A Süddeutsche Zeitung a státustörvényt övező vitát ismerteti csütörtöki számában. Aki Romániában vagy Szlovákiában magyar, azt hamarosan írásba kapja. Magyarok milliói igényelhetnek a szomszédos országokban a jövő évtől a magyar állam által kiállítandó igazolványt magyar nemzetiségükről.

Az igazolvány egy kis értékpapír, tulajdonosa egyebek között évente négyszer utazhat Magyarországra a viteldíj egytizedéért, ott évente három hónapot dolgozhat. A szokatlan formulát létrehozását a budapesti parlament határozta el a június 19-én elfogadott státustörvényben.

Magyarország kapcsolatai a törvény elfogadása óta megromlottak Romániával, ahol 1,7 milliós magyar kisebbség él, amely a lakosság mintegy hét százaléka – írja Daniel Brössler “Többet a kisebbségért” című cikkében, amelynek alcíme szerint Románia úgy érzi, hogy a magyarok nemzetiségi igazolványa hátrányos helyzetet teremt a románok számára, s “revizionista nosztalgiára” panaszkodik. A szerző idézi Adrian Nastase kijelentéseit, aki nemrég német újságírókkal beszélgetve úgy vélte, hogy a státustörvény megmérgezi a kapcsolatokat a többség és a kisebbség között. A cikk szerint Románia pragmatikus fenntartásokat sorakoztat fel, de mindenekelőtt szuverenitásában érzi sértve magát.

A bukaresti kormány nem akarja elfogadni, hogy magyar szervezetek Romániában hivatalos dokumentumokat állítsanak vagy osszanak ki. Bukarest szerint a törvény hátrányos helyzetbe hozza a romániai románokat, előttük nem fog felemelkedni a határsorompó, hogy három hónapos munkaengedéllyel Magyarországra utazzanak. Nastase ítélete szerint mindent együttvéve a törvény “revizionista nosztalgiák” foglalata. Ezért kapcsolta be Románia az Európa Tanácsot.

A lap kitér arra, hogy Adrian Nastase marosvásárhelyi találkozója Orbán Viktor konzervatív magyar miniszterelnökkel nem hozott közeledést a két fél között, de a két kormány vegyes bizottsága szeptemberben folytatja a tárgyalásokat. Nehéz feladatuk lesz, mivel az igazolványok körüli vitának a múlt terheihez és a jövőtől való félelmekhez egyaránt köze van, s ez kifejezetten a tervezett EU-bővítés következménye. Romániával szemben Magyarország arra számíthat, hogy az Európai Unió 2004-ben felveszi a tagjai közé. Az I. világháború győzteseinek trianoni döntése következtében azonban több mint hárommillió magyar él a határokon kívül. Magyarország EU-tagságával ezek a magyarok még jobban elszigetelődhetnek, ha hazájuk, ahol élnek, nem tagja vagy még nem tagja az Európai Uniónak. A magyar igazolványok ezen hivatottak segíteni. A magyar kormány érthetetlennek tartja a Romániából – és mérsékelt formában – Szlovákiából érkező bírálatot. A cikk idézi Martonyi János külügyminisztertől, hogy a törvénynek semmiféle olyan következménye nincs, amely ne lenne teljes összhangban a szomszéd országok törvényeivel.

A cikk szerint eltérőek a becslések a törvény végrehajtásának költségéről, amely az igazolványt kiváltók számától függ majd. S ez a kedvezmények miatt nagyobb lehet, mint gondolták. Romániában mindenesetre az ottani magyar népesség számának ugrásszerű emelkedését jósolják – olvasható a német napilapban.