A tanú személyes adatainak védelme a polgári eljárásban

2007.11.23. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság november 20-án hozott határozatában megállapította: az Országgyűlés az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében meghatározott, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát sértő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett el azáltal, hogy a polgári eljárásban nem teremtett lehetőséget a tanú személyi adatainak zártan kezelésére.

Az Ab a határozat indokolásában rámutatott: a hazai és a nemzetközi b nözés struktúrájának átalakulása (a terrorizmus, a szervezett, a kábítószerrel összefügg bűnözés, az erőszakos bűnözés durvább, veszélyesebb elkövetési módjainak megjelenése stb.), valamint a bűnözés elleni európai és nemzetközi együttműködésből adódó kötelezettségek a XX. század utolsó évtizedében Magyarországon is megalapozták az
igényt a tanú-védelem intézményei iránt. Az indítvány tárgya a tanúvédelmi rendszer első lépcsője: a tanú törvényben meghatározott személyi adatainak (születési ideje és helye, anyja neve, lakóhelyének és tartózkodási helyének címe, a foglalkozása, a személyazonosító okmány száma, kivételesen a neve) zártan kezelése a bünteteljárásban és ennek a lehetőségnek a hiánya a polgári eljárásban a bűncselekménnyel
okozott kár megtérítése iránti igény elbírálásakor. Ennek a védelmi formának az a lényege, hogy bár a megjelenési, továbbá vallomástételi kötelezettségének – ha nincs mentessége – a tanú köteles eleget tenni, azonban személyi adatait csak a nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság ismerheti meg. A tanú adatainak zártan kezelése lehetővé teszi a tanú érdekeinek védelmét úgy, hogy nem korlátozza a terhelt és a véd alapvető eljárási jogainak érvényesülését.

Az Ab úgy értékelte, hogy a törvényalkotó nem mérlegelte kell figyelemmel és körültekintéssel a büntetőeljárásban — személyi adatainak zártan kezelésével — védelmet élvez tanú érdekeit akkor, amikor a büntet bíróság döntése következtében a
sértett a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti igényét már csak a polgári bíróság el tt érvényesítheti. Mivel a törvényalkotó lehet séget teremtett a bűncselekményből eredő kár érvényesítésére a büntetőeljárásban, továbbá a büntetőeljárásban tanúként szereplő személyek személyes adatainak védelmére, ennek a védelemnek a megvonása, olyan megkülönböztetés, amelynek nincs ésszerű oka, azaz önkényes, így sérti a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmát.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG