kell elérnünk. Így arra törekszünk, hogy a fogyasztók és a kisvállalkozók jogait bővítsük az olyan kezdeményezések révén, mint a fogyasztói eredménytábla, a kisvállalkozói törvény és az egységes piaci segítségnyújtási szolgálat. Mindent meg fogunk tenni a szűk keresztmetszetek felszámolására azokon a területeken, ahol a fogyasztók még nem tudják teljes mértékben kihasználni az egységes piac előnyeit, ahogyan ezt a mobiltelefonok esetében a barangolási (roaming) szolgáltatások piacával tettük. A mindenki számára nyitott egységes piac erős szociális dimenziót jelent, és e tény arra készteti a Bizottságot, hogy a mai napon bemutassa szociális jövőképét, illetve azon konkrét lépéseket, amelyek a szolgáltatások és általános érdekű szociális szolgáltatások területét előrelendíthetik. E kiegyensúlyozott intézkedéscsomag aktívabb egységes piacot eredményez majd, amelynek révén Európa jobban meg tud felelni a globalizáció kihívásainak, és amely egyúttal serkenti a növekedést és a munkahelyteremtést, elfogadható árakat biztosít, valamint hozzájárul a szociális védelemhez és a környezetvédelemhez.

A fogyasztók jogainak erősítése

A Bizottság arra törekszik, hogy több jogot és információt biztosítson a fogyasztók számára, ami egyrészt azok saját érdekét szolgálja, másrészt segíti a versenyképesség és az innováció fejlesztését. Például december folyamán a Bizottság javaslatot nyújt be az élelmiszerek címkézésére vonatkozó szabályozás javítására. Továbbá 2008-ban kezdeményezéseket nyújt be a fogyasztók szerződéses jogaira és a kollektív jogorvoslatra vonatkozóan. Ez utóbbinak köszönhetően, amennyiben az EU területén belül több személy ugyanazon panasszal kíván élni egyazon vállalkozással szemben, azoknak lehetőségük lesz arra, hogy egymással összefogva, együttesen folyamodjanak jogorvoslatért. Ezenfelül a Bizottság intézkedéseket helyez kilátásba a gyógyszerpiac felügyeletének, illetve a gyógyszerekre vonatkozó tájékoztatás javítása érdekében. Ezenfelül javaslatok benyújtására készül a lakossági pénzügyi szolgáltatások piacának további integrációja, a fogyasztók pénzügyi alapismereteinek fejlesztése és a költségmentes bankszámla-áthelyezés megkönnyítése tekintetében.

Minden uniós polgár részesítése a globalizáció előnyeiből

A Bizottság elszántan törekszik arra, hogy a globalizáció előnyeit ne „fölözhessék le” bizonyos, aránytalanul nagy piaci erővel rendelkező érdekek, hanem valamennyi európai polgár élvezhesse azokat.

Ezért a Bizottság intézkedéseket készül tenni azokon a piacokon, amelyek nem szolgálják megfelelően a fogyasztókat. A textilipar példája megmutatta, hogy a kereskedelmi nyitás előnyei nem mindig jutnak el a végső fogyasztókhoz a szűk keresztmetszetek és a piaci verseny hiánya miatt. A Bizottság számos ágazatot alapos vizsgálat alá vet majd, és javaslatokat fog tenni a nem kielégítően működő piacok tekintetében alkalmazandó politikákra.

A Bizottság kezdeményezés-csomagja megmutatja, hogyan építhet Európa a globalizáció korszakában az egységes piac eredményeire a harmadik országokkal a nyílt piacokról és a szabályozások közelítéséről folytatott tárgyalások során, a legjobban működő európai gyakorlatokra alapozva.

Európai kisvállalkozói törvény

A Bizottság 2008 folyamán benyújtja a kisvállalkozói törvényre vonatkozó javaslatát. Ennek célja, hogy a bürokráciát csökkentse, a kis- és középvállalkozások számára könnyebben hozzáférhetővé tegye az európai programokat, növelje azok részesedését a közbeszerzési szerződésekben és – többek között az európai kisvállalkozási státus bevezetése révén – elhárítsa a határon átnyúló tevékenységet gátló akadályokat. A Bizottság tanulmányozni fogja, milyen hatást gyakorol az adópolitika a kis- és középvállalkozások növekedésére.

Tudás és innováció az egységes piacon

Új szabványosítási stratégia kerül bevezetésre, melynek célja, hogy elősegítse a K + F eredményeinek piaci hasznosítását, illetve ösztönözze az energiatakarékos technológiákra való átállást. A Bizottság 2008-ban készül bemutatni az egyetemes szolgáltatásra és az e-kormányzati rendszerek átjárhatóságára vonatkozó kezdeményezéseit, melyek a múlt héten közzétett – az új egységes piac zászlóshajójának számító – elektronikus hírközlési csomagra alapulnak majd. A Bizottság előrehaladásra törekszik a közös európai szabadalomvédelem tekintetében, és kutatói mobilitás előmozdítására benyújtja a „kutatói útlevéllel” kapcsolatos javaslatát.

Az egységes piac napi irányításának javítása

A Közösség lisszaboni programjának javított változata, mely a 2005–2010-es időszakra vonatkozó növekedési és foglalkoztatási stratégiáról szóló decemberi középtávú stratégiai jelentéssel együtt került bejelentésre, még inkább tükrözni fogja az egységes piac fő prioritásait, mint az a múltban történt. A tagállamoknak ezentúl a lisszaboni stratégiára vonatkozó éves jelentéseikbe bele kell foglalniuk az egységes piac működésével kapcsolatos információkat is.

A Bizottság a magas rangú nemzeti tisztviselőkkel együttműködve meg fogja határozni, miképpen lehet a tagállamokat a leghatékonyabban segíteni az uniós politikák bevezetésében és alkalmazásában, például nemzeti szintű „egységes piaci központok” létrehozása révén. A Bizottság szükség esetén minden erejével fel fog lépni a jogsértésekkel szemben, miközben segíteni fogja a SOLVIT-hálózat tevékenységét, amely a hozzá utalt esetek 80°%-át bírósági eljárás nélkül rendezi.

A Bizottság kezdeményezte az „egységes piac nagykövetei” elnevezésű kísérleti projekt megvalósítását. Utóbbiak a Bizottság tagállamokban működő képviseleteinél tett látogatásuk során kezdik el az érdekeltek, illetve a nemzeti és a helyi média tájékoztatását a ma bemutatott csomagról. Ezenfelül szintén bevezetnek egy egyablakos „egységes piaci segítségnyújtási szolgálatot” is az uniós polgárok és a vállalkozások részére.

Az egységes piaci eredménytábla 2008-tól kezdődően az egységes piac teljes tevékenységének felügyeletét látja el, nem csupán a késedelmes átültetésre és a jogsértési esetekre összpontosít; ezenfelül magában foglalja majd a fogyasztói piacok teljesítményére vonatkozó „fogyasztói eredménytáblát” is.

A szociális dimenzió

Az egységes piac mindig is erős szociális dimenzióval rendelkezett. Sikere elválaszthatatlanul kötődött a szolidaritáshoz és a kohézióhoz.

A mai kezdeményezés-csomag tartalmazza a Bizottságnak a gyorsan változó 21. századi Európára vonatkozó szociális jövőképét. Megállapítja, hogy a mondializáció korában minden európai számára hozzáférést kell biztosítani az „életlehetőségeik” javítását biztosító forrásokhoz, valamint lehetővé kell tenni számukra, hogy élvezhessék a fokozódó jólét előnyeit.

A Bizottság szociális jövőképe rámutat arra, hogy számos területen befektetésekre van szükség, elsősorban a tagállamok részéről, de azokhoz Európa is sokféleképpen hozzájárul majd. E területek közé tartozik: az ifjúság; a karrierlehetőségek; a hosszabb és egészségesebb élet; a nemek közötti egyenlőség; az integráció és a megkülönböztetés tilalma; a mobilitás és az integráció; a kultúra, a részvétel és a párbeszéd.

A szociális jövőkép gazdagítja a Bizottság „a szociális valóság felmérése” elnevezésű konzultációját, amely 2008. február 15-ig áll nyitva. A konzultáció eredményei beleépülnek majd a Bizottság által 2008 közepén benyújtandó megújított szociális menetrendbe.

Általános érdekű szolgáltatások

A csomag tartalmaz egy közleményt is az általános érdekű szolgáltatásokról, ideértve az általános érdekű szociális szolgáltatásokat is. Kiemeli a Lisszaboni Szerződés tervezete jegyzőkönyvének szerepét az általános érdekű szolgáltatások tekintetében, mivel az politikai hangsúlyt ad e szolgáltatásoknak.

Ezenfelül a közlemény tartalmaz olyan kezdeményezéseket is, amelyek célja egyrészt a közösségi szabályozás végrehajtásának pontosítása, különösen az állami támogatások és a közbeszerzések vonatkozásában, másrészt a hatóságok, a szolgáltatók és a felhasználók segítése abban, hogy e szabályokat jobban megértsék és alkalmazni tudják.

Alapvetően az EU belső piaca és versenyszabályai az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkoznak – azaz a térítés ellenében nyújtott szolgáltatásokra, mint például a távközlés, az energiaszolgáltatás, a közlekedési és postai szolgáltatások esetében. E szabályok alkalmazásakor azonban tekintetbe kell venni az adott szolgáltatások sajátosságait, hogy azok ne gátolják a hatékony teljesítést. Az általános érdekű nem gazdasági szolgáltatások, úgy mint a rendőrség, az igazságszolgáltatás és az alapvető szociális biztonság, nem tartoznak e szabályok hatálya alá. A pontosítás során különös hangsúlyt kapnak a szociális szolgáltatások.

Emellett a közlemény javaslatot tesz a szociális szolgáltatások minőségének javítását célzó stratégiára is, ideértve a szociális lakásokat, a gyermekgondozást, a rászoruló családok és egyének támogatását. E közleményt egy korábbi fehér könyv, valamint széles körű konzultáció előzte meg. Ezenfelül az Európai Parlament vitához kapcsolódó hozzászólásait is figyelembe veszi. Azonban elsődlegesen a Lisszaboni Szerződéshez csatolt különös, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló jegyzőkönyvben megfogalmazott elveket viszi tovább. Ez jelentős újításnak számít, amely szilárd alapot biztosít az általános érdekű szolgáltatások meghatározásához. A Bizottság a vita szakaszából immár tovább kíván lépni a cselekvés irányába, hogy gyakorlati reformokat tegyen konkrét kérdések vonatkozásában. A célja, hogy az állampolgárok életminőségének javítása érdekében az általános érdekű szolgáltatások szociális szerepének megőrzésével fejlessze azok minőségét és megfizethetőségét.

A környezetvédelmi dimenzió

A környezet védelmére és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kiépítésére irányuló európai tapasztalatok jelentősen befolyásolták a globális megközelítéseket, és új európai és exportpiacokat teremtettek a környezetbarát termékek és szolgáltatások számára. Ezután is figyelmet kell fordítani az egységes piacon belül arra, hogy a piaci árak tükrözzék a termékek és szolgáltatások társadalom számára okozott valós költségét. A fenntarthatóság továbbvitele az innováció motorját képezi, és befektetést jelent a jövő nemzedékek számára.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ