„Is it the right TIME?” – konferencia összefoglaló

2007.12. 1. Jogi Fórum / NHH

Több mint 200 résztvevővel, nagy érdeklődés mellett került sor kedden az NHH harmadik nemzetközi konferenciájára.

A rendezvény középpontjában a telekommunikációs, informatikai, média és tartalomszolgáltató szektor (Telecommunications, Information technology, Media, Entertainment) jövőbeni európai uniós szabályozása állt.

Az „Is it the right TIME?” című konferenciát Garamhegyi Ábel, a GKM államtitkára nyitotta meg, majd Viviane Reding tartotta meg előadását, amelyben leszögezte, hogy a jelenlegi 27-féle szabályozás és jogalkalmazás helyett két meghatározó tényezőre van szükség ahhoz, hogy az elektronikus hírközlés területén is valósággá váljon az EU alapvető célja, az egységes európai piac. Az egyik ilyen tényező a konzisztens és átlátható szabályozás Európa-szerte („fare rules”), a másik a valódi, egységes gazdasági tér kialakítása a páneurópai szolgáltatások (és szolgáltatók) számára. Reding asszony kiemelte a spektrumliberalizáció kiemelkedő fontosságát az európai gazdaság fejlődésének szempontjából, s e területen is az európai szabványosítás és hatósági engedélyeztetés mellett tette le a voksát. Szólt a 2012 utáni európai digitális frekvenciatöbblet jelentőségéről anélkül, hogy elkötelezte volna magát akár a műsorszolgáltatók, akár a távközlési szolgáltatók mellett. Végül leszögezte, hogy földrészünk csak akkor állhat helyt a globális versenyben, ha a félmilliárd fogyasztót számláló, egységes távközlési piac nem csupán egy álom marad földrészünkön, s ehhez ő megfelelő eszköznek találja a tervezett európai távközlési hatóság felállítását.

Catherine Trautmann, az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energetikai bizottságának alelnöke kifejtette, hogy – bár a célokban alapvetően egyetért az Európai Bizottsággal – a módszerek terén azonban a képviselők semmiképpen sem fogadhatják el a kapkodást, az elhamarkodott megoldásokat, hiszen az új szabályozás évekre meghatározza majd ezt a stratégiai fontosságú területet Európa számára. Véleményével jelezte, hogy az Európai Parlament nem feltétlenül ért mindenben egyet a reformjavaslattal, különösen igaz ez a Bizottság jogosítványainak tervezett bővítésére, valamint a felállítandó „szuperhatóságra”. „A csomag tárgyalása EU parlamenti bizottságunkban jövő januárban veszi kezdetét, javaslom, hogy kísérjék figyelemmel a vitát” – zárta előadását a képviselő asszony.

Pataki Dániel, az NHH elnöke előadásának (angol, magyar) középpontjába azokat a kihívásokat állította, amelyeket az egyre erősödő konvergencia hatására is folyamatosan változó TIME-szektor jelent egy szabályozó hatóság számára. Földrészünknek a szektoron belül tapasztalható lemaradásán csak az segíthet (a világ 40 vezető TIME-vállalata közül mindössze 9 európai), ha a szabályozás is megfelelően felkészül az iparági változásokra. Ebben a közeljövőben komoly szerep hárul a – hamarosan intézményi szempontból is megújuló I/ERG-re, amely a 2008-as magyar elnökség alatt az alábbi prioritásokat jelölte kulcsfontosságúnak: újgenerációs hálózatok (NGN), spektrumallokáció, internetalapú hangszolgáltatások (VoIP) és digitális tartalomszolgáltatások.

Hamid Akhavan, a Deutsche Telekom alelnöke, a T-Mobile International vezérigazgatója előadásában a jövő legfontosabb kérdésének – a közelmúlthoz képest nagyságrendekkel megnövekedő – sávszélességet nevezte. Ahhoz viszont, hogy a szolgáltatók akár 20 tv-csatornát biztosíthassanak „az előfizetők zsebében” (vagyis mobiltelefonján), nagyságrendekkel nagyobb spektrumra lesz szükségük, amely igény Akhavan úr véleménye szerint a néhány év múlva Európa-szerte szabaddá váló digitális frekvenciatöbbletből könnyedén kielégíthető, amennyiben az európai és a nemzeti szabályozás is partnere lesz ebben a meghatározó iparági szereplőknek.

Guillaume de Posch, Európa egyik legnagyobb multinacionális tartalomszolgáltatója, a ProSiebenSat.1 Media csoport vezérigazgatója hozzászólásában bemutatta cége fejlődésének legfontosabb állomásait. Érdekes megállapítása volt, hogy a kialakuló hálózati információs társadalom tulajdonképpen létrehozza az eddig csak teóriaszinten létező, Adam Smith-féle tökéletes piacot, hiszen az információ gyakorlatilag szabadon áramlik a piac szereplői között. A ProSiebenSat.1 Media csoport az európai nyelvi széttöredezettség ellenére is bízik az egyre egységesebb fogyasztói igényekben Európában, amit tapasztalataikkal és bevételeik növekedésével is alá tudnak támasztani. Minél nagyobb a piac, ez annál kedvezőbb skálahozadékot jelent a termelőnek vagy a szolgáltatónak – így van ez a média világában is, ahol szintén kezdenek elmosódni az országhatárok.

Rafael Diez Vega, a Telefónica alelnöke kifejtette, hogy a felgyorsuló globalizáció és konvergencia jelenségei teljesen új szabályozói hozzáállást követelnek meg az infokommunikációs piacon. Az EU-nak világszinten is versenyképes, multinacionális távközlési szolgáltatókra (mint a Telefónica) van szüksége gazdasági pozícióinak megőrzéséhez, a szabályozásnak pedig úgy kell alkalmazkodnia a kibővült értéklánchoz egy konvergens világban, hogy elsősorban a valódi szűk keresztmetszetekre összpontosít. A Telefónica természetesen elutasítja a funkcionális szétválasztásra vonatkozó tervezett kötelezettséget.

Először járt Magyarországon a konferencia egyik illusztris vendége, Steve Wozniak, az Apple társalapítója, aki a konferencia ideje alatt találkozott a cég termékei iránt érdeklődőkkel, valamint a hazai sajtó képviselőivel.

Nick Earle, a Cisco Services európai piacokért felelős alelnöke elsősorban a technológia gyors fejlődésére helyezte a hangsúlyt, amelyet a Cisco vállalati ügyfelei egyre inkább igényelnek, hiszen a földrajzi távolságok egyre kevésbé jelentenek akadályt a nagyvállalatok terjeszkedésében. A tőke oda megy, ahol nagyobb profitot lát biztosítottnak, így a hálózatos alkalmazások (networking) szerepe a multinacionális vállalatokon belül is folyamatosan növekszik.

Roberto Viola, az ERG leköszönő elnöke előadásában az ERG nevében elismerte az Európai Keretszabályozás felülvizsgálatának (Review) szükségességét, valamint hangsúlyozta, hogy a szervezet a célokban (jobb szabályozás, egységes belső piac, progresszív dereguláció, fogyasztóközpontúság, a spektrum hatékony felhasználása, hálózatbiztonság) messzemenőkig egyetért a Bizottsággal, a célokhoz vezető eszközökben azonban már vannak eltérések. Példa erre, hogy az európai szintű intézményesítést az ERG természetesen nem felülről kialakítva, hanem a saját szervezetéből való szerves fejlődés útján képzeli el.

A délutáni kerekasztal vita során érdekes beszélgetés alakult ki a szabályozói oldal (Ian Hargreaves, Ofcom; Marianne Treschow, PTS és az RSPG elnöke), valamint az iparági szereplők (Michael Bartholomew, ETNO; Ilsa Godlovitch, ECTA; Michael Wagner, EBU) között. A vita három fő témája a funkcionális szétválasztás, a tervezett európai intézményi változások („szuperhatóság”) és a délelőtt folyamán is feszegetett spektrumpolitikai kérdések voltak

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
HÍRKÖZLÉS